Általános tájékoztatók
Jótállás
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd   
2008.09.09.
Utolsó frissités ( 2009.03.23. )
A jótállás jogszabály vagy a felek szerződése alapján létezik, tehát nem minden esetben van ilyen felelőssége a kötelezettnek. Fontos tudnunk, hogy a jótállás szinonimája a garancia, és a jótállás nem azonos a szavatossággal.
Bővebben...
 
Kötbér
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd   
2008.09.09.
Utolsó frissités ( 2009.03.23. )

Főként kivitelezési szerződések esetében gyakori, hogy a kivitelező az építkezés csúszása esetében kötbért vállal a megrendelő felé. A kötbérnek azonban számos más esete is lehetséges, a felek megállapodása szerint kötbérrel szinte bármilyen szerződésszegés szankcionálható. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a jogosultnak kötbér nem automatikusan jár, csak akkor, ha a szerződésszegésért a kötelezett felelős.
Bővebben...
 
Foglaló
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd   
2008.09.09.
Utolsó frissités ( 2009.03.23. )

A leggyakrabban használt biztosíték a foglaló, amely nélkül szinte el sem képzelhető egy ingatlan adásvételi szerződés. A foglaló mindkét felet a szerződés teljesítésére ösztönzi, de fontos tudni, hogy szigorú jogszabályi előírások léteznek az alkalmazására.

Bővebben...
 
A szerződéses biztosítékok jelentősége
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd   
2008.09.09.
Utolsó frissités ( 2011.10.11. )
Amikor szerződést kötünk valakivel, általában a megállapodással megvalósuló cél lebeg a szemünk előtt, örülünk a kialkudott vételárnak, díjnak, de sajnos nagyon sokszor előfordul, hogy a szerződés ellenére nem jutunk hozzá a kifizetett dologhoz, illetve nem, vagy csak részben kapjuk meg a szolgáltatást. Ezek elkerülésére érdemes alkalmazni az ún. szerződési biztosítékokat.
Bővebben...
 
Elévülés
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd   
2008.09.09.
Utolsó frissités ( 2009.03.22. )
Az elévülés lényege, hogy a jogszabályban meghatározott időtartam eltelte után a követelések bírói úton történő követelése már nincs lehetőség, akkor sem, ha egyébként ténylegesen fennáll a tartozás. A kötelezett sem követelheti vissza azonban a már elévült követelés teljesítését. Azt is érdemes tudni, hogy az egyes követelések elévülési ideje eltérő lehet, ami azért fontos, mert általában a jogosultak elévülési időn túl is megpróbálják az igényüket érvényesíteni.


Bővebben...
 
A szerződés megszűnése és megszüntetése
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd   
2008.09.09.
Utolsó frissités ( 2009.03.23. )
Miután a szerződés betöltötte szerepét megszűnik vagy megszüntetik. Mi lehet a kettő között a különbség?
Bővebben...
 
Engedményezés, tartozásátvállalás és tartozáselismerés
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd   
2008.09.09.
Utolsó frissités ( 2009.03.23. )


A szerződés tartalma és jogcíme mellett egy olyan elem is változhat, amelyre talán nem is gondolunk: a szerződő felek személye. Ha magánszemély meghal vagy a jogi személy átalakul, összeolvad egy másik jogi személlyel, a szerződésben automatikusan – néhány kivételtől eltekintve – a szerepét az örökös, illetve a jogutód cég veszi át. Ezt nevezik jogutódlásnak.
A felek szándékából is bekövetkezhet azonban valamilyen személycsere, anélkül, hogy bármelyik fél meghalna vagy megszűnne. Ha a jogosult személye változik, azt engedményezésnek, ha a kötelezett személye változik, azt tartozásátvállalásnak nevezzük.

Bővebben...
 
Hogyan lehet módosítani a szerződést?
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd   
2008.09.09.
Utolsó frissités ( 2009.03.21. )
A szerződést főszabály szerint csak mindkét fél beleegyezésével lehet, azonban vannak olyan esetek, amikor nem kell kérnünk a másik fél hozzájárulását.
Bővebben...
 
Ki és milyen szerződést köthet? A jogképesség és cselekvőképesség
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd   
2008.09.09.
Utolsó frissités ( 2008.10.01. )
Bővebben...
 
Semmisségi okok
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd   
2008.09.09.
Utolsó frissités ( 2009.03.22. )
A semmis szerződések súlyosabb érvénytelenségi okokra vezethetők vissza. Olyan esetek tartoznak ide, mint például a kényszer és a jogszabályba ütközés. Akik sajnálatos módon uzsorással kötöttek szerződés, szintén a semmisségre hivatkozva kaphatnak jogorvoslatot.

Bővebben...
 
Hol, mikor és hogyan kell teljesíteni a szerződést?
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd   
2008.09.09.
Utolsó frissités ( 2009.03.21. )

Kézenfekvőnek tűnik, hogy a felek a szerződésben mindenképpen rögzítik, hogy a szerződést hol, mikor és hogyan kell teljesíteni. Előfordul azonban, hogy - főként a teljesítés módját - nem egyértelműen szabályozzák a felek, és ekkor alkalmazni kell a vonatkozó jogszabályi előírásokat.
Bővebben...
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 Következő > Utolsó >>

Találatok 64 - 84 / 135