02.4. Építésügyi hatóságok

2010. január 1-jén még 394 elsőfokú építésügyi hatóság működött, amelyből 284 volt építésügyi körzetközpont. A 2013. január 1-jétől kialakított hatósági rendszerben már több szinten oszlanak el az elsőfokú építésügyi hatósági jogkörök, és a hatóságok száma is jelentősen csökkent. Jelenleg 198, illetve 38 hatóság látja el a korábbi (és kiegészített) elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat.

2.4.1. Az építésügyi hatóságok hatásköre

Az építésügyi hatóság az építményekkel (ideértve a hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményeket is) kapcsolatos  építési tevékenységgel összefüggő engedélyezési, kötelezési és ellenőrzési feladatai során az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményeket juttatja érvényre. A sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményekkel kapcsolatos építési tevékenység esetén a hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre vonatkozó jogszabályi követelményeket is érvényesíti [1997. évi LXXVIII. tv. 5. § (2) bek.].

Az építésügyi hatóságok az alábbi építésügyi hatósági – állami – feladatokat látják el [1997. évi LXXVIII. tv. 34. § (1), (3) bek.]:

1. Építésügyi engedélyek kiadása

a) építési engedélyezési eljárás
b) összevont engedélyezési eljárás
c) fennmaradási engedélyezési eljárás
d) használatbavételi engedélyezési eljárás
e) bontási engedélyezési eljárás
f) integrált engedélyezési eljárás
g) összevont telepítési eljárás (telepítési hatásvizsgálati szakasz és integrált építési engedélyezési szakasz)

2. Tudomásulvételi eljárások lefolytatása

a) jogutódlás-tudomásulvételi eljárás
b) használatbavétel-tudomásulvételi eljárás
c) veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi eljárás

3. Egyéb engedélyezési eljárások lefolytatása

a) engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési
b) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése

4. Építési tevékenység jogszerűségének ellenőrzése

5. Hatósági bizonyítvány kiállítása

6. Kötelezési eljárás lefolytatása

7. Végrehajtási eljárások lefolytatása[1]

8. Szakhatósági eljárások lefolytatása


2.4.2. Általános építésügyi hatóság (Települési önkormányzat jegyzője)

A kormány az elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként az építmények, építési tevékenységek tekintetében a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjét és a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. Az elsőfokú általános építésügyi hatóság 175 járásban és 23 budapesti kerületben működik (összesen 198 hatóság).

A járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének illetékessége a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre terjed ki [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (1) bek.; 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rend. 1. melléklet]. A járási központ jegyzője tehát a járás területén található települések vonatkozásában látja el az általános építésügyi hatósági feladatokat.

Az általános építésügyi hatóságok hatáskörébe tartozik minden olyan elsőfokú építésügyi hatósági feladat, amelyet jogszabály nem telepít az Építésügyi Hivatal, az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal vagy – főként sajátos építményfajták tekintetében – speciális építésügyi hatóság hatáskörébe.

A kormány a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként – valamint a műemlékvédelem területén a külön jogszabályban meghatározott másodfokú feladatok ellátására az építmények, építési tevékenységek tekintetében – a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak kivételével – a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységét jelölte ki [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (5) bek.]. A másodfokú hatóságok megyei és fővárosi szinten dolgoznak, ezért 20 másodfokú hatósággal fogunk találkozni.

2.4.3. Kiemelt építésügyi hatóság (Járási Építésügyi Hivatal; Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal)


Az Építésügyi Hivatal hatásköre az alábbi eljárásokra terjed ki:

1.

Kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyek (ha a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet más hatóságot nem jelöl ki)

2.

Összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság

3.

Integrált eljárásban közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására, ha építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül

4.

Kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyek

5.

Magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszíneire vonatkozó hatósági ügyek [1997. évi LXXVIII. tv. 4. § (3a) bek.]

6.

Első fokú építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyek (ha valamelyik általános építésügyi hatóságot kizárják az ügyintézésből, az illetékességi területén az építésügyi hivatal lesz az elsőfokú építésügyi hatóság) [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (2) bek.]

7.

Építésfelügyeleti hatósági eljárások, feladatok [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 3. § (1) bek.]

8.

Bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételi eljárása [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 59. § (1) bek.]


Az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal mindazon feladatokat ellátja, mint az Építésügyi Hivatal (hiszen egyben Építésügyi Hivatal is), de hatásköre az alábbi eljárásokra is kiterjed:

9.

Műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló, meglévő épület bontásának tudomásulvételével kapcsolatos első fokú építésfelügyeleti hatósági feladatok [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 3. § (2) bek.]

10.

Műemlékekkel kapcsolatos elsőfokú építésügyi hatósági feladatok [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (3) bek.; 343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. melléklet II. rész; 393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 2. § (1) bek.]

11.

Régészeti lelőhelyek vonatkozásában eljáró elsőfokú örökségvédelmi hatósági feladatok (egy eljárás kivételével) [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (3) bek.; 343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. melléklet II. rész; 393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 2. § (1) bek.]


Az Építésügyi Hivatal mindig egyes járások területén illetékes, míg az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal a megye területén végzi a tevékenységét. Például a Békéscsabai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala az elsőfokú kiemelt építésügyi hatósági feladatokat a Békéscsabai, a Békési és a Szeghalmi járás területén található települések vonatkozásában, míg az örökségvédelmi hatósági feladatokat a megye egész területére való illetékességgel látja el. Példaként elkészítettük Békés megye területére vonatkozóan az illetékességi szabályok táblázatát, amelyet az Építésügyi Hatósági Útmutató 2014. IV. számú függelékben találhatnak meg.

Az összesen 38 járásban, a járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatal jött létre (ebből 21 járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal).

A Járási Építésügyi Hivatalok (Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalok) döntéseivel szembeni jogorvoslati eljárásokban is a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalai járnak el másodfokú hatóságként [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (5) bek.].

2.4.4. A hatóság ügyintézőinek építésügyi vizsgával kell rendelkezniük

Az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott , a jogszabályban meghatározott feladatokat (így különösen a döntéshozói és döntés-előkészítői feladatokat) ellátó köztisztviselőknek és kormánytisztviselőknek építésügyi vizsgát és szakmai továbbképzését is kell teljesíteniük. A 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet tartalmazza építésügyi vizsgára és szakmai továbbképzésre vonatkozó részletszabályokat. A járásszékhely település jegyzőjére, a fővárosi kerület jegyzőjére, a járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetőjére, a fővárosi és a megyei kormányhivatal kormánymegbízottjára, főigazgatójára és igazgatójára nem vonatkoznak ezek az előírások, vagyis nekik tanfolyamokra sem kell járniuk [487/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 1. § (1) bek., 343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 4. § (3) bek.].[2]



[1] A jogalkotó a végrehajtási eljárások lefolytatása kapcsán minden bizonnyal a Ket. szerinti végrehajtási eljárásra gondolt, mivel az építésügyi jogszabályokban a hatósági döntések kikényszerítése, végrehajtása vonatkozásában nem találhatunk speciális rendelkezéseket.

[2] Az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendeletet 2014. január 1-jétől váltotta fel a 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (lásd: 487/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 13. §).

.

 

Szakmai partnereink:

 

   

SWF file not found. Please check the path.