Jótállás: a jótállásra kötelezett a hibás teljesítésért való felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Ezen kötelezettség csak a jótállás időtartama alatt áll fenn, a jótállás időtartama után általában szavatossági és kártérítési igényeket lehet érvényesíteni. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti, vagyis a jogosult dönti el a jótállási időtartam alatt is, hogy milyen igényt érvényesít.

A jótállásra kötelezett mentesülésére kizárólag a törvényben szabályozott ok esetén kerülhet sor, más indokra hivatkozással a mentesülés kizárt (akkor is, ha a felek ebben megállapodnak). A jótállás szempontjából nem a felismerés időpontja, hanem a teljesítés lényeges, akkor már fenn kell állnia a hibának vagy az okának.

A jótállás feltételeit meghatározhatja:

- szerződés (írásban, szóban vagy ráutaló magatartással is megköthető)

- jogszabály

- szolgáltatásra vonatkozó reklám

Fogyasztói szerződés esetében a jótállási nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

- a jótállás kötelezettjének nevét és címét,

- a jótállás tartalmát, időtartamát, területi hatályát

- a jótállásból eredő jogok érvényesítésének módját

- utalást arra vonatkozóan, hogy a jótállás a fogyasztónak a törvényből eredő jogait nem érinti.

A jótállási nyilatkozatot a fogyasztó kérésére írásban vagy más maradandó eszközzel rögzíteni kell, és a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Jótállást kötelezően előíró jogszabály a jótállási nyilatkozatra vonatkozóan további követelményeket állapíthat meg. A jogszabályi kötelezettségeknél kizárólag a jogosult számára előnyösebb jótállási feltételeket állapíthatnak meg érvényesen a felek. A jogszabályi feltételek nemteljesülése nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét (pl. ha nem adja át a jótállási jegyet a kötelezett, attól még a jótállás fennáll).

A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel. A jótállási jogok a szavatossági jogokra vonatkozó szabályok alapján gyakorolhatók, ezért a jótállás időtartama alatt a jogosult kérhet:

1. elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet

- kivéve, ha

a) a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy

b) ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne (figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget);

2. másodsorban – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől

- ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy

- ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy

- ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést vállalta, de kötelezettségének a jogszabályi feltételekkel nem tud eleget tenni [1959. évi IV. tv. 248. §, 306. §].

A fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézésének szabályait a 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet határozza meg.

A kötelező jótállást előíró jogszabályok:

a) az egyes tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a jótállási idő: 1 év),

A jogszabály mellékletében található lista határozza meg azokat a termékeket, amelyekre külön megállapodás nélkül is van jótállás (egyes termékekre csak 10 000 forinti érték felett):

- a termék értékétől függetlenül jótállás jár egyebek mellett az alábbi termékekre: hűtőszekrény, mosógép, porszívó, személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, babakocsi, lakóautó, lakókocsi;

- kizárólag 10 000 forint bruttó vételár felett van kötelező jótállás például az alábbi termékekre: villamos és/vagy gázenergiával működtetett sütő-, vízmelegítők, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezések, motoros kerti gépek, motoros kézi szerszámok, motoros szivattyúk, biztonsági riasztó- és jelzőberendezések, elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, több funkciós készülékek stb.), műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televíziók, projektorok, videomagnók, rádiók, lemezjátszók, CD-felvevők és -lejátszók, DVD-felvévők és -lejátszók, fényképezőgépek, MP3 lejátszók, Pendrive készülékek, személyi számítógépek és alkatrészeik, monitorok, nyomtatók, szkennerek, órák, bútorok.

A jótállási időtartam kezdete:

- a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy

- az üzembe helyezés napja, ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi.

b) a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet (a jótállási idő: 3 év),

Kötelező jótállás vonatkozik:

- az újonnan épített lakásoknak és lakóépületeknek a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet mellékleteiben felsorolt épületszerkezeteire, valamint a kiszolgáló helyiségeire és részeire;

- a lakás- és épületberendezések esetében csak azok beépítésére, illetve beszerelésére;

- meghatározott lakás- és épületberendezésekre (pl. tűzhely, főzőlap, redőny, a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak, a lakást szolgáló szellőztető berendezés és a klímaberendezés, a háztartásban keletkező hulladék gyűjtésére szolgáló berendezés) esetében magára a berendezésre is, ha azok a lakás alkotórészének minősülnek.

A jótállási időtartam kezdete:

- az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontja.

A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról az Építési és tervezési szerződésekkel kapcsolatos anyagban foglalkozunk részletesebben.

c) az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet (a jótállási idő: 6 hónap).

Kötelező jótállás vonatkozik az alábbi szolgáltatásokra, feltéve, hogy a szolgáltatás – az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló – díja meghaladja a húszezer forintot:

- lakás-karbantartási és -javítási szolgáltatások,

- háztartási gépek és készülékek javítása,

- barkács- és kerti szerszámok javítása,

- személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása,

- audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása,

- gyógyászati segédeszközök javítása,

- telefon- és telefax-berendezések javítása,

- hangszerek javítása,

- órák javítása.

Ha a javító-karbantartó szolgáltatást a szolgáltatás tárgyát képező dologra vonatkozó szavatosság vagy jótállás alapján teljesítették, akkor erre a szolgáltatásra külön nincs jótállás [249/2004. (VIII. 27.) Korm. rend. 1. § (2) bek.].

A jótállási időtartam kezdete:

- a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére való átadása, vagy

- az üzembe helyezés napja, ha az üzembe helyezést a vállalkozó végzi.