Milyen feltételekkel indítható közigazgatási per?

A bírósági felülvizsgálatot az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője kezdeményezheti az alábbi feltételek fennállása esetében:
- a hatóság jogerős határozatáról van szó,
- a határozat közlésétől számított harminc napon belül kezdeményezi,
- jogszabálysértésre hivatkozással kéri,
- a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság ellen kereset indításával kell kezdeményezni,
- a keresetet a hatóságnál kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni,
- a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés a Ket. szerint kizárt.

A keresetindítás határidejét törvény eltérően is meghatározhatja.

Ki kell emelnünk, hogy - ellentétben a fellebbezéssel - az ügyfélnek meg kell jelölnie, hogy szerinte mely jogszabályhely alapján jogszabálysértő a közigazgatási döntés. A kereseti kérelemhez kötöttség a közigazgatási perben is érvényesül. Ha a bíróság a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértést nem állapíthatja meg, más - a megjelölttől érdemben eltérő - jogszabálysértésre a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését vagy megváltoztatását nem alapíthatja. A kereseti kérelemhez kötöttség nem érvényesül a tekintetben, hogy a felperes hatályon kívül helyezést vagy megváltoztatást kér, a per tárgya a közigazgatási szerv döntésének felülvizsgálata (KK 34.).

Ha az ügyfelek valamelyike a hatóság határozatával szemben bírósági felülvizsgálat iránti keresetet nyújtott be, a hatóság erről az ügy iratainak felterjesztésével egyidejűleg a többi ügyfelet értesíti.

A keresetlevél benyújtásának joghatásai

A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, az ügyfél azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható. A végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is.

A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna.

A végrehajtás felfüggesztésére különösen akkor kerülhet sor, ha
- a valószínűnek látszik, hogy a bírósági felülvizsgálat következtében a közigazgatási határozatot megváltoztatják, vagy hatályon kívül helyezik,
- a végrehajtás nyomán olyan helyzet keletkezne, amely lehetetlenné teszi az esetleges jogsértés maradéktalan orvoslását
- a határozat azonnal végrehajthatóvá nyilvánítása jogszabályt sért,
- a felfüggesztést különös méltánylást érdemlő vagy egyéb jelentős körülmények indokolják vagy
- a végrehajtás a fél számára súlyos hátrányt előidéző következményekkel járhat (KK 14.).

Nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének, ha a határozat
- a polgári védelmi szolgálat ellátásával kapcsolatos kötelezettséget állapít meg,
- jogerős bírósági döntés végrehajtását szolgálja.

Az elsőfokú közigazgatási szerv a keresetlevelet az ügy irataival együtt öt napon belül felterjeszti a másodfokú közigazgatási határozatot hozó szervhez, amely azokat - a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha a keresetlevél a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet és az ügy iratait az első fokon eljáró közigazgatási szerv három napon belül terjeszti fel a másodfokon eljáró közigazgatási szervnek, amely azt nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz.

A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott bírósági végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható [1952. évi III. tv. 332. §].

A bíróság döntései

Ha a keresetlevél a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül határoz. A későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését - már a tárgyalás kitűzése előtt is - kérelemre bármikor elrendelheti.
Ha előzetes bizonyításra nem kerül sor, a bíróságnak az első tárgyalás napját úgy kell kitűznie, hogy az legkésőbb az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő hatvan napon belül megtartható legyen. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére, a tárgyalás megtartására előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani.

A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság:

a) Jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi

Keresetében a fél anyagi és eljárási jogszabálysértésre is hivatkozhat, és arra is, hogy a határozat meghozatalakor az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték. A bíróság elsősorban azt vizsgálja: a közigazgatási határozat érdemben megfelel-e a jogszabályoknak. Eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, ha az eljárási jogszabálysértés jelentős, és a döntés érdemére is kihat, s a bírósági eljárásban nem orvosolható. Így kell eljárni akkor is, ha a felülvizsgált határozatot nem az annak meghozatalára jogosult közigazgatási szerv hozta (KK 31. szám).

b) Jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi

c) Ha törvény lehetővé teszi, a közigazgatási döntést megváltoztathatja.

d) Az ügyfél keresetét elutasítja, ha

Fontos:
A Polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) kimondja, hogy a közigazgatási határozatot a közigazgatási eljárás megindításakor fennálló tények és a közigazgatási határozat meghozatalakor hatályos jogszabályok alapján kell megítélni - hacsak a módosító jogszabály nem rendelkezik a folyamatban lévő ügyekben való alkalmazásról.

A mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor jogszerű, ha
- a hatóság a tényállást kellően feltárta,
- az eljárási szabályokat betartotta,
- a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak és
- a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik [1952. évi III. tv. 332. §, 332/B. §, 339/A. §, 339/B. §].

A bírósági döntés jogkövetkezményei

a) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság az ügy érdemében határozott, a hatóságnál ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett - a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által elrendelt új eljárás kivételével - nincs helye új eljárásnak.

b) A hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a határozathozatal során annak megfelelően köteles eljárni [2004. évi CXL. tv. 109-111. §].

A bíróság döntése elleni fellebbezés

A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye, kivéve:
- ha a közigazgatási pert olyan határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amelyet olyan szerv hozott egyfokú eljárásban,
- amelynek illetékessége az egész országra kiterjed, és
- e határozatot a bíróság a törvény alapján megváltoztathatja (e rendelkezés nem vonatkozik a menekültügyi per tárgyában hozott bírósági döntésre).

A bírósági felülvizsgálati eljárás lefolytatása során hozott végzések a Pp. általános szabályai szerint megfellebbezhetők [1952. évi III. tv. 340. §].

Közigazgatási végzés bírósági felülvizsgálata

2006. január 1-jétől, ha törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, az ügyfél, továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú végzés közvetlenül a bíróság előtt támadható meg - a határozat megtámadására előírt feltételek fennállása mellett -, ha
- a végzést olyan hatóság hozta, amelynek - a kormányt ide nem értve - nincs felügyeleti szerve, továbbá akkor,
- ha törvény az ügyben az elsőfokú határozattal szemben is kizárja a fellebbezést, és a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé.

A Ket. alapján bíróság előtt megtámadható jogerős végzések:
- az eljárást felfüggesztő,
- az eljárást megszüntető,
- a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,
- az eljárási bírságot kiszabó, valamint
- a költség összegének megállapítása és a költségviselés tárgyában hozott [2004. évi CXL. tv. 98. §].

A megyei bíróság a végzést nem peres eljárásban vizsgálja felül. A bíróság a feleket a szükségeshez képest meghallgathatja.

A bíróság a jogszabálysértő közigazgatási végzést - szükség esetén a végzést hozó közigazgatási hatóság új eljárásra vagy az eljárás folytatására kötelezése mellett - hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja. A bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs [2005. évi XVII. tv. 3. §; 2004. évi CXL. tv. 109. §].

Érintett jogszabályok:

1952. évi III. tv.;2003. évi CXXIX. tv.;1997. évi CLV. tv.;2004. évi CXL. tv.;2005. évi XVII. tv.;