A fellebbezés
- Részletek
- Utolsó frissítés: 2012. október 05. péntek, 08:25
- Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 08:17
- Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai oktató
A legfontosabb és legáltalánosabb jogorvoslati lehetőség a fellebbezés, ezért ezzel a jogorvoslati lehetőséggel kiemelten foglalkozunk. A fellebbezésnek szinte alig van tartalmi és formai követelménye, de mivel ha jogorvoslatra kerül sor, akkor szinte mindig a fellebbezéssel élnek a jogosultak, érdemes tudni, hogy ez mivel jár, és milyen döntések születhetnek. Már előzetesen ki kell hangsúlyozni, hogy a fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.
Ki és meddig nyújthat be fellebbezést?
Fellebbezésre jogosultak:
a) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet.
b) Az eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló fellebbezéssel élhet az elsőfokú határozat rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó elsőfokú végzés ellen.
A fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított 10 munkanapon belül lehet előterjeszteni (2009. októberét megelőzően 15 nap volt az általános fellebbezési határidő) .
Példa a kivételre: A körzeti földhivatal határozata ellen a kézbesítéstől számított 22 munkanapon belül a megyei földhivatalhoz (Fővárosi Földhivatalhoz) lehet fellebbezni. Az az érdekelt (aki ügyfél minősülhetett volna), akinek a körzeti földhivatali határozatot bármilyen okból nem kézbesítették, és a határozat kézbesítését a bejegyzéstől számított egy éven belül kérte, a kézbesítéstől számított tíz munkanapon belül terjeszthet elő fellebbezést [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 2. §, 9. §; 1997. évi CXLI. tv. 55. §].
A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat, a szóban történő lemondást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A fellebbezési jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza.
Milyen döntéssel szemben lehet fellebbezni?
A hatóság döntése akkor minősül végrehajthatónak, ha
a) pénzfizetésre, továbbá meghatározott cselekményre vagy magatartásra irányuló kötelezettséget állapít meg, a döntés jogerőre emelkedett, és a teljesítésre megállapított határidő vagy határnap (a továbbiakban együtt: határidő) eredménytelenül telt el,
b) a tűrésre vagy valamely cselekménytől vagy magatartástól való tartózkodásra irányuló kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedett, és az ügyfél a kötelezettséget - a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül - megszegte,
c) a döntés fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását vagy biztosítási intézkedésként való alkalmazását rendelték el,
d) a teljesítési határidőt nem tartalmazó döntés jogerőre emelkedett [2004. évi CXL. tv. 127. §].
Főszabály szerint végzés csak a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg, azonban önálló fellebbezésnek van helye
a) az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,
b) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,
c) az eljárást megszüntető,
d) az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott,
e) a Ket. 33/A. §-ban meghatározott illeték-visszafizetési kötelezettséggel kapcsolatos,
f) a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelésére vonatkozó kérelemnek helyt adó,
g) az eljárási bírságot kiszabó,
h) a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
i) az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott és
j) a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos, az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló első fokú végzés ellen,
h) törvényben meghatározott, az önálló fellebbezést lehetővé tevő esetekben,
Nincs helye fellebbezésnek:
- ha az ügyben törvény kizárja (pl. birtokvédelem kérdésében hozott közigazgatási határozat, kisajátítási ügyekben hozott határozat, a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatai),
- az ügyfelek részéről az egyezségüket jóváhagyó határozat ellen,
- jogszabály eltérő rendelkezése hiányában valamely adatnak, ténynek vagy jogosultságnak a hatósági nyilvántartásba hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésével szemben (pl. a közúti közlekedési előéleti pontrendszerbe való bejegyzés, a bűnügyi nyilvántartásba való bejegyzés),
- ha az első fokú döntést miniszter, autonóm államigazgatási szerv vagy kormányhivatal vezetője hozta,
- törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az első fokú döntést központi államigazgatási szerv vezetője hozta [2004. évi CXL. tv. 99-100. §].
Itt érdemes megemlíteni, hogy a Ket. 100. § (1) bekezdése szerint kormányrendelet is meghatározhatta azokat az ügyeket, amelyekben nem lehetett fellebbezni. Az Alkotmánybíróság 90/2007. (XI. 14.) AB határozata kimondta, a jogorvoslathoz való jog olyan alapvető jog, amelyet az Alkotmány 8. § (2) bekezdése alapján csak törvénnyel lehet szabályozni, ezért a meg nem fellebbezhető ügyek körét kormányrendeletben nem lehet szabályozni [90/2007. (XI. 14.) AB hat.].
A fellebbezéssel megtámadott határozatban foglalt jogok nem gyakorolhatók és a fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve:
- ha a hatóság a döntést a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak nyilvánította
- ha az ügyfél javára megállapított egyszeri vagy rendszeres pénzkifizetést, pénzbeli ellátást - ideértve a pénzegyenértékben kifejezhető természetbeni ellátást - tartalmaz, és az ügyfél fellebbezése csak a megállapított összegen felüli többletigényre vonatkozik.
A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya:
- Az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezeléséről rendelkező végzés elleni fellebbezésnek,
- az iratbetekintési jog korlátozása iránti kérelemnek helyt adó végzés elleni fellebbezésnek,
- az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos döntés elleni fellebbezés a döntés fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezése tekintetében.
A döntés akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha
a) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges,
b) nemzetbiztonsági érdekből vagy a közbiztonság fenntartása érdekében, illetve fontos közrendvédelmi okból szükséges,
c) a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna,
d) a határozat valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik,
e) azt törvény élelmiszerlánc-felügyelettel (2009. október 1-jét követően induló ügyekben) kapcsolatos, továbbá honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, járványügyi, munkaügyi, munkavédelmi, fogyasztóvédelmi, kulturális örökségvédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi, vagy
f) 2009. október 1-jét követően induló ügyekben a hatósági nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzést törvény írja elő.
A döntésben a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot külön ki kell mondani, és meg kell indokolni, valamint a döntésben rendelkezni kell a végrehajtásról és a foganatosítás módjáról. Ha az ilyen döntésben a hatóság teljesítési határidőt állapított meg, a végrehajtás elrendelésére csak e határidő eredménytelen eltelte után kerülhet sor [2004. évi CXL. tv. 99-102. §].
Hová kell benyújtani a fellebbezést?
A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta, azonban elkésettség okán a fellebbezés nem utasítható el, ha az ügyfél a fellebbezési határidőben a fellebbezést az elbírálására jogosult hatóságnál terjeszti elő. Ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnál nyújtják be, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezést megküldi az első fokú döntést hozó hatóság részére (vagyis a szabályos mederbe kerül az eljárás).
A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók [2004. évi CXL. tv. 102. §].
Hogyan dönthet az elsőfokú hatóság?
A fellebbezéssel kapcsolatban az első fokú hatóságnak három lehetősége van:
1) Érdemi vizsgálat nélkül elutasítja
2) Saját maga eleget tesz a fellebbezésben foglaltaknak
3) Továbbküldi a felettes szervének
1) Érdemi vizsgálat nélkül elutasítja
Az első fokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja:
- az elkésett fellebbezést,
- a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést,
- az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést.
2) Döntés saját hatáskörben
Ha az ügyfél fellebbezési kérelme alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja (a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően a hatóság a döntést kijavíthatja, kicserélheti, azonban ez már nem minősül jogorvoslatnak). A hatóság a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.
A fellebbezést meg kell küldeni a szakhatóságnak is. A szakhatóság az iratok felterjesztéséig szakhatósági állásfoglalását kijavíthatja, kiegészítheti vagy módosíthatja, a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat. Ha a szakhatóság határidőben nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, hogy állásfoglalását fenntartotta. Ha a fellebbezés alapján a szakhatóság megállapítja, hogy a szakhatósági állásfoglalás jogszabályt sért, állásfoglalását módosíthatja, akár nem jogszabálysértő szakhatósági állásfoglalást is, ha nincs ellenérdekű ügyfél. A hatóság köteles a döntését módosítani a szakhatósági állásfoglalás módosításának megfelelően.
Ilyenkor nem is beszélhetünk fellebbezési eljárásról, mivel ilyenkor saját hatáskörében új döntést hoz az elsőfokú hatóság. Az elsőfokú hatóságot nem kötik a fellebbezésben leírtak, új döntésének meghozatalánál a hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell vizsgálnia (olyan jogszabálysértést is megállapíthat a hatóság, amelyre az fellebbező nem is hivatkozott).
A fellebbezés nyomán hozott döntést közölni kell a fellebbezővel, továbbá azokkal, akikkel a megtámadott döntést közölték. A visszavonó, illetve módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a visszavont, illetve a módosított döntés ellen volt.
Ha saját hatáskörben nem változik a döntés, a fellebbezést fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz. Az első fokú döntést hozó hatóság a fellebbezés és az iratok felterjesztését követően értesíti a nem fellebbező ügyfeleket arról, hogy a döntés fellebbezés benyújtása folytán nem vált jogerőssé, valamint arról is, hogy a fellebbezés elbírálására mely hatóság jogosult [2004. évi CXL. tv. 102-103. §].
3) A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság döntése
A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított öt munkanapon belül kell felterjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz (kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja). Ha az ügyfél a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet nyújtott be, az ennek helyt adó döntés jogerőssé válását követő öt munkanapon belül kell felterjeszteni az iratokat.
A felterjesztés során az első fokú döntést hozó hatóság a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozik.
A másodfokú döntést hozó hatóság beszerzi a másodfokú szakhatósági állásfoglalást. Ha törvény vagy kormányrendelet másodfokú szakhatóságot nem jelöl ki, a hatóság maga dönt a fellebbezésnek a szakhatósági állásfoglalás ellen irányuló részében is.
A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság döntési lehetőségei:
a) érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja, ha
- az elkésett fellebbezést,
- a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést,
- az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést.
b) a fellebbezési eljárást megszünteti, ha valamennyi fellebbező a fellebbezési kérelmét visszavonta
c) a döntést helybenhagyja;
d) a döntést megváltoztatja (reformatórius jogkör);
e) az első fokú döntést végzésben megsemmisíti, és az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja, ha az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges (kasszációs jogkör);
e) az első fokú döntést végzésben megsemmisíti, és az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt (a megváltoztatásról, helybenhagyásról, megsemmisítésről), ha
- a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy
- az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy
- egyébként a tényállás további tisztázása szükséges.
A megismételt eljárásban az első fokú döntést hozó hatóságot a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti.
A fellebbezés elbírálására jogosult szerv mérlegelési jogkörében határozhat arról, hogy - amennyiben érdemben foglalkozik a fellebbezéssel - a másodfokú döntést az elsőfokú hatóság eljárása, bizonyítékai alapján, vagy kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását követően hozza meg.
Fontos kiemelni, hogy a fellebbezési eljárásban - ellentétben a bírósági eljárással - nem érvényesül a kérelemhez kötöttség elve (a bírósági eljárásban: kereseti kérelemhez kötöttség elve). A fellebbezés elbírálására jogosult szerv az ügyfél által sérelmezett közigazgatási döntést és az elsőfokú eljárást teljes egészében vizsgálja meg, függetlenül attól, hogy a fellebbezésben mire hivatkoztak.
Kivétel: Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokú döntést hozó hatóság a mérlegelési jogkörben hozott első fokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. Az erre irányuló fellebbezés hiányában is a másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezési eljárásban a teljesítésre új határidőt állapíthat meg, ha ez a fellebbezési eljárás miatt indokolt.
A másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt az első fokú döntést hozó hatósághoz, amely intézkedik a döntés kézbesítése iránt, vagyis a fellebbezőnek és azoknak, akikkel az első fokú döntést közölték, az elsőfokú hatóság fogja postázni a döntést [2004. évi CXL. tv. 104-105. §].
A fellebbezést elbíráló hatóságok
Az Alkotmánybíróság több határozata rögzítette, hogy a jogorvoslathoz való jog érvényesüléseként az érdemi határozatok tekintetében a más szervhez vagy ugyanazon szervezeten belüli magasabb fórumhoz fordulás lehetőségét kell biztosítani. Ennek a követelménynek nem felelt meg például a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalra (KÖH) vonatkozó szabály, amely szerint a KÖH elnöke volt a másodfok.
A Ket. 2009. október 1-jétől hatályos módosítása rögzíti, hogy az irányító, felügyelő vagy szakirányító szerv vagy személy jogosult a fellebbezés elbírálására. A törvényben a felettes szerv fogalma helyett már a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság kifejezést találhatjuk meg. Azokban a hatósági ügyekben, ahol törvény alapján fellebbezésnek van helye,
a) az első fokú döntést hozó hatóság és a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság nem lehet ugyanazon szerv (szervnek minősül különösen - a szerv jogi személyiségétől vagy annak hiányától függetlenül - a központi államigazgatási szerv központi, területi és helyi szerve),
b) a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és annak vezetője - feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására irányuló utasítás kivételével - az első fokú döntést hozó hatóság vezetőjét vagy ügyintézőjét akkor sem utasíthatja, ha erre egyébként külön jogszabály alapján hatásköre van.
Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a hatóság döntése ellen irányuló fellebbezést a döntést hozó hatóság döntésének megsemmisítésére, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítására jogosult irányító, felügyelő vagy szakmai irányító személy vagy szerv bírálja el.
Például:
A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség esetében a fellebbezés elbírálására jogosult szerv: az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség [347/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 38. §].
Munkavédelmi hatósági ügyben a fellebbezés elbírálására jogosult szerv:
- a munkavédelmi felügyelő eljárása tekintetében az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF);
- a munkavédelmi felügyelőség vezetője vonatkozásában az OMMF elnöke;
- az OMMF és elnöke tekintetében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter [295/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 6. §].
A körzeti földhivatal (Budapesten a Budapesti 1., 2. és 3. számú Kerületi Földhivatal) esetében a fellebbezés elbírálására jogosult szerv: a megyei földhivatal, illetőleg Budapesten a Fővárosi Földhivatal [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 2. §].
Ha törvény vagy kormányrendelet nem hatósági feladat ellátására létrehozott szervezetet vagy személyt jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására, és annak döntése ellen a fellebbezés nem kizárt, a törvényben vagy kormányrendeletben meg kell határozni a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot. Ennek hiányában a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve jogosult a fellebbezés elbírálására [2004. évi CXL. tv. 106. §].
Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott, továbbá a polgármester törvény alapján önálló hatáskörben hozott önkormányzati hatósági döntésével szembeni fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve jogosult a fellebbezés elbírálására, ha első fokon
- a közigazgatási hatósági ügyekben a polgármester,
- főjegyző, jegyző, körjegyző, a képviselő-testület hivatalának ügyintézője, a hatósági igazgatási társulás,
járt el.
A köztestület hatáskörébe utalt ügyben a fellebbezést törvényben meghatározott köztestületi szerv bírálja el, ilyen szerv hiányában az első fokú döntést hozó köztestület döntésével szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye [2004. évi CXL. tv. 107. §].
