SWF file not found. Please check the path.

FELIRATKOZÁS INGYENES HÍRLEVÉLRE

Építésijog.hu előfizetés

BEJELENTKEZÉS ELŐFIZETŐKNEK

Elfelejtette felhasználónevét, vagy jelszavát?
Emlékeztető kérés

Kamarai képzések

Egyéb jogorvoslati lehetőségek

1. Újrafelvételi kérelem

Az ügyfél újrafelvételi kérelmet nyújthat be - a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül - az alábbi feltételek fennállása esetében:
- a jogerős határozattal lezárt ügyben (tehát végzéssel szemben nem lehet),
- a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, feltéve
- hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

A Ket. szerint nem nyújtható be újrafelvételi kérelem:
a) a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényre, illetve a jogi szabályozásban bekövetkezett változásra alapozva,
b) ha az ügyben bírósági felülvizsgálat van folyamatban, vagy a bírósági felülvizsgálat során a bíróság határozatot hozott,
c) ha a közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számítva hat hónap eltelt,
d) ha azt jogszabály kizárja.

Törvény kivételesen, az ügyfél különös méltánylást érdemlő érdekére tekintettel a hat hónapos határidőnél hosszabb, de három évet meg nem haladó jogvesztő határidőt is meghatározhat az újrafelvételi kérelem benyújtására, feltéve hogy az újrafelvételi eljárásban hozott döntés mások jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét nem érinti.

A tudomásszerzéstől számított tizenöt napos határidő elmulasztása esetén az ügyfél igazolási kérelemmel élhet, de a hat hónapos (illetve három éves) határidő jogvesztő, tehát igazolási kérelmet sem lehet benyújtani.

Az újrafelvételi kérelmet az első fokon eljáró hatóság bírálja el és:
a) elutasítja, ha
- az a Ket. szerint nem nyújtható be,
- az ügyfél által az újrafelvétel alapjául megjelölt ok nem teszi indokolttá a határozat módosítását vagy visszavonását
b) a jogerős határozatát módosíthatja
c) a jogerős határozatát visszavonhatja
d) az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat

A hatóság döntés ellen jogorvoslatnak az általános szabályok szerint van helye (fellebbezés, vagy ha ez kizárt, akkor közvetlen bírósági felülvizsgálat).

Az újrafelvételi eljárásban hozott döntés a jogerős határozat alapján jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra csak akkor hat ki, ha az újonnan ismertté vált tények vagy bizonyítékok ismeretében a jogerős határozat jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélküli megsemmisítésének lenne helye.

Ha az újrafelvételi eljárásban a kötelezettséget megállapító jogerős határozat megváltoztatása vagy visszavonása várható, a hatóság hivatalból intézkedik a folyamatban lévő végrehajtás felfüggesztéséről.

Ha az újonnan ismertté vált tények alapján a jogerős határozatban megállapított kötelezettség elrendelésének - részben vagy egészben - nem lett volna helye, az újrafelvételi eljárásban intézkedni kell a kérelem benyújtásáig, illetve a végrehajtás felfüggesztéséig történt teljesítéssel (végrehajtással) kialakult helyzet rendezéséről, a kötelezettnek alaptalanul okozott joghátrány megszüntetéséről, valamint az okozott kár és eljárási költség megtérítéséről [2004. évi CXL. tv. 112. §].

2. Méltányossági eljárás

Az ügyfél a jogerős határozatot hozó hatóságtól a nem jogszabálysértő határozat módosítását vagy visszavonását kérheti, ha annak végrehajtása számára a határozat meghozatala után bekövetkezett okból méltánytalanul súlyos hátrányt okoz, és a végrehajtási eljárásban méltányosság nem gyakorolható.

A határozat méltányosságból való módosítására vagy visszavonására csak kivételesen és a következő együttes feltételek fennállása esetén kerülhet sor:
a) az eljáró hatóság hatáskörét megállapító jogszabály ezt nem zárja ki,
b) az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél hozzájárul a határozatnak a kérelem szerinti módosításához,
c) a módosítás vagy visszavonás nem sért közérdeket,
d) a határozat jogerőre emelkedése óta egy év, vagy ha a jogerős határozatban megállapított teljesítési határidő egy évnél hosszabb, a teljesítési határidő még nem telt el.

A jogi szabályozásnak a határozat meghozatala utáni megváltozása nem ad alapot méltányossági kérelem benyújtására.

A méltányossági kérelem tárgyában a hatóság jogorvoslattal nem támadható határozattal dönt [2004. évi CXL. tv. 113. §].

3. A döntés módosítása vagy visszavonása

A hatóság hivatalból módosíthatja vagy visszavonhatja a határozatát, ha
a) a fellebbezés elbírálására jogosult szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság még nem bírálta el,
b) jogszabályt sért,
c) - az Alkotmánybíróság határozata vagy ügyészi óvás alapján indított eljárás kivételével - az adott ügyben korábban még nem történt hivatalbóli módosítás vagy visszavonás (erre csak egy ízben kerülhet sor),
d) törvény eltérő rendelkezése hiányában - a határozat közlésétől számított egy éven belül (tehát nem feltétel, hogy a határozat jogerős legyen),
e) a határozat jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem sért (kivéve a hatósági nyilvántartásba, illetve a hatósági igazolványba felvett téves bejegyzést, valamint az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítását) - lásd: Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme (4. előadás, 4. old.),
f) az megfelel külön jogszabályban foglalt feltételeknek (jogszabály ugyanis kizárhatja vagy feltételhez kötheti a saját hatáskörben történő módosítást vagy visszavonást) [2004. évi CXL. tv. 114. §].

Sor kerülhet még a hivatalbóli módosításra vagy visszavonására (eltérő szabályok szerint):
- ügyészi óvás nyomán,
- semmisségi ok alapján.

4. Felügyeleti eljárás

A felügyeleti szerv:
- ha jogszabály másként nem rendelkezik a fellebbezés elbírálására jogosult szerv;
- a Kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt működő, valamint a miniszter irányítása alá tartozó országos hatáskörű hatóság, továbbá a közigazgatási hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozó hatósági ügyek esetében a miniszter

A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján
a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására,
b) gyakorolja - ha törvény másként nem rendelkezik - a felügyeleti jogkört, amely alapján a jogszabálysértő döntést (határozatot vagy végzést):
- megváltoztathatja - kivéve a köztestületi (kamarai) döntést -,
- megsemmisítheti,
- megsemmisítheti, és szükség esetén az ügyben eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja.

A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha
a) azt a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság érdemben elbírálta,
b) semmisségi ok esetén:
- az az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, és a döntés jogerőre emelkedése óta három év eltelt;
- kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától, a folyamatos kötelezettséget megállapító döntés esetén az utolsó teljesítéstől számított öt év eltelt,
c) semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené,
d) kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt,
e) azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti, és a feltétel nem áll fenn.

A jogszabálysértő döntés megsemmisítése esetén a megsemmisített döntést hozó hatóságnak határozatban kell intézkedni a döntéssel, illetve az annak alapján történt teljesítéssel (végrehajtással) kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről. A határozattal szemben jogorvoslatnak van helye. A megsemmisítő döntés jogorvoslattal történő megtámadása esetén ezt az eljárást fel kell függeszteni [2004. évi CXL. tv. 115-116. §].

5. A határozat felülvizsgálata az Alkotmánybíróság határozata alapján

Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszban foglaltaknak részben vagy egészben helyt ad, kétféle döntést hozhat:
1) az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak az egyedi ügyben történő alkalmazhatóságát visszamenőleges kizárja
2) a jogszabályt nem, csak annak valamely lehetséges értelmezését nyilvánítja alkotmányellenessé.

Az Alkotmánybíróság fenti döntése alapján a jogerős határozatot hozó szerv felügyeleti szerve a határozatot megváltoztatja, illetve megsemmisíti, és szükség esetén az ügyben eljárt hatóságot új eljárásra utasítja, ha az ügyben bírósági felülvizsgálatra nem került sor.
A felügyeleti szerv az Alkotmánybíróság határozatának részére történő kézbesítésétől számított harminc napon belül köteles eljárni.

Az Alkotmánybíróság határozata alapján indult felügyeleti eljárás során nem lehet figyelemmel a felettes szerv:
a) a semmisségi ok esetén előírt három éves korlátra,
b) semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogának esetleges sérelmére,
c) kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt éves korlátra,
d) egyéb jogszabályban foglalt, a határozat megváltoztatásának, illetve megsemmisítésének kizárására vagy feltételekhez kötésére vonatkozó előírást.

Ha nincs felügyeleti szerv, és a jogerős közigazgatási határozat felülvizsgálatát bíróságtól nem kérték, a perindítási határidő az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől számított harminc napra ismételten megnyílik [2004. évi CXL. tv. 117. §].

6. Ügyészi óvás

Az ügyész óvást nyújthat be a határozatot hozó hatósághoz vagy annak felügyeleti szervéhez:
a) a jogerős, illetve végrehajtható és
b) a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által felül nem vizsgált döntéssel szemben, ha
c) a döntés jogszabályt sért.

Az óvásban az ügyész a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja, ebben az esetben a végrehajtás felfüggesztése kötelező.

Az óvást a hatóság a benyújtástól számított nyolc napon belül, testületi szerv az óvás benyújtását követő legközelebbi ülésén köteles megvizsgálni az óvásban foglaltakat:
- ha az óvással egyetért, jogszabálysértő döntését saját hatáskörben hivatalból módosítja vagy visszavonja;
- ha az óvással nem ért egyet, köteles a kifogásolt rendelkezésre vonatkozó iratokat az óvással és észrevételeivel együtt felülvizsgálat céljából az elbírálástól számított nyolc napon belül felettes szervéhez felterjeszteni és erről az óvást benyújtó ügyészt egyidejűleg, a felterjesztés indokainak közlésével értesíteni.

Ha a szerv az óvást a meghatározott határidőn belül nem vizsgálja meg, vagy az ügyész a rendelkezés végrehajtásának felfüggesztését indítványozta, az illetékes szerv köteles a végrehajtást saját döntéséig - illetve a felettes szerv döntéséig - azonnal felfüggeszteni és erről az ügyészt értesíteni.

Ha az ügyész az óvást közvetlenül a felügyeleti szervhez nyújtotta be vagy felterjesztették az óvást, a felügyeleti szerv harminc napon belül köteles azt elbírálni, és határozatát az óvást benyújtó ügyésszel is közölni. Ha a szervnek az ügyészi óvással érintett tevékenységi körben felettes szerve nincs és a jogszabály a határozat bírósági felülvizsgálatát nem teszi lehetővé, a szerv az óvás tárgyában egyetértés hiánya esetén is érdemben dönt. A minisztériumok és az országos hatáskörű államigazgatási szervek egyedi, illetőleg általános érvényű rendelkezései ellen benyújtott óvásokat felettes szervként a Kormány bírálja el.

A felügyeleti szerv - a hozzá közvetlenül benyújtott, illetve a felterjesztett - óvás kérdésében felügyeleti jogkörében eljárva az alábbi határozatokat hozhatja meg:
- ha az óvással egyetért, a jogszabálysértő hatósági döntést megváltoztathatja, megsemmisítheti, illetve a megsemmisítés mellett az eredeti döntést hozó közigazgatási hatóságot új eljárás lefolytatására utasíthatja;
- ha az óvással nem ért egyet, azt határozatával elutasítja.

Ha az ügyész a határozat bíróság előtti megtámadására megállapított határidő letelte után nyújt be óvást, a szerv egyetértés hiányában is érdemben dönt az óvás tárgyában. Elutasítás esetén az ügyész az erről szóló határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül az illetékes bírósághoz fordulhat.

Az ügyész felszólalással élhet:
- a törvénysértő gyakorlat vagy
- mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megszüntetése esetében.

Az ügyész figyelmeztetést nyújthat be:
- jövőbeni törvénysértés veszélye esetén.

A hatóság vezetője az ügyészi felszólalást vagy figyelmeztetést harminc napon belül, testületi szerv a legközelebbi ülésén köteles elbírálni.

Ha az ügyész a Ket. hatálya alá tartozó ügyben nyújt be óvást, felszólalást vagy figyelmeztetést, annak elbírálására az ügyészségi törvény (1972. évi V. törvény) ügyészi törvényességi felügyeletre vonatkozó V. fejezetét kell alkalmazni [2004. évi CXL. tv. 118-120. §; 1972. évi V. tv. 15. §].

7. A döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése

Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a hatóság a hibát - szükség esetén az ügyfél meghallgatása után - kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja. Kijavítás helyett a hibás döntés bevonása mellett sor kerülhet a döntés kicserélésére is.

A számítási hibát tartalmazó döntés kijavítására, kicserélésére csak akkor kerülhet sor, ha a számítási hiba kijavítása nem hat ki az ügy érdemére vagy az eljárási költség mértékére, illetve a költségviselési kötelezettségre. Ha a hiba az ügy érdemét, az eljárási költség mértékét vagy a költségviselési kötelezettséget befolyásolja, akkor - ha annak feltételei fennállnak - a döntés saját hatáskörben való módosítására vagy visszavonására kerülhet sor.

A kijavítást a döntés eredeti példányára és - lehetőség szerint - kiadmányaira is fel kell jegyezni, és az ügyféllel közölni kell. A döntés kijavítása vagy kicserélése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

A hatóság - ha törvény eltérően nem rendelkezik, a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül - mind kérelemre, mind hivatalból kiegészítheti döntését, ha
- az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott, illetve
- hiányzik a döntésből a törvény vagy külön jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem, feltéve, hogy
- az nem sérti az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát.

A kiegészített (vagy ehhez kapcsolódóan kicserélt) döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt. Névelírásra hivatkozással azonban a másodfokú döntés kijavítása útján nem lehet új ügyfelet bevonni az eljárásba, ilyenkor az első fokon eljárt szervet kell utasítani az új - hibátlan - döntésnek az ügyfél részére történő kézbesítésére [2004. évi CXL. tv. 122-123. §].

Érintett jogszabályok:

2004. évi CXL. tv.; 1972. évi V. tv.;

Szakmai partnereink:

 

   

SWF file not found. Please check the path.