Az építőipar területén fennálló egyik legsúlyosabb probléma a lánctartozás, amelyet körbetartozásnak is szoktak nevezni. A jelenség abból adódik, hogy a szerződésszerű teljesítések után már a fővállalkozó sem kapja meg a pénzét, vagy az építtetői kifizetések a szerződéses partnerek valamelyik szintjén elakad, és az alvállalkozók jelentős része nem jut hozzá a pénzéhez, így az alvállalkozóval szerződéses jogviszonyban állók sem kapják meg a vállalkozói díjat. Ezen a helyzeten kívánt változtatni az Országgyűlés, amikor bevezette a sajtóban „Biztos kéz” elnevezéssel is illetett építtetői fedezetkezelés jogintézményét.
A tulajdoni lap az ingatlanok "alapdokumentuma", ennek pontos ismerete nélkül semmilyen ingatlant nem szabad megvennünk. Kérdés, hogy milyen információkat találhatunk a tulajdoni lapon?
A kivitelező felelősségi körébe tartozó körülményeket számos jogszabály rögzíti, azonban két jogszabályt mindenképpen érdemes kiemelni: az Építési törvényt és a Kivitelezési kódexet. Ezen két rendelkezésben található előírások összefoglalóan határozzák meg a kivitelező feladatait és felelősségét. A vonatkozó előírások legutóbb 2008. szeptember 1-jével módosultak.
A műszaki ellenőr az építtető megbízásából a kivitelezést ellenőrzi, ez a személy a jogszabályoknak, előírásoknak való megfelelősség mellett az építkezés minőségét is vizsgálja. Kevesen tudják, hogy az építkezések többségénél már kötelező ilyen szakembert megbízni.
Felelős műszaki vezetőnek minden olyan építkezésen tevékenykednie kell, amelyet engedély alapján végeznek. Komoly félreértéseket okoz az, hogy a felelős műszaki vezető nem az építtető, hanem a kivitelező megbízottja, és éppen ezért nem az építtető érdekében végzi a tevékenységét.
2008. június 30-a óta a tervezési szerződéseket csak írásban lehet érvényesen megkötni, és a jogszabály a kötelező tartalmi elemeket is előírja. Mind az építtetőnek, mind a tervezőnek fontos tudnia, hogy milyen feltételeket kell és érdemes rendezni a tervezési szerződésben.