1. Fellebbezés

Fellebbezésre jogosultak

a) Az ügyfél, a döntés rendelkező része által érintett személy, valamint az akinek a határozatot kézbesítették a körzeti földhivatal határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja [2004. évi CXL. tv. 98. §].

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban fellebbezés benyújtására jogosultnak kell tekinteni azokat, akikre nézve a beadvány elintézése sérelmes lehet. Így különösen:
- a kérelmezőt, az eljárást megindító szervet, az adatváltozást bejelentő személyt, továbbá azokat, akik ellen a bejegyzés jogszerzést, terhelést, változást, törlést eredményez;
- ha nem azonos az eljárás megindítójával, azt akinek a javára valamely jogot, vagy akinek az ingatlanára vonatkozóan valamely tényt feljegyeznek vagy adatváltozást átvezetnek.

Az az érdekelt, akinek a körzeti földhivatali határozatot bármilyen okból nem kézbesítették, és a határozat kézbesítését a bejegyzéstől számított egy éven belül kérte, a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő fellebbezést [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 10. §].

A fellebbezés előterjesztése

A körzeti földhivatal határozata ellen a kézbesítéstől számított harminc napon belül a megyei földhivatalhoz lehet fellebbezni. A fellebbezést a körzeti földhivatalnál kell benyújtani. Az az érdekelt, akinek a körzeti földhivatali határozatot bármilyen okból nem kézbesítették, legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven belül kérheti a határozat kézbesítését, és a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő fellebbezést [1997. évi CXLI. tv. 55. §].

Elkésettség okán a fellebbezés nem utasítható el, ha az ügyfél a fellebbezési határidőben a fellebbezést a megyei földhivatalnál (Budapesten a Fővárosi Földhivatalnál) terjeszti elő. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.

A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat, a szóban történő lemondást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A fellebbezési jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza [2004. évi CXL. tv. 99. §, 102. §].

A fellebbezést a megyei földhivatal (Budapesten a Fővárosi Földhivatal) érdemi határozatának meghozataláig vissza lehet vonni. Érdemes tudni, hogy a másodfokon eljáró megyei földhivatal által hozott végzés ellen fellebbezésnek nincs helye [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 9. §].

A fellebbezési eljárás

A fellebbezéssel kapcsolatban a körzeti földhivatalnak három lehetősége van:

1) A fellebbezést új eljárásra irányuló beadványnak kell tekintenie, ha a kérelmező pótolja a határozatban megjelölt hiányosságokat.

2) A megtámadott határozatot a fellebbezés érkezésétől számított nyolc nap alatt - az Inytv. keretein belül - kijavíthatja vagy kiegészítheti, módosíthatja, és visszavonhatja (ha a megtámadott határozatot időközben az illetékhivatalnak is megküldték, az új határozatot is megküldi a földhivatal) - a körzeti földhivatal 2006-tól vonhatja vissza a fellebbezés nyomán a határozatát.

3) Ha a fellebbezésben foglaltakkal nem ért egyet, és a fellebbezést új eljárásra irányuló beadványnak sem lehet tekinteni, a fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjesztenie a megyei földhivatalhoz (Fővárosi Földhivatalhoz), illetve a fellebbezés tényét a tulajdoni lapra fel kell jegyeznie [1997. évi CXLI. tv. 56. §].

A megyei földhivatal (Fővárosi Földhivatal) döntési lehetőségei

a) Érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja a fellebbezést, ha
- azt határidőn túl nyújtották be és az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesztett elő,
- az nem a fellebbezésre jogosulttól származik [2004. évi CXL. tv. 103. §].

b) A döntést helybenhagyja

c) A döntést megváltoztatja

Ha a megyei földhivatal a fellebbezésnek helyt ad és az elsőfokú határozatot egészben vagy részben megváltoztatja, a másodfokú határozat tartalmának megfelelő változást a körzeti földhivatal bejegyzi, illetőleg feljegyzi a tulajdoni lapra és azt a másodfokú határozatra vezetett záradékkal igazolja (2006-tól már nem kell ilyen esetekben újabb határozatot hoznia a körzeti földhivatalnak). A másodfokú határozatot a körzeti földhivatal kézbesíti.

d) A döntést megsemmisíti és az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja (ún. megismételt eljárás) [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 11. §].

Ha a megyei földhivatal új eljárást rendelt el, erről a fellebbezőt a határozat megküldése nélkül három napon belül külön értesíti [109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 106. §].

2. Bírósági felülvizsgálat

Bírósági jogorvoslati kérelem kezdeményezése

Az, akinek jogát a határozat sérti, kezdeményezheti az alábbi feltételek fennállása esetében:
- a megyei földhivatal jogerős határozatáról van szó,
- jogok és tények bejegyzése, illetőleg adatok átvezetése tárgyában hozott határozatról van szó,
- a határozat közlésétől számított harminc napon belül kezdeményezi,
- jogszabálysértésre hivatkozással kéri,
- a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes megyei bíróságtól (Fővárosi Bíróságtól) a határozatot hozó megyei földhivatal ellen kereset indításával kell kezdeményezni,
- a keresetet a körzeti földhivatalnál kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni,
- a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés a Ket. szerint kizárt.

Az az érdekelt, akinek a megyei földhivatali határozatot bármilyen okból nem kézbesítették, legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven belül kérheti a határozat kézbesítését és a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő bírósági jogorvoslati kérelmet.

A 30 napos határidő elmulasztása miatt a Polgári Perrendtartás (1952. évi III. tv., Pp.) szabályai szerint lehet igazolási kérelmet előterjeszteni. A bejegyzéstől számított egy év elteltével nincs helye igazolásnak. Az igazolási kérelem felől a bíróság határoz.

A körzeti földhivatal a bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának tényét a tulajdoni lapra feljegyezi, és a kérelmet az ügyre vonatkozó iratokkal, valamint a tulajdoni lap másolatával együtt a beérkezéstől számított 3 napon belül a megyei földhivatalhoz terjeszti fel.

A megyei földhivatal két megoldás közül választhat:

a) Saját hatáskörben eleget tesz a kérelemnek

b) Az iratokat a felterjesztéstől számított 8 napon belül megküldi az illetékes bíróságnak [1997. évi CXLI. tv. 55., 58-59. §; 1952. évi III. tv. 326. §, 330. §; 338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 12. §].

A bíróság döntései

Ha előzetes bizonyításra nem kerül sor, a bíróságnak az első tárgyalás napját úgy kell kitűznie, hogy az legkésőbb az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő hatvan napon belül megtartható legyen. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére, a tárgyalás megtartására előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani [1952. évi III. tv. 332/B. §].

A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság:

a) Jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és a hatóságot új eljárásra kötelezi.

Ha a bíróság új eljárást rendelt el, a körzeti földhivatal az új eljárás eredményének megfelelő bejegyzéssel egyidejűleg törli a jogorvoslati kérelem benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést, valamint a megtámadott bejegyzést (feljegyzést), továbbá az ezen alapuló későbbi bejegyzéseket (feljegyzéseket).

b) A döntést részben vagy egészben megváltoztatja.

c) A keresetet elutasítja, ha
- a felülvizsgálni kért földhivatali határozat a bíróság szerint nem jogszabálysértő vagy
- csak az ügy érdemét nem befolyásoló eljárási jogszabálysértés történt.

Ha a bíróság elutasítja a jogorvoslati kérelmet, a körzeti földhivatal törli a jogorvoslati kérelem benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést. Erről a kérelmezőt külön nem értesíti [1952. évi III. tv. 339. §].

A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye [1952. évi III. tv. 340. §].

Az ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott bíróság döntés következményei:
- A bírósági jogorvoslati kérelem alapján hozott határozat hatálya a megtámadott bejegyzésen alapuló további bejegyzésre is kiterjed.
- A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok hiányosságai a bírósági eljárásban nem pótolhatók.
- A jogerős bírósági végzés alapján szükséges bejegyzés (feljegyzés) teljesítéséről a körzeti földhivatal új határozatot hoz, és az abban foglaltak bejegyzésével (feljegyzésével) egyidejűleg törli a bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának tényére vonatkozó bejegyzést.
- A felülvizsgálati kérelem folytán hozott legfelsőbb bírósági határozat hatálya a feleken kívül azokra is kiterjed, akik a felülvizsgálati kérelem benyújtása tényének bejegyzését követően szereztek jogot [1997. évi CXLI. tv. 58-61. §; 109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 108-109. §].

3. Törlési és kiigazítási perek

a) Érvénytelen bejegyzés törlése iránt a kereset

Az ügyész és az indíthatja, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti. Az érvénytelen bejegyzés törlése iránt a keresetet azzal szemben, aki közvetlenül a bejegyzés folytán szerzett jogot vagy mentesült kötelezettség alól, addig lehet megindítani, amíg a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége megállapításának helye van.
Azzal szemben, aki további bejegyzés folytán, az előző bejegyzés érvényességében bízva, jóhiszeműen szerzett jogot, a törlési keresetet a kézbesítéstől számított hatvan nap alatt lehet megindítani, ha az eredetileg érvénytelen bejegyzésről szóló határozatot a sérelmet szenvedő fél részére kézbesítették. A bejegyzéstől számított három év alatt lehet a törlési keresetet megindítani, ha kézbesítés nem történt

b) Bejegyzés törlése iránti per

A bejegyzés törlését az az érdekelt indíthatja, aki bizonyítja, hogy a bejegyzett jog elévült, vagy megszűnt, illetőleg a nyilvántartott tény megváltozott. Feltétele, hogy a földhivatali eljárásban a bejegyzés nem törölhető, illetve a sérelem nem orvosolható, továbbá ha azokat eredménytelenül kísérelték meg.

c) Bejegyzés kiigazítása iránti per

Bejegyzés kiigazítása iránti keresetet az nyújthat be, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett, de csak akkor, ha a földhivatali eljárásban a bejegyzés nem törölhető, illetve a sérelem nem orvosolható, továbbá ha azokat eredménytelenül kísérelték meg [1997. évi CXLI. tv. 62-63. §].

4. Felügyeleti eljárás

Ki kell emelnünk, hogy a jogok bejegyzése, tények feljegyzése, illetve ezek törlése iránti eljárás során hozott földhivatali döntés ellen felügyeleti jogkör gyakorlásának nincs helye [1997. évi CXLI. tv. 54. §].

Egyéb földhivatali döntések esetében a megyei földhivatal (Budapesten a Fővárosi Földhivatal) jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben első fokon eljáró földhivatal eljárását, illetve döntését, és ennek alapján
a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására,
b) gyakorolja - ha törvény másként nem rendelkezik - a felügyeleti jogkört, amely alapján a jogszabálysértő döntést (határozatot vagy végzést):
- megváltoztathatja,
- megsemmisítheti,
- megsemmisítheti, és szükség esetén az ügyben eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja.

A megyei földhivatal (a Fővárosi Földhivatal) bejegyzés tárgyában hozott döntését a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a felettes szerve) nem változtathatja és nem semmisítheti meg [1997. évi CXLI. tv. 58. §].

A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha
a) azt a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság érdemben elbírálta,
b) semmisségi ok esetén:
- az az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, és a döntés jogerőre emelkedése óta három év eltelt;
- kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától, a folyamatos kötelezettséget megállapító döntés esetén az utolsó teljesítéstől számított öt év eltelt,
c) semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené,
d) kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt,
e) azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti, és a feltétel nem áll fenn.

A jogszabálysértő döntés megsemmisítése esetén a megsemmisített döntést hozó hatóságnak határozatban kell intézkedni a döntéssel, illetve az annak alapján történt teljesítéssel (végrehajtással) kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről. A határozattal szemben jogorvoslatnak van helye. A megsemmisítő döntés jogorvoslattal történő megtámadása esetén ezt az eljárást fel kell függeszteni [2004. évi CXL. tv. 115-116. §].

5. Döntés módosítása, visszavonása

Ha az ügyfél fellebbezési kérelme alapján a körzeti földhivatal megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. A földhivatal az ügyfél fellebbezési kérelme esetén a nem jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve hogy az ügyben nincs ellenérdekű fél.

A fellebbezés nyomán hozott döntést közölni kell a fellebbezővel, továbbá azokkal, akikkel a megtámadott határozatot közölték.

A bírósági jogorvoslati kérelem esetében a megyei földhivatal a határozatát saját hatáskörében
- a bírósági jogorvoslati kérelem érkezésétől számított 8 nap alatt
- a kérelem tartalmának megfelelően
módosíthatja, illetve visszavonhatja.

A határozat módosításáról vagy visszavonásáról újabb határozatot kell hozni, és egyidejűleg a bejegyzést helyesbíteni, törölni, illetve a hiányzó bejegyzést pótolni kell. A végzés módosításáról, illetőleg visszavonásáról is újabb végzést kell hozni. Az újabb határozatot és végzést kézbesíteni kell a kérelmezőnek, valamint mindazoknak, akik az eredeti határozatot (végzést) megkapták.

Fontos tudni, hogy a földhivatal határozatát és végzését a fenti két eseten túlmenően nem vonhatja vissza és nem módosíthatja [1997. évi CXLI. tv. 54. §; 2004. évi CXL. tv. 103. §].

6. Döntés kijavítása, kiegészítése

A földhivatal saját hatáskörében kijavítja: a határozatban, a végzésben, az átvezetésben, feljegyzésben, bejegyzésben történt hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, más elírást.

A földhivatal kiegészíti a határozatát:
- ha az a bejegyzési kérelem és annak alapjául szolgáló okirat valamely részéről nem rendelkezett,
- ha a bejegyzés, feljegyzés vagy átvezetés az okiratban és a kérelemben foglaltakhoz képest hiányos.

A bejegyzés, a feljegyzés, az átvezetés, a határozat kijavításáról, kiegészítéséről újabb határozatot kell hozni, és egyidejűleg a bejegyzést helyesbíteni, törölni, illetve a hiányzó bejegyzést pótolni kell. A végzés kijavításáról, kiegészítéséről újabb végzést kell hozni. Az újabb határozatot és végzést mindazoknak meg kell kapniuk, akik az eredeti határozatot (végzést) megkapták.

Ha az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy az ingatlanra időközben harmadik személy jóhiszeműen jogot szerzett és a kijavítás vagy a kiegészítés az ő jogát sértené, a jogra és tényre vonatkozó kijavításnak vagy kiegészítésnek csak akkor van helye, ha ehhez az érdekelt harmadik személy hozzájárul. Nincs szükség a jogszerző hozzájáruló nyilatkozatára, ha a bejegyzés kijavítása alapjául a földrészlet területének (határvonalának) felmérési, térképezési vagy területszámítási hibával összefüggő - természetbeni állapotot nem érintő - kijavítása szolgált [1997. évi CXLI. tv. 54. §].

Érintett jogszabályok:

1997. évi CXLI. tv.;2004. évi CXL. tv.;109/1999. (XII. 29.) FVM rend.;1952. évi III. tv.;338/2006. (XII. 23.) Korm. rend.;