Mikor kell a döntést megsemmisíteni?

A döntést meg kell semmisíteni, ha
a) a magyar hatóság joghatósága az Európai Unió jogi aktusa, nemzetközi szerződés vagy törvény rendelkezése alapján kizárt (kivéve az olyan ideiglenes intézkedést, amelyet a törvény alapján joghatóságára tekintet nélkül köteles megtenni),
b) az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe (kivéve az olyan ideiglenes intézkedést, amelyet a törvény alapján hatáskörére, illetve illetékességére tekintet nélkül köteles megtenni),
c) a határozatot a szakhatóság megkeresése nélkül vagy a szakhatóság jogszabályon alapuló állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg,
d) a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki,
e) a döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes, vagy nem volt meg a döntéshez szükséges szavazati arány,
f) a döntés olyan tényálláson alapult, amelyben a közigazgatási ügyben eljáró bíróság már az ügy érdemében határozott (kivéve, ha az új eljárást a bíróság rendelte el),
g) a döntés tartalma eltér az ügyben eljárt bíróság ítéletének rendelkező részében, illetve indokolásában foglaltaktól
h) törvény valamely meghatározott forma mellőzését, illetve valamely súlyos eljárási jogszabálysértést semmisségi okká minősített.

A semmisségi okok akármelyikének fennállása esetében a döntés semmissé válása nem automatikus, az érintett hatósági döntést külön határozattal kell megsemmisíteni. A megsemmisítő határozatot az azt észlelő közigazgatási hatóság (a kérdéses döntést hozó hatóság vagy a felügyeleti szerv), vagy bírósági felülvizsgálat esetén a bíróság köteles meghozni.

A hatóság döntését megsemmisítő hatósági határozattal szemben jogorvoslatnak van helye.

A semmis döntés megsemmisítése esetén a megsemmisített döntést hozó hatóságnak határozatban kell intézkedni a döntéssel, illetve az annak alapján történt teljesítéssel (végrehajtással) kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről. A határozattal szemben jogorvoslatnak van helye (a megsemmisítő döntés jogorvoslattal történő megtámadása esetén ezt az eljárást fel kell függeszteni) [2004. évi CXL. tv. 121. §, 115. §].

Mikor kizárt a döntést megsemmisítése?

A döntés semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha
a) az az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, és a döntés jogerőre emelkedése óta három év eltelt;
b) kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától, a folyamatos kötelezettséget megállapító döntés esetén az utolsó teljesítéstől számított öt év eltelt (ha a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta a döntés időkorlátozás nélkül megsemmisíthető, de csak akkor, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint).

Érintett jogszabályok:

2004. évi CXL. tv.;