|
Írta: Dr. Jámbor Attila
|
|
2008.08.08. |
|
Utolsó frissités ( 2010.01.10. )
|
|
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Dr. Jámbor Attila
|
|
2008.08.08. |
|
Utolsó frissités ( 2008.10.01. )
|
|
|
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Dr. Jámbor Attila
|
|
2008.08.08. |
|
Utolsó frissités ( 2010.01.10. )
|
|
Az Országgyűlés 2004. december 20-án fogadta el a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt, amelynek a rövidítése: Ket. A Ket. 2005. november 1-jétől lépett hatályba, ettől a naptól váltotta fel a korábbi eljárási rendelkezéseket tartalmazó 1957. évi IV. törvényt (ennek rövidítése: Áe. volt). A Ket. megismerése elengedhetetlen mindenki számára, hiszen ezt a jogszabályt kell alkalmazni szinte valamennyi közigazgatási eljárásban. Külön hangsúlyozunk kell az alapelvek fontosságát.
|
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Dr. Jámbor Attila
|
|
2008.08.08. |
|
Utolsó frissités ( 2010.01.10. )
|
Bármilyen ügyet szeretnénk elintézni a hatóságnál, elsődlegesen azt kell tudnunk, hogy melyik szervhez kell fordulnunk. Ezt a hatáskör és az illetékesség szabályainak ismeretében pontosan el tudjuk majd dönteni. A következő kérdés, hogy milyen formában tudjuk az eljárást kezdeményezni (szóban, nyomtatványon, stb.), és a hivatal mely esetekben jogosult kérelem nélkül is eljárni? Azt is érdemes tudni, hogy a hatóság - meghatározott feltételek mellett - köteles értesítést küldeni az eljárás megindításáról.
|
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Dr. Jámbor Attila
|
|
2008.09.09. |
|
Utolsó frissités ( 2010.01.10. )
|
|
Ha el szeretnénk intézni valamilyen ügyet egy hatóság előtt, feltétlenül tisztában kell lennünk legalább az alapvető eljárási szabályokkal. Tudnunk kell például, hogy a hatóság mikor utasíthatja el a kérelmünket, mennyi időn belül és milyen formában kell megszületnie a hatóság döntésének, továbbá kinek kell erről értesülnie. A jogszabály meghatározza, hogy milyen lehetőségünk van az esetleges mulasztások igazolására és pótlására, illetve már azt is, hogy visszafizetik nekünk az illetéket, ha a hatóság nem tartotta be az ügyintézési határidőt. |
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Dr. Jámbor Attila
|
|
2008.09.09. |
|
Utolsó frissités ( 2010.01.10. )
|
A közigazgatási hatóságoknak kötelességük megállapítani, hogy az adott ügyben pontosan mi történt, milyen körülmények állnak fenn, és csak alapos vizsgálatot követően dönthetnek. A döntést tehát mindig meg kellene előznie a tényállás megállapításának és tisztázásának, mivel a helytelen tényállás szükségszerűen rossz döntést eredményez. Az ügyintézők kizárólag a Ket-ben rögzített eszközöket alkalmazhatják, és fontos eljárási szabályokat is be kell tartaniuk. Egy elmaradt bizonyíték vagy egy szabálytalanul figyelembe vett tényállási elem rendkívül fontos lehet az ügy elbírálása során, ezért nem közömbös az ügyfél számára sem, hogy ismeri-e a bizonyításra vonatkozó előírásokat.
|
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Dr. Jámbor Attila
|
|
2008.09.09. |
|
Utolsó frissités ( 2008.10.01. )
|
|
A kérelmek benyújtásáért általában fizetnünk kell. Emelett további költségek is felmerülhetnek a közigazgatási eljárásban, amelyeket nem mindig nekünk kell megfizetnünk. |
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Dr. Jámbor Attila
|
|
2008.09.09. |
|
Utolsó frissités ( 2010.03.13. )
|
A sérelmesnek tartott hatósági határozatokkal, cselekményekkel szemben számos jogorvoslati lehetőség alkalmazható. Az ügyfeleknek és az eljárás egyéb szereplőinak kiemelten fontos tudniuk, hogy milyen jogi eszközök, eljárások kezdeményezhetők a vitatott ügyekben.
|
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Dr. Jámbor Attila
|
|
2008.09.09. |
|
Utolsó frissités ( 2010.03.13. )
|
|
A legfontosabb és legáltalánosabb jogorvoslati lehetőség a fellebbezés, ezért ezzel a jogorvoslati lehetőséggel kiemelten foglalkozunk. A fellebbezésnek szinte alig van tartalmi és formai követelménye, de mivel ha jogorvoslatra kerül sor, akkor szinte mindig a fellebbezéssel élnek a jogosultak, érdemes tudni, hogy ez mivel jár, és milyen döntések születhetnek. Már előzetesen ki kell hangsúlyozni, hogy a fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.
|
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Dr. Jámbor Attila
|
|
2008.09.09. |
|
Utolsó frissités ( 2008.10.01. )
|
|
A bíróság a közigazgatási eljárásban is az egyik legfontosabb szereplője a jogorvoslati rendszernek. Ténylegesen keresetet kell benyújtanunk a másodfokú (ritkább esetben az első fokú) hatósággal szemben, mintha fellebbeznénk. Azonban a közigazgatási perben sokkal szigorúbb követelményeket kell betartania a felperesként eljáró ügyfeleknek, ha azt szeretnék, hogy a bíróság megállapítsa a hatósági döntés jogszerűtlenségét. |
|
Bővebben...
|
|
|
|