Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd
2011.02.04.
Utolsó frissités ( 2011.02.04. )
A hatályos magyar jogszabályok számos eszközt biztosítanak az épített örökség védelmére. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) jogköreit általánosságban ismerjük, tudjuk, hogy a hatóság kötelezheti a tulajdonost a műemlék megóvására, helyreállítására, illetve az előírásokat megsértőkkel szemben bírság szabható ki. A közigazgatási hatósági eszközök mellett kevésbé ismert polgári jogi, szabálysértési jogi és büntető jogi jogkövetkezmények is alkalmazhatók, azonban ezeket döntően már nem a KÖH, hanem az egyes helyi önkormányzatok, illetve az ügyészség, rendőrség alkalmazhatja, indítványozhatja. Jelen tanulmányban a műemlékvédelmi szankciórendszer rövid, vázlatos bemutatására törekszem, azzal, hogy az egyéb jogterületek alapján szabályozott jogintézményekre is kitérek. Mielőtt a szankciók bemutatására sor kerülhetne, arra is fel kell hívnom a figyelmet, hogy egyes esetekben a műemléki minőség is kérdéses lehet. A régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó szabályokra a tanulmány nem tér ki.
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd
2010.08.13.
Utolsó frissités ( 2011.03.15. )
A jogerős és végrehatható építési engedély megszerzését követően az építkezést bizonyos esetekben meg kell előznie még egy hatósági ügyintézésnek, ezt nevezik előzetes bejelentésnek. Minden más építési engedélyköteles építkezés megkezdését utólag kell bejelentenie az építtetőnek. Egyszerű – egy formanyomtatvány kitöltésével járó – eljárásról van szó, megspórolni nem érdemes, mert a mulasztás súlyos bírsággal és az építkezés leállításával járhat. Fontos, hogy ne keverjük össze a kivitelezés megkezdéséhez kapcsolódó bejelentéseket, az építési engedélyezést kiváltó bejelentési eljárásokkal.
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd
2010.08.02.
Utolsó frissités ( 2010.08.02. )
2009. október 1-jétől tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából a tervezés elősegítése érdekében, vagy az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez az építésügyi hatóság helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki.
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd
2010.08.02.
Utolsó frissités ( 2010.08.05. )
A bejelentési eljárás jól szemlélteti a jogalkotó azon akaratát, hogy a kevésbé jelentős építések esetében az előzetes engedélyezés helyett utólagos kontrollt gyakoroljon a hatóság. A bejelentési eljárás szabályai 2010. május 28-ai hatállyal jelentősen módosultak. Az építtetők bontási, építési vagy használatbavételi bejelentést kötelesek tenni. Az építtetőnek kiemelten fontos érdeke, hogy a bejelentési eljárás szabályait ismerje, hiszen itt előfordulhat, hogy a hatóság olyan építményt bontat le, amiről az építtető úgy gondolta, hogy szabályosan készült el.
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd
2010.08.02.
Ha már megvan a megfelelő telek, az elegendő mennyiségű pénz, a tervező és a kivitelező, még hátravan egy utolsó akadály: az építési engedély megszerzése. Az alábbiakból egyebek mellett megtudja, hogy mit kell mellékelni a kérelemhez, mikor kezdheti meg a munkálatokat és meddig lehet elhalasztani a kezdést.
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd
2010.08.01.
Utolsó frissités ( 2010.08.02. )
A tervtanácsok az építészeti értékvédelem és egyéb építésügyi feladatok ellátása (pl. az illeszkedési szabályok érvényesülésének elősegítése) érdekében működhetnek. A főépítészek főként szakmai előkészítő és az önkormányzati tevékenységet segítő funkciót látnak el, az országos főépítész legfőbb feladata az építészeti kultúra fejlesztése, és az egyes tervtanácsok, főépítészek közötti szakmai munkájának összehangolása, továbbá a településtervezés és az építési minőség harmóniájának megteremtése.
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd
2010.08.01.
Utolsó frissités ( 2010.08.01. )
Az állam, az illetékes miniszter és az építésügyi hatóságok mellett az önkormányzatok számára is számos építésügyi feladatot telepítenek a jogszabályok.
A bizonyítás minden eljárásjog releváns kérdése. A közigazgatási jog egyik prominens ágazataként az építésügyi igazgatás is sajátos, az általánostól eltérő szabályozással rendelkezik.
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd
2009.09.20.
Utolsó frissités ( 2010.08.13. )
Az építőipar területén fennálló egyik legsúlyosabb probléma a lánctartozás, amelyet körbetartozásnak is szoktak nevezni. Ezen a helyzeten kívánt változtatni az Országgyűlés, amikor bevezette a sajtóban „Biztos kéz” elnevezéssel is illetett építtetői fedezetkezelés jogintézményét. Nagyon rövid időn belül változott a jogszabályi környezet, és a 2010. július 25-ét követően indult közbeszerzési eljárásokban már nem is kötelező a fedezetkezelő közreműködése, várhatóan rövid időn belül minden építési tevékenység esetében megszűnik ez a jogintézmény.
