1. Tévedés

Tévedés címén támadhatja meg a szerződést az
- aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt,
- ha tévedését a másik fél okozta (nem szándékosan), vagy
- ha tévedését a másik fél felismerhette.

Ha valaki nem járt el kellő körültekintéssel, ez önmagában még nem zárja ki a megtámadhatóság lehetőségét (ez igaz a megtévesztésre is).

Lényeges körülmény: ha a fél ismerte volna, akkor nem, vagy nem ilyen feltételekkel kötötte volna meg a szerződést.

Téves feltevés: a felek a szerződéskötéskor ugyanabban a téves feltevésben voltak, ebben az esetben a szerződést bármelyikük megtámadhatja.

Jogi kérdésben való tévedés címén támadható meg a szerződés, ha
- a tévedés lényeges volt, és
- munkakörében eljáró jogi szakértő
- a feleknek együttesen adott
- a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást [1959. évi IV. tv. 210. §].

Ingyenes szerződés esetében tévedés címén a szerződést akkor is meg lehet támadni, ha e körülményeket a másik fél nem ismerhette fel.

2. Megtévesztés

Megtévesztés címén támadhatja meg a szerződést az
- aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt,
- ha tévedését a másik fél szándékosan okozta, vagy
- ha a megtévesztés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.

Ingyenes szerződés esetében megtévesztés címén a szerződést akkor is meg lehet támadni, ha e körülményeket a másik fél nem ismerhette fel [1959. évi IV. tv. 210. §].

3. Fenyegetés

Fenyegetés címén támadhatja meg a szerződést az
- aki azért kötötte meg a szerződés vagy azért ilyen feltételek mellett,
- mert a másik fél személyi vagy vagyoni hátrányt helyezett kilátásba, vagy
- ha a fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.

A fenyegetés irányulhat a szerződő fél, de más, a szerződő fél számára fontos személyére vagy annak vagyonára is. Kizárólag jogellenes fenyegetés lehet megtámadhatósági ok, az például nem, hogy valaki a jogos követelésének ki nem fizetése esetére a bírósági eljárás elindítását helyezi kilátásba.

Ide sorolhatók a fizikai kényszer esetei is, de csak azok amelyek befolyásolják, és nem zárják ki a tényleges szerződési akarat kifejezését.

Ingyenes szerződés esetében fenyegetés címén a szerződést akkor is meg lehet támadni, ha e körülményeket a másik fél nem ismerhette fel [1959. évi IV. tv. 210. §].

4. Feltűnően nagy értékkülönbség

Feltűnően nagy értékkülönbség címén a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja a szerződés, ha
- a szerződés megkötésének időpontjában
- a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között feltűnően nagy az értékkülönbség
- anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné [1959. évi IV. tv. 201. §].

Nem lehet feltűnően nagy értékkülönbség címén megtámadni azokat a szerződéseket, amelyek megkötésekor nem határozható meg a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értéke (pl. tartási szerződés, öröklési szerződés).

A szerződésnek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnően nagy értékkülönbségére alapított megtámadása esetében annak megállapításához, hogy az értékkülönbség feltűnően nagy-e, a bíróságnak vizsgálnia kell:
- a szerződéskötés körülményeit (pl. a fél „mindenáron" meg akarta venni a dolgot),
- a szerződés egész tartalmát,
- a forgalmi (érték-) viszonyokat (pl. a kereslet és kínálat alakulását, az értékek ettől függő változásait),
- az ügylet jellegéből fakadó sajátosságokat (pl. a szolgáltatás minőségét, korszerűségét, újszerűségét, divatosságát, az értékesítési feltételeket),
- a szolgáltatás és ellenszolgáltatás meghatározásának módját (pl. részletfizetési kedvezmény kikötése, az értéktől eltérő ellenszolgáltatásnak sajátos okból történő felajánlása) - lásd: PK 267. szám.

A jutalék ellenében végzett megbízási tevékenység esetén a megbízó számára közömbös, hogy a megbízott mennyi munkával éri el a kívánt eredményt. A jutalék formájában kikötött díj az ügylet értékéhez igazodik. Feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással ezért eredményesen nem támadható meg a megbízási szerződés arra való hivatkozással, hogy a megbízott által végzett munka mennyisége nincs arányban a kikötött díjjal - lásd: EBH2002. 643.

5. Tisztességtelen szerződési feltétel

Tisztességtelen szerződési feltétel címén támadható meg:
- az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha
- a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit
- a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével
- egyoldalúan és indokolatlanul
- a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.

A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell:
- a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá
a kikötött szolgáltatás természetét,
- az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.

Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni. Nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg.

A fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételeket példálózva a 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet sorolja fel.

a) A rendelet alapján a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti szerződésben tisztességtelennek minősül egyebek mellett az a szerződési feltétel, amely
- a szerződés bármely feltételének értelmezésére a gazdálkodó szervezetet egyoldalúan jogosítja;
- kizárólagosan a gazdálkodó szervezetet jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e;
- a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a gazdálkodó szervezet nem teljesíti a szerződést;
- lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéstől bármikor elálljon, vagy azt felmondja, ha a fogyasztó ugyanerre nem jogosult;
- kizárja, hogy a fogyasztó a szerződés megszűnésekor visszakövetelje a már teljesített, ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatását, ide nem értve, ha a szerződés megszűnésére szerződésszegés következtében kerül sor;
- kizárja vagy korlátozza a gazdálkodó szervezetnek az általa igénybe vett közreműködőért való felelősségét;
- a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg.

Ezeket a feltételeket tilos alkalmazni, alkalmazása esetén érvénytelen.

b) A fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a szerződési feltételt, amely
- a fogyasztó meghatározott magatartását szerződési nyilatkozata megtételének vagy elmulasztásának minősíti, ha a magatartás tanúsítására nyitva álló határidő ésszerűtlenül rövid;
- a fogyasztó nyilatkozatának megtételére ésszerűtlen alaki követelményeket támaszt;
- meghosszabbítja a határozott időre kötött szerződést, ha a fogyasztó másként nem nyilatkozik, feltéve, hogy a nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő ésszerűtlenül rövid;
- lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa;
- lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet egyoldalúan, alapos ok nélkül a szerződésben meghatározott tulajdonságú szolgáltatástól eltérően teljesítsen;
- kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait a gazdálkodó szervezet szerződésszegése esetén.

Ezen feltételek alkalmazása esetén a gazdálkodó szervezet bizonyíthatja, hogy a feltétele nem volt tisztességtelen, tehát az érvénytelenség nem automatikus [18/1999. (II. 5.) Korm. rend. 1-2. §].

A tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre.

Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja [1959. évi IV. tv. 209-209/A. §].

A gazdálkodó szervezetek közötti késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat a Ptk. 301/A. §-ában találhatjuk meg. A 2006. március 1-jét követően megkötött szerződések vonatkozásában a késedelmi kamat mértékét vagy esedékességét a Ptk-tól eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési kikötést a jogosult megtámadhatja. Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló ilyen kikötést a közérdekű keresetindításra jogosult is megtámadhatja a bíróság előtt. Közérdekű keresetindításra jogosult:
- az ügyész,
- a miniszter, az országos hatáskörű szerv, továbbá központi hivatal vezetője,
- a jegyző és a főjegyző,
- a gazdasági, szakmai kamara, érdekképviseleti szervezet,
- fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, valamint
- az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján létrejött azon minősített szervezet - az általa védett fogyasztói érdekek védelme körében -, amely a fogyasztók védelme céljából az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepel, feltéve, hogy az általános szerződési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra hozója, illetve alkalmazásra ajánlója a Magyar Köztársaság területén fejti ki tevékenységét.

A közérdekű kereset alapossága esetén a bíróság a kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek. A közérdekű keresetindításra jogosult kérheti továbbá az olyan általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. A bíróság a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától [1959. évi IV. tv. 301/A. §; 1978. évi 2. tvr. 5. §].

Érintett jogszabályok:

1959. évi IV. tv.;18/1999. (II. 5.) Korm. rend.;1978. évi 2. tvr.;