|
Írta: Dr. Jámbor Attila
|
|
2008.09.09. |
|
Utolsó frissités ( 2008.10.01. )
|
|
A megbízási szerződés alapján a megbízott általában valamilyen tevékenység elvégzésére köteles (pl. egy építkezés műszaki ellenőrzésére), amelyért cserébe megbízási díj illeti meg. Kérdés, hogy akkor is jogosult lehet a megbízott erre a díjra, ha tevékenysége nem éri el a megbízó által kitűzött célt. Előfordul, hogy valaki úgy végez egy tevékenységet, hogy nincs erre megbízása, ezt nevezik megbízás nélküli ügyvitelnek. |
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Dr. Jámbor Attila
|
|
2008.09.09. |
|
Utolsó frissités ( 2008.11.14. )
|
|
Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletet a 2007. január 19-e után indult eljárásokban kell alkalmazni, az ezt megelőző ügyekben még a 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet alapján szabhatja ki a hatóság az építésügyi bírságot. 2008. február 2-át követően újabb változások következtek be a bírság kiszámításának szabályaiban. |
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Dr. Jámbor Attila
|
|
2008.09.09. |
|
Utolsó frissités ( 2010.08.02. )
|
Az ügyfél és az építési jogosultság két olyan fogalom, amely a jogszabályi meghatározások pontatlansága miatt az építésügyi eljárásokban komoly fejtörést okoz a hatósági ügyintézőnek és az eljárás egyéb szereplőinek is. Az ügyfél kiemelten fontos az eljárásban, hiszen egyebek mellett fellebbezhet az engedély kiadása ellen, az építési jogosultság igazolása nélkül pedig – néhány eljárást kivéve – még engedélyt sem lehet kapni.
|
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Dr. Jámbor Attila
|
|
2008.09.09. |
|
Utolsó frissités ( 2010.08.01. )
|
Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról 2008. január 1-jétől külön jogszabály rendelkezett. A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletet a gyakorlatban Eljárási kódexnek nevezték. Az Eljárási kódex alapvetően változtatta meg az építésügyi hatósági eljárások eddigi szabályait, és kísérletet tett a hatályos építési, engedélyezési szabályok összefoglalására, hiszen a fontosabb előírások ezt megelőzően több jogszabályban jelentek meg. A "pályafutása" 2009. október 1-jéig tartott, mivel ekkor lépett hatályba egy új kormányrendelet.
|
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Dr. Jámbor Attila
|
|
2008.09.09. |
|
Utolsó frissités ( 2010.08.02. )
|
|
Az elvi engedélyek lényege, hogy a tényleges engedélyezési eljárást megelőzően tisztázza, hogy bizonyos műszaki megoldások vagy feltételek mellett kapunk-e végleges engedélyt. Az elvi engedély óriási előnye, hogy az abban foglaltak meghatározott időtartamon belül kötelezőek a közreműködő építésügyi hatóság és a szakhatóságok részére. |
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Dr. Jámbor Attila
|
|
2008.09.09. |
|
Utolsó frissités ( 2010.08.02. )
|
|
Ha építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően építkeztünk, akkor az épületet csak úgy használhatjuk, ha fennmaradási engedélyt kapunk. Fennmaradási engedély nélkül jogilag nem létezik a szabálytalnul létrehozott épület. |
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Dr. Jámbor Attila
|
|
2008.09.09. |
|
Utolsó frissités ( 2010.08.02. )
|
|
Az építési engedélynek megfelelően elkészült épületbe a jogszabályok szerint csak használatbavételi engedély birtokában lehet beköltözni. Használatbavételi engedély nélkül például a társasházi lakásunk sem lesz a külön tulajdonunk, mivel az új házat sem tüntetik fel az ingatlan-nyilvántartásban. A hétköznapi életben ezt az engedélytípust lakhatási engedélynek szokták nevezni. |
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Dr. Jámbor Attila
|
|
2008.09.09. |
|
Utolsó frissités ( 2010.08.02. )
|
Nem szabad elfelejtenünk, hogy ha az építkezés megkezdése előtt egy gazdasági épületet vagy a korábbi lakóházat el kell bontani, ahhoz főszabály szerint szintén engedélyt kell kérnünk. Ha ezt elmulasztjuk, hasonló jogkövetkezményekre számíthatunk, mintha engedély nélkül építkeztünk volna. Az Eljárási kódex alapján a bontási tevékenység is lehet engedélyhez vagy bejelentéshez kötött.
|
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Dr. Jámbor Attila
|
|
2008.09.09. |
|
Utolsó frissités ( 2010.08.02. )
|
|
Az 2007-es Eljárási kódex a korábbi szabályoktól eltérően és részletesebben határozza meg az egyes engedélytípusokat, és újdonság volt a bejelentés tudomásul vétele és az egyszerűsített határozat lehetősége is. 2008. szeptember 1-jétől már kérelmezhető volt az ún. összevont építésügyi hatósági engedély is, 2010. január 1-jétől pedig már alkalmazható lehetőség az építtető részére az építési engedélyezési és más közigazgatási hatósági eljárások helyett az integrált engedélyezési eljárás. |
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Dr. Jámbor Attila
|
|
2008.09.09. |
|
Utolsó frissités ( 2010.08.13. )
|
Nem egyszerű kérdés az, hogy egy építkezéshez, felújításhoz, bővítéshez szükséges-e építési engedélyt kérnünk vagy csak bejelentést kell tenni, vagy esetleg egyikre sincs szükség. Ha azonban egy engedély- vagy bejelentés köteles tevékenységet e nélkül végzünk el, annak nagyon súlyos következményei lehetnek.
|
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Dr. Jámbor Attila
|
|
2008.09.09. |
|
Utolsó frissités ( 2010.08.02. )
|
Az egyes építésügyi engedélyezési eljárásoknak vannak olyan közös szabályai, amelyet a kérelemtől függően valamennyi engedélytípusnál alkalmazni kell. Akár bontani, akár építeni szeretnék, azonosak például a kérelem benyújtásának és elbírálásának szabályai. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az építésügyi engedélyezési eljárásokban is érvényesülnek a közigazgatási törvény (2004. évi CXL. törvény, Ket.) szabályai. A bejelentési eljárásra külön rendelkezések vonatkoznak.
|
|
Bővebben...
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 Következő > Utolsó >>
|
| Találatok 22 - 42 / 133 |