A munkaviszony létesítése

A munkaszerződés

Legalapvetőbb forma a munkaszerződés. Ezt mindig kötelező írásba foglalni, és erről a munkáltatónak kell gondoskodnia. A próbaidő (próbanap) kikötése nem mentesít az írásba foglalás kötelezettsége alól. Ha nem foglaltuk írásba, a jogviszony akkor is létrejön, és alapot teremt (pl bíróság előtt) az abból fakadó jogok és kötelezettségek érvényesítésére
Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély kell, a szerződés csak az engedély beszerzését követően köthető meg. A hatósági engedély hiányában érvénytelen munkaszerződésről beszélünk. Hatósági (gyámhatósági) engedély beszerzése szükséges a 16 éven aluli fiatal munkavállaló alkalmazásához, a külföldi munkavállaló foglalkoztatásához (meghatározott kivételekkel).

A munkaszerződés mellőzhetetlen és lehetséges elemei

A feleknek a munkaszerződésben kötelezően rögzíteniük kell:
- a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait,
- a munkavállaló személyi alapbérét (legalább a minimálbér),
- munkakörét, illetve
- a munkavégzés helyét.

Az első három egyértelmű, a munkavégzés helyénél figyelni kell a változó munkahely használatára. Változó a munkahely, ha a munkavállaló munkavégzése nem egy állandó helyen, hanem mindenkor a munkáltató által kijelölt helyen kell, hogy történjen. Ilyenkor munkahely mindig az a telephely, amelyre a munkáltató munkavégzés céljából beosztotta. Ha a munkáltató változó munkavégzési helyet jelölt ki, a munkavállalót az első munkavégzési helyéről tájékoztatni kell.

A munkaszerződésben ezen felül meg lehet állapodni mindenben, ami nem ellentétes a jogszabállyal vagy kollektív szerződéssel, de nem célszerű. Módosítani ugyanis csak közös megegyezéssel lehet. Praktikusabb, ha belső szabályzatban állapítjuk meg pl. a munkaidő szabályait, így azt egyoldalúan meg lehet változtatni. És mivel nem polgári jogi jogviszonyról van szó, azaz a felek nem mellérendelt viszonyban állnak, hanem a munkáltató felettese a munkavállalónak, nem csak a szerződésben rögzítettek lesznek kötelezőek, hanem minden, ami a munkavállalóra vonatkozik és ő azt megismerte. Erről persze gondoskodni kell.

Kivétel: próbaidőt csak a szerződésben lehet kikötni, maximum 3 hónapra, amit nem lehet meghosszabbítani.

Tájékoztatási kötelezettség

A szerződésben nem rendezett információkról tájékoztatni kell a dolgozót. Erre jó esetben a szerződés megkötésekor sor kerül, de legkésőbb 30 napon belül írásban is meg kell tenni. Ezek a lényeges információk:
- az irányadó munkarend,
- a munkabér egyéb elemei,
- a bérfizetés napja,
- a munkába lépés napja,
- a rendes szabadság mértékének számítási módja és kiadása,
- a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályai,
- az, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e,
- a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezése, illetőleg, hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács (központi üzemi tanács, üzemi megbízott).

Változás esetén értelemszerűen meg kell ezt ismételni [1992. évi XXII. tv. 76. §].

Az alkalmi munkavállalói könyv

Az alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) történő foglalkoztatás egy könnyített és kedvezményes forma. Az AM könyv helyettesíti a munkaszerződést, de az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) gyakorlata szerint csak a munkavégzés megkezdése előtt lehet ezt választani, utólag nem [1997. évi LXXIV. tv. 6. §].

A törvény eléggé szélesen határozza meg az alkalmazási kört, de mindennek ellenére mégsem annyira egyszerű a használata.

Az alkalmi munkavállalói könyv közokirat, abba bejegyzést - a munkavállaló aláírását kivéve - csak a kiállító, illetőleg a munkáltató tehet [1997. évi LXXIV. tv. 4. §].

AM könyvvel foglalkoztatható, aki munkavállaló lehet (kivéve a munkaerő-kölcsönzésre létrejött munkaviszonyban foglalkoztatott személyt), a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló külföldit, illetve azt a külföldit, akinek nem kell engedély [1997. évi LXXIV. tv. 1. §].

Egy munkáltatónál maximum 90 napot lehet egy naptári évben dolgozni azzal, hogy
- egyszerre legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és
- egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig.

A munkavállaló egy naptári évben több munkáltatónál összesen 120 napot tölthet alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban.
Összesen kettőszáz napot lehet ily módon dolgozni, ha legalább három természetes személy munkáltatónál, vagy kiemelten közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett munkáltató esetében a munkáltató tevékenységi köréhez közvetlenül kapcsolódóan történik a foglalkoztatás [1997. évi LXXIV. tv. 2-2/A. §]

Az egyéni vállalkozó vállalkozása tevékenységi köréhez kapcsolódó foglalkoztatással összefüggésben nem minősül természetes személy munkáltatónak. A természetes személy munkáltató és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója egy munkáltatónak minősül. A munkáltató egyidejűleg nem foglalkoztathatja a munkaszerződéssel rendelkező munkavállalót a munkakörbe tartozó feladatok ellátására és AM könyvvel is

A munkáltatónak a munkavállaló munkába lépésekor - naponként - a munkáltató neve és székhelye, adószáma vagy adóazonosító jele, a munkavégzés helye és napja, a munkakör, a kifizetendő munkadíj rovatokat ki kell töltenie, valamint aláírásával igazolnia a munka megkezdését Ezen kívül a kifizetett munkadíj után a törvény mellékletében meghatározott értékű közteherjegyeket kell beragasztania a megfelelő rovatba.

A munkavállalónak naponként az alkalmi munkavállalói könyv megfelelő sorában aláírásával kell igazolnia a munkavállalás tényét. A munkavállalónak a könyvét a munkavégzés helyén kell tartania annak érdekében, hogy egy esetleges munkaügyi ellenérzés során lehetőség legyen annak azonnali bemutatására [1997. évi LXXIV. tv. 6. §].

Itt hívnám fel a figyelmet, hogy 2007. április 1-től AM könyvvel nem lehet munkaviszonyt létesíteni munkaerő-kölcsönzésre.

A színlelt szerződés

A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusát a felek szabadon választhatják meg, a de az nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására, azaz nem lehet színlelt szerződés.
A szerződés típusát elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményére tekintettel kell megítélni, illetve megállapítani. Ez a rendelkezés az eddigi bírósági gyakorlat törvényi szintű megerősítése, azaz nem a szerződés elnevezése számít, hanem a tartalma [1992. évi XXII. tv. 75/A. §].

A vonatkozó irányelv részletes útmutatást ad, mit kell figyelembe venni. Eszerint az elsődleges minősítő jegyek:
- A tevékenység jellege, a munkakörként történő feladat-meghatározás
- A személyes munkavégzési kötelezettség
- Foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részéről, a munkavállaló rendelkezésre állása
- Alá-fölérendeltségi viszony

Másodlagos minősítő jegyek:
- Az irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog
- A munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása
- A munkavégzés helye
- Az elvégzett munka díjazása
- A munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyaginak felhasználása
- A biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása
- Írásbeliség [700/2005. (MüK. 170 ) FMM-PM együttes irányelve]

Érdemes itt felhívni a figyelmet arra, hogy az uniós állampolgárok foglalkoztatására a 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletet kell alkalmazni. A román és bolgár állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó 354/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet pedig 2008. január 1-jével hatályát vesztette.

Kapcsolódó jogszabályok:

1992. évi XXII. tv.;1997. évi LXXIV. tv.;700/2005. (MüK. 170 ) FMM-PM együttes irányelve;