|
|
|
|
|
|
|
Általános tájékoztatók
|
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd
|
|
2008.08.08. |
|
Utolsó frissités ( 2008.10.01. )
|
|
A Magyar Köztársaság Alkotmánya nem más, mint egy törvény, amelyet még 1949-ben fogadtak el, és azóta számtalanszor módosítottak. Érdemes tudnunk, hogy mit tartalmaz hazánk elsőszámú törvénye, nemcsak azért, mert illik, hanem azért is, mert lehetnek olyan élethelyzetek, amikor az Alkotmányban foglaltak alapján lesz valamire jogunk, vagy keletkezik kötelezettségünk. |
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd
|
|
2008.08.08. |
|
Utolsó frissités ( 2011.02.04. )
|
|
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd
|
|
2008.08.08. |
|
Utolsó frissités ( 2009.09.20. )
|
|
Még a jogászoknak is gyakran problémát okoz, hogy megtalálják azokat a jogszabályokat, amelyek egyértelműen eldöntik, hogy egy adott élethelyzetben mit és hogyan kell tennünk. Már találkoztam olyan évek óta húzódó perrel is, amelynek a végén megállapították, hogy a hivatkozott jogszabályt nem is lehetett alkalmazni. Fontosak azok a jogszabályok is, amelyek a jogszabályalkotás pontos feltételeit írják elő, más kérdés, hogy ezeket mennyire tartják tiszteletben a jogalkotók. Tudnunk kell, hogy mit jelent a jogszabály érvényessége, hatálya, és hol nézhetünk utána a minket érintő rendelkezéseknek. Felhívnám a figyelmet arra, hogy a jogszabály ismeretének hiánya nem mentesít az abban foglalt következményektől! |
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd
|
|
2008.08.08. |
|
Utolsó frissités ( 2009.02.06. )
|
Szigorúan rögzített eljárást követően születnek meg a legfontosabb jogszabályaink, a törvények. A javaslatoktól a Magyar Közlönyben való megjelenésig tartó folyamatot nevezik törvényalkotásnak. |
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd
|
|
2008.08.08. |
|
Utolsó frissités ( 2009.02.06. )
|
A jogszabályokat az ún. jogalkotó szervek határozzák meg és fogadják el. Gyakran keveredik az egyes testületek, személyek funkciója a köztudatban, így például sokan gondolják azt, hogy a köztársasági elnök és az Altkománybíróság is jogszabályokat alkot, pedig ez nem igaz. |
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd
|
|
2008.08.08. |
|
Utolsó frissités ( 2008.10.01. )
|
|
|
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd
|
|
2008.08.08. |
|
Utolsó frissités ( 2010.08.07. )
|
|
Azt mindenki tudja, hogy a jogainkat és kötelezettségeinek a jogszabályok határozzák meg, de azzal már kevesebben vannak tisztában, hogy mit nevezünk jogszabálynak, azok hogyan keletkeznek, illetve, hogy az Európai Unió döntéshozó szervei is alkotnak számunkra kötelező előírásokat. |
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd
|
|
2008.08.08. |
|
Utolsó frissités ( 2010.01.10. )
|
|
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd
|
|
2006.08.22. |
|
Egyre többször hallhatunk arról, hogy az egyes hatóságok kiemelt ellenőrzési területként tekintetnek az építőiparra, és fokozott, összehangolt vizsgálatokat tartanak. Szinte hetente látunk a híradóban olyan képeket, amikor rendőrök és munkaügyi felügyelők - kiegészülve mondjuk a Vám- és Pénzügyőrség munkatársaival - lezárnak egy-egy építési területet, és az utolsó szögig átvizsgálnak mindent. Ha több tucat ellenőr és rendőr jelenik meg a kapu előtt az egyértelmű helyzetnek tűnik, de tudjuk-e, hogy milyen hatóságok és mit vizsgálhatnak az építkezésünkön? Az alábbiakban röviden összefoglalom, hogy milyen hatóságok megjelenésére számíthatunk, illetve ezek a szervek mire kíváncsiak. Természetesen vannak olyan szervek, amelyek szintén előfordulhatnak az építkezésen, de a terjedelmi korlátok miatt nem fértek be ebbe a leírásba, így például az ÁNTSZ, a fogyasztóvédelmi felügyelőség, vagy éppen a tűzoltóság. |
|
Regisztráljon a részletekért...
|
|
| << Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 Következő > Utolsó >>
| | Találatok 127 - 135 / 135 |
|
|