A műszaki ellenőr az építtető megbízásából a kivitelezést ellenőrzi, ez a személy a jogszabályoknak, előírásoknak való megfelelősség mellett az építkezés minőségét is vizsgálja. Kevesen tudják, hogy az építkezések többségénél már kötelező ilyen szakembert megbízni.
Felelős műszaki vezetőnek minden olyan építkezésen tevékenykednie kell, amelyet engedély alapján végeznek. Komoly félreértéseket okoz az, hogy a felelős műszaki vezető nem az építtető, hanem a kivitelező megbízottja, és éppen ezért nem az építtető érdekében végzi a tevékenységét.
2008. június 30-a óta a tervezési szerződéseket csak írásban lehet érvényesen megkötni, és a jogszabály a kötelező tartalmi elemeket is előírja. Mind az építtetőnek, mind a tervezőnek fontos tudnia, hogy milyen feltételeket kell és érdemes rendezni a tervezési szerződésben.
Az építési (kivitelezési) szerződés a vállalkozási szerződések egy speciális típusa. A szerződésre vonatkozó jogszabályi előírásokat különösen a Polgári Törvénykönyvben, az Építési törvényben és a Kivitelezési kódexben találhatjuk meg. A korábbiaktól eltérően a jogalkotó 2008-tól már az építési szerződés tartalmára is szigorú feltételeket határozott meg.
A megbízási szerződés alapján a megbízott általában valamilyen tevékenység elvégzésére köteles (pl. egy építkezés műszaki ellenőrzésére), amelyért cserébe megbízási díj illeti meg. Kérdés, hogy akkor is jogosult lehet a megbízott erre a díjra, ha tevékenysége nem éri el a megbízó által kitűzött célt. Előfordul, hogy valaki úgy végez egy tevékenységet, hogy nincs erre megbízása, ezt nevezik megbízás nélküli ügyvitelnek.
Az Alkotmánybíróság több olyan döntést hozott az elmúlt években, amely radikálisan változtatja meg az építésügyben kialakult gyakorlatot, illetve számos esetben semmisített meg helyi építési szabályzati és egyéb önkormányzati rendeleti előírásokat. Óriási segítség lehet egy vitás esetben, ha ismerjük a taláros testület vonatkozó döntését, a helyi jogalkotók pedig még időben módosíthatják a saját önkormányzati rendeletüket, ha azt látják, hogy egy ugyan olyan szabályozást az alkotmánybírák alkotmányellenesnek találtak.
Az építőipar területén fennálló egyik legsúlyosabb probléma a lánctartozás, amelyet körbetartozásnak is szoktak nevezni. A jelenség abból adódik, hogy a szerződésszerű teljesítések után már a fővállalkozó sem kapja meg a pénzét, vagy az építtetői kifizetések a szerződéses partnerek valamelyik szintjén elakad, és az alvállalkozók jelentős része nem jut hozzá a pénzéhez, így az alvállalkozóval szerződéses jogviszonyban állók sem kapják meg a vállalkozói díjat. Ezen a helyzeten kívánt változtatni az Országgyűlés, amikor bevezette a sajtóban „Biztos kéz” elnevezéssel is illetett építtetői fedezetkezelés jogintézményét.