1. A végrehajtási eljárás

Mikor kerül sor végrehajtásra?

A hatósági határozatoknak az esetek többségében az ügyfelek önként, határidőben eleget tesznek, ezért a végrehajtási eljárásra - mint a közigazgatási eljárás harmadik szakaszára - nem szükségszerűen kerül sor. A végrehajtás a hatósági eljárás azon szakasza, amelyben a hatóság a jogszabályban meghatározott eszközökkel kikényszeríti az ügyfél által nem teljesített kötelezettség teljesítését, vagy megvalósítja a kötelezettség által elérni kívánt eredményt. Éppen ezért a hatóság által igénybe vehető kényszercselekmények irányulhatnak:
- az ügyfél akaratának befolyásolására,
- az ügyfél helyett az eredmény eléréséhez szükséges cselekmények elvégzésére.

Fontos kiemelni, hogy nem lehet végrehajtási eljárás keretében kikényszeríteni azoknak a hatósági döntéseknek a teljesítését, amelyek alapján az ügyfél valamilyen jog gyakorlására kapott jogot (pl. az ügyfél nem köteles az építési engedély kiadását követően az épületet meg is építeni, és erre nem is lehet őt kényszeríteni). Ha viszont gyakorolja az ügyfél a jogát, azt csak a határozatban és a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően teheti, és ezzel ellentétes magatartás befejezése és a következmények megszüntetése akár állami kényszerrel is kikényszeríthető (pl. az építkezést csak az építési engedélynek és az építési előírásoknak megfelelően lehet végezni).

A hatósági határozat végrehajthatóságának feltételei (valamennyinek együttesen teljesülniük kell):
a) a határozat - pénzfizetésre, valamely tevékenységre vagy attól való tartózkodásra irányuló - kötelezettséget állapít meg az ügyfélre vagy az eljárás egyéb résztvevőjére,
b) a határozat jogerőre emelkedett, illetve az fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható vagy biztosítási intézkedésként való alkalmazását rendelték el,
c) a kötelezettség teljesítésére megállapított határidő (határnap) eltelt és a kötelezettséget nem teljesítették (tilalom esetében erről nem beszélhetünk, végrehajtás alá esik a tilalom megsértésének minden esete),
d) a végrehajtáshoz való jog nem évült el [2004. évi CXL. tv. 127. §].

Mikor lesz jogerős egy határozat?

Jogerő: a határozat akkor jogerős, ha megváltoztatására rendes jogorvoslat útján, a közigazgatási eljárásban nincs mód, vagyis a benne foglalt jogok gyakorlására az ügyfél jogosulttá vált, a kötelezettségeket pedig teljesítenie kell.

Az első fokú határozat akkor emelkedik jogerőre, ha
a) ellene a törvényes határidőn belül nem nyújtottak be fellebbezést, vagy
b) a fellebbezésről lemondtak (az ügyfél kérelme teljesítésének esetére a döntés meghozatala előtt is lemondhat a fellebbezési jogról), vagy
c) a fellebbezés kizárt.

A másodfokú határozat a közlés napján emelkedik jogerőre [2004. évi CXL. tv. 128. §].

Részjogerő: ha a fellebbezés csak a határozat meghatározott részeit érinti, akkor előfordulhat, hogy a határozat egyes érdemi részei a fellebbezéstől függetlenül jogerőssé válnak.

Milyen idő elteltével már nem lehet végrehajtási eljárást lefolytatni?

A végrehajtáshoz való jog elévülése: az elévült kötelezettséget nem lehet állami kényszer útján kikényszeríteni. A közigazgatási eljárásban a végrehajtáshoz való jog általános elévülési ideje öt év (jogszabály ennél rövidebb elévülési határidőt is megállapíthat). Az elévülési időt a határozat jogerőre emelkedésétől, vagy ha a határozat teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, annak utolsó napjától, illetve a határnapot követő naptól kell számítani.

Nyugszik az elévülés a végrehajtás felfüggesztésének, a végrehajtási cselekmények foganatosításának, továbbá a végrehajtási eljárásban engedélyezett fizetési kedvezménynek, valamint a jelzálogjog bejegyzésének időtartama alatt. Az elévülési idő ilyenkor szünetel, és a nyugvás időtartamát az elévülési idő számításánál nem kell figyelembe venni.

A végrehajtás elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Az elévülés megszakadásával az elévülési idő újra kezdődik. Az elévülési idő kezdetétől számított tíz év elteltével azonban a határozat nem hajtható végre (az elévülés nyugvása vagy megszakadása esetében sem).

Ha a határozat elévülés miatt nem hajtható végre, a behajthatatlan pénztartozást, valamint az ingatlanra a bejegyzett jelzálogjogot törölni kell. A jelzálogjog törlése érdekében a végzést az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatallal közölni kell [2004. évi CXL. tv. 150. §].

Az önkéntes teljesítés elmulasztásáról - és a végrehajtás elrendelésének szükségességéről - akkor beszélhetünk, ha a hatóság megállapította, hogy a kötelezettség teljesítése határidőre nem vagy csak részben, illetve nem az előírásoknak megfelelően történt meg.

2. A végrehajtás elrendelése

A döntés végrehajtását - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - az első fokon eljáró hatóság végzéssel rendeli el. Ha a hatóság a döntés fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendeli el, a végrehajtásról és a foganatosítás módjáról a döntést tartalmazó határozatban vagy végzésben kell rendelkezni.

A hatóság hivatalból indult vagy folytatott eljárás esetén a végrehajtást hivatalból, egyébként a jogosult kérelmére rendeli el. Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a végrehajtást a végrehajtási feltételek teljesülésétől, illetve a végrehajtás megindítására irányuló kérelem beérkezésétől számított öt napon belül el kell rendelni.

A végrehajtást elrendelő végzést közölni kell a kötelezettel és a végrehajtást kérővel. A végrehajtási eljárás megindítása nem szünteti meg az ügyfél teljesítési kötelezettségét, és nem akadályozza meg azt, hogy az ügyfél a határidő lejárt után önként teljesítsen (ez számára is kedvezőbb). A végzés ellen a kötelezett - fellebbezéssel nem - csak kifogással élhet, ha igazolja, hogy a kötelezettségét a végzés közlésekor már teljesítette, ebben az esetben a kifogásnak halasztó hatálya van.

Hivatalból indult eljárásban a hatóság a végrehajtható döntésben elrendelt kötelezettség teljesítését vizsgálja. Ha a teljesítés a hatóság rendelkezésére álló adatokból nem állapítható meg, szükség esetén a hatóság a teljesítési határidő leteltét, illetve a határnap elmúltát követő tizenöt napon belül hatósági ellenőrzést tart (vagyis ez nem minden esetben kötelessége a hatóságnak). A végrehajtás akkor rendelhető el, ha a hatóság megállapította, hogy a kötelezettség teljesítése határidőre nem vagy csak részben, illetve nem az előírásoknak megfelelően történt meg.

A végrehajtást elrendelő végzésben:
- meg kell határozni a végrehajtási eljárásban érvényesítendő kötelezettség pontos tartalmát, ha a teljesítés csak részben vagy nem az előírásoknak megfelelően történt meg, valamint csatolni kell a hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet,
- fel kell tüntetni az első fokon eljáró hatóság nyilvántartásában vagy az ügy irataiban rendelkezésre álló adatokat, és csatolni kell hozzá a végrehajtható döntést, valamint azokat a dokumentumokat, amelyek a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükségesek (tervdokumentáció, ingatlan-nyilvántartási adatok, bankszámlaszámok, a kötelezett munkahelye stb.),
- pénzfizetési kötelezettség végrehajtása esetén meg kell jelölni a végrehajtás elrendeléséig felmerült késedelmi pótlék összegét [2004. évi CXL. tv. 129-131. §].

3. A végrehajtás foganatosítása

2008. január 1-jén kezdi meg működését a végrehajtó szolgálat, amely a végrehajtást foganatosító szerv lesz. Valamennyi hatósági döntés végrehajtását ez a szervezet fogja végezni, kivéve a közigazgatási törvényben (Ket.) rögzített kivételeket. 2008-ig a végrehajtást változatlanul az első fokon eljáró hatóság foganatosítja [2004. évi CXL. tv. 172. §].

A végrehajtás foganatosításának főbb módjai:
a) Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása,
b) Meghatározott cselekmény végrehajtása, illetőleg
c) Meghatározott ingóság kiadása

A pénzügyi intézménynél kezelt összegre, munkabérre, továbbá ingóságra vagy ingatlanra vezetett végrehajtás során a Ket-ben nem szabályozott kérdésekben a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) szabályait, takarékbetétre vezetett végrehajtás során az arra vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

a) Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása

A közigazgatási végrehajtásban az esetek döntő többségében pénzfizetési kötelezettség teljesítésére irányul a hatóság tevékenysége. Fontos tudni, hogy a természetes személyekkel és a szervezetekkel szemben is elsődlegesen a bankszámla-követelésre vezetett végrehajtást alkalmazzák, a késedelmes teljesítésnek pedig a jegybanki alapkamathoz igazodó késedelmi pótlék kiszabásával "díjazzák".

A végrehajtási sorrend:

1) Pénzügyi intézménynél kezelt összeg

Ha mind a jogosult, mind a kötelezett pénzforgalmi bankszámla vezetésére köteles, a jogosult a végrehajtható határozat alapján őt megillető összeget a kötelezett pénzügyi intézménynél vezetett bankszámlájáról azonnali beszedési megbízással érvényesítheti. Erről a végrehajtást elrendelő végzésben rendelkezni kell. Ha az azonnali beszedési megbízás nem vezetett eredményre, az eljárást a végrehajtást foganatosító szerv - a jogosult kérelmére - köteles átvenni és folytatni.

A végrehajtást foganatosító szerv a kötelezett bankszámlaszámát a cégnyilvántartásból vagy az állami adóhatóságtól is beszerezheti, a pénzügyi intézmény a kötelezett nála kezelt pénzösszegének végrehajtás alá vonásához szükséges adatokat kötelesek közölni. A felhívásnak az adóhatóság, illetve a pénzügyi intézmény haladéktalanul köteles eleget tenni.

A pénzügyi intézmény a megbízásnak köteles haladéktalanul eleget tenni. Ha a pénzügyi intézmény az azonnali beszedési megbízást fedezet hiánya miatt nem tudja teljesíteni, erről a végrehajtást foganatosító szervet, illetve a jogosultat haladéktalanul értesíti. A pénzügyi intézmény a végrehajtást foganatosító szerv felhívására köteles tájékoztatást adni a kötelezett bankszámlájáról az adott időszakban teljesített fizetési megbízásokról. Ha a pénzügyi intézmény a kötelezett rendelkezésére álló fedezet ellenére a megbízást nem teljesíti, a végrehajtást foganatosító szerv végzéssel kötelezheti a megbízásban feltüntetett összeg megfizetésére. E végzésben a végrehajtást foganatosító szerv a pénzügyi intézmény felelős munkatársát, vagy ha az nem állapítható meg, az intézmény vezetőjét eljárási bírsággal is sújthatja. A végzésnek a bírságolásra vonatkozó rendelkezése ellen az általános szabályok szerint lehet jogorvoslattal élni [2004. évi CXL. tv. 132-133. §].

2) Munkabér

A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó munkáltatói kötelesség megszegése esetén a munkáltató felelőssége hasonló a pénzügyi intézményekhez [2004. évi CXL. tv. 134. §].

A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.

Az így csökkentett összegből - a Vht-ban foglalt részletes szabályok szerint - általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:
a) tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás,
b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,
c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.
d) több letiltás esetén.

A csökkentett összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét. A levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.

A végrehajtás szempontjából munkabérnek számít a munkáltató által a munkavállaló részére a betegszabadságának idejére kifizetett összeg, a végkielégítés és a jutalom is [1994. évi LIII. tv. 61-66. §].

A levonási sorrend:
1. a végrehajtási költség (az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költség)
2. gyermektartásdíj,
3. egyéb tartásdíj,
4. munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,
5. a büntető és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
6. adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
7. egyéb követelés,
8. a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni [1994. évi LIII. tv. 165. §].

3) Vagyontárgyak lefoglalása

A közigazgatási végrehajtásban pénzfizetési kötelezettség teljesítése céljából ingatlan-végrehajtás elrendelésének akkor van helye, ha

a) a pénzfizetési kötelezettség teljesítéséhez a kötelezett egyéb vagyonára vezetett végrehajtás nem, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva nyújtana fedezetet, és
b) az ilyen módon végre nem hajtható kötelezettség összege legalább százezer forint,
c) illetve - egyéb végrehajtás alá vonható ingatlan hiányában - a kötelezett állandó lakóhelyéül használt ingatlan esetében az egymillió forintot eléri.

Ha az ingatlan-végrehajtás elrendelésének nincs helye, és a kötelezett egyéb vagyonára vezetett végrehajtás is eredménytelen, a kötelezett ingatlanát - a jogosult javára a behajthatatlan pénzkövetelés összegéig - jelzálogjoggal lehet megterhelni. A jelzálogjogot és annak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a z első fokon eljáró hatóság (2008-tól a végrehajtó szolgálat) végzéssel rendeli el. A végzés a kézbesítéssel jogerőre emelkedik, ellene végrehajtási kifogásnak van helye. A végrehajtást foganatosító szerv a végzést megküldi az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalnak, és az elévülési időn belül történő értékesítés esetén gondoskodik a pénzfizetési kötelezettség érvényesítéséről. A földhivatal a jelzálogjogot soron kívül bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba [2004. évi CXL. tv. 136. §].

b) Meghatározott cselekmény végrehajtása

Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra (a továbbiakban együtt: meghatározott cselekmény) irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv
a) a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti (pl. a szabálytalan épület lebontatja),
b) feljogosíthatja a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze vagy mással elvégeztesse,
c) a jogosult kérelmére a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti,
d) ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben eljárási bírságot szabhat ki,
e) a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.

A végrehajtást foganatosító szerv az a) és b) pont esetében a kötelezettet a teljesítéssel előreláthatóan felmerülő költség előlegezésére kötelezi, vagy ha ez nem vezet eredményre, a költséget megelőlegezi.

Ha a meghatározott cselekmény elvégzéséhez szükséges költségek egy százaléka az eljárási bírság felső határánál nagyobb összeg, a végrehajtási eljárásban kiszabható eljárási bírság felső határa a teljesítési költség egy százalékáig terjedhet. Az eljárási bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó végzésben megállapított újabb határidő alatt nem teljesítette, továbbá ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezést ismételten megszegi.

A végrehajtás módjáról a végrehajtást foganatosító szerv - szükség esetén a jogosult, illetve a kötelezett meghallgatása után - határoz. A felsoroltak közül azt az intézkedést kell megtennie, amely - az eset összes körülményét mérlegelve - a leghatékonyabban biztosítja a kötelezettség teljesítését [2004. évi CXL. tv. 140-142. §].

c) Meghatározott ingóság kiadása

Az eljárás lefolytatása attól függ, hogy a meghatározott és kiadandó ingóság megvan-e:
a) A meglévő ingóság esetében azt a helyszínen lefoglalják, és a jelen levő jogosultnak átadják. Ha a kötelezett az ingóság kiadását megtagadja, a rendőrség közreműködésével foganatosítják a végrehajtást.
b) Ha a meghatározott ingóság nincs meg, az ingóság valószínű értéke erejéig a kötelezett egyéb vagyontárgya is lefoglalható, vagy a jogosult ehelyett az ingóság pénzegyenértékének megállapítását kérheti. Ha a kötelezett egyéb vagyontárgyának lefoglalására kerül sor, a végrehajtó szolgálat intézkedik az ingóság értékének megállapításáról. A továbbiakban a végrehajtás az ingóság értékének megfelelő összeg behajtása iránt folyik.

4. Biztosítási intézkedés

A Ket. indokolása szerint a biztosítási intézkedés célja, hogy a teljesítés veszélyeztetettsége esetén előzetesen, már a döntés jogerőre emelkedése, vagy a végrehajtás elrendelése előtt garantálja az eredményes végrehajtást azáltal, hogy megakadályozza a kötelezettség fedezetéül szolgáló meglévő pénzösszeg, vagyontárgy vagy meghatározott dolog végrehajtás előli elvonását. Ilyen intézkedésnek a határozat jogerőre emelkedése előtt akkor van helye, ha az elsőfokú döntést megfellebbezték, vagy a fellebbezésre nyitva álló határidő még nem járt le. Ha a döntés jogerőre emelkedett, biztosítási intézkedésre a teljesítési határidő lejárta előtt van lehetőség, ezt követően ugyanis már nem a követelés biztosítását, hanem a döntés végrehajtását kell elrendelni.

A teljesítési határidő lejárta előtt a végrehajtás elrendelésére jogosult hatóság - ha valószínű, hogy a kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van - a jogerős döntés hiányában is elrendelheti végzéssel biztosítási intézkedésként
a) a pénzkövetelés biztosítását, illetve
b) a meghatározott dolog zárlatát.

A biztosítási intézkedés végrehajtására a kötelezettség teljesítésére irányuló végrehajtás szabályait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:
- Biztosítási intézkedés esetén munkabér csak akkor tartható vissza, ha a kötelezettnek végrehajtás alá vonható más vagyontárgya nincs.
- Ha a biztosítási intézkedés során a kötelezett bankszámláján levő összeget vonják végrehajtás alá, a hatóság arra hívja fel a kötelezett bankszámláját vezető pénzügyi intézményt, hogy a biztosítandó összeget és az eljárás költségének fedezésére szolgáló összeget sem a kötelezett, sem más javára ne fizesse ki, ha pedig a számla egyenlege nem éri el a biztosítandó összeget, a jövőbeni befizetések tekintetében - a biztosítandó összeg erejéig - ugyanígy járjon el.
- Biztosítási intézkedés végrehajtása esetén a pénzösszeget mindaddig elkülönítve kell kezelni, amíg a követelésre nézve a kielégítési végrehajtást nem rendelték el. A lefoglalt vagyontárgyakat - a romlandó dolog kivételével - nem lehet értékesíteni.
- Ha a biztosítási intézkedés feltételei már nem állnak fenn, azt öt napon belül meg kell szüntetni [2004. évi CXL. tv. 151. §].

5. Jogorvoslati lehetőségek a végrehajtási eljárásban

A végrehajtási eljárásban háromféle jogorvoslati eszköz vehető igénybe:

a) Fellebbezés

A Ket. alapján végrehajtási kifogással nem támadható, de megfellebbezhető döntések például:
- a pénzegyenértéket megállapító végzés,
- a végrehajtási költség viselésére kötelező végzés,
- a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzés, ha nem kötelező az elrendelése,
- a végrehajtást megszüntető végzés,
- a végrehajtási kifogást elbíráló döntés.

b) Végrehajtási kifogás

A Ket. alapján végrehajtási kifogással megtámadható - tehát nem megfellebbezhető - döntések például:
- a végrehajtást elrendelő végzés,
- a pénzügyi intézményt a megbízásban feltüntetett összeg megfizetésére kötelező végzés,
- a munkabérből való letiltást elrendelő végzés,
- a fizetési kedvezményt megállapító végzés,
- a pénzfizetési kötelezettség teljesítése érdekében foganatosított ingatlan végrehajtás esetén a becsértéket megállapító végzés,
- a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését elrendelő végzés.

A végrehajtási kifogásról - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a végrehajtást foganatosító szerv azonnal, de legkésőbb öt napon belül végzéssel dönt. E végzés ellen fellebbezésnek van helye.

A végrehajtó szolgálat végzése elleni fellebbezés esetén felügyeleti szervként a közigazgatási hivatal vezetője jár majd el (2008-tól).

c) Kivételes jogorvoslatok

2004. évi CXL. tv.; 1994. évi LIII. tv.;