1. A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz a következő esetekben:
a) munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása;
b) időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása;
c) soron kívüli ellenőrzés elmulasztása;
d) kockázatértékelés elmulasztása:
da) az I. veszélyességi osztályba tartozó munkáltató esetében, valamint
db) kockázatértékelés keretében szükséges expozícióbecslés / mérés hiányában;
e) a szükséges biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya;
f) több munkáltató által egy helyen, egy időben foglalkoztatott munkavállalói munkájára vonatkozó összehangolási kötelezettségének elmulasztása;
g) a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel, vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére előírt munkaköri alkalmassági vizsgálatok, biológiai monitorozás elmulasztása;
h) a külön jogszabályok szerint előírt foglalkoztatási tilalom megszegése;
i) a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás;
j) a rákkeltő expozícióval járó tevékenység esetére a külön jogszabály által előírt mérések elmulasztása.
A munkavédelmi bírság összege 50 000 - 10 000 000 Ft-ig terjedhet, melyet telephelyenként szabhatnak ki (pl. 10 telephely esetén, szélsőséges esetben akár a 100 M Ft-ot is elérheti).
[1993. évi XCIII. tv. 82. §].
A munkavédelmi hatóság felügyelője a bírságon túl alkalmazhatja a munkatevékenység felfüggesztésével, munkaeszköz leállíttatásával, munkavállaló munkától való eltiltásával való szankcionálást is, ha úgy ítéli meg, hogy a fennálló veszélyes foglalkoztatási helyzet a munkavállaló testi épségét, egészségét közvetlenül fenyegeti [1993. évi XCIII. tv. 84. § (1) bek.].

2. Aki
a) a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetőleg annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi, vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri,
b) munkáltatóként a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetőleg a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza,
c) a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos bejelentési, kivizsgálási, nyilvántartási kötelezettségét nem teljesíti, illetőleg a kivizsgálást - ideértve az ehhez szükséges adatszolgáltatás megtagadását - akadályozza,
százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Az a munkáltató, aki a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, illetőleg a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Aki
a) termelő-, illetőleg biztonsági berendezést az előírt előzetes vizsgálat nélkül, vagy annak kedvezőtlen eredménye ellenére, illetőleg engedélye érvényének lejárta után üzemben tart,
b) termelő-, illetőleg biztonsági berendezés üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó biztonsági szabályokat nem tartja meg, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Aki termelő-, illetőleg biztonsági berendezésnek a biztonsági szabályzatokban, jogszabályban előírt szabványokban előírt szerelvényeit (segédberendezéseit) kiiktatja vagy nem tartja üzemképes állapotban,
hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható [218/1999. (XII. 28.) Korm. Rend. 98. § , 98,/A §, 99. §, 100. §].

3. Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

A büntetés

a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz [1978. évi IV. tv. 171. § (1),(2)].

Kapcsolódó jogszabályok:

1993. évi XCIII. tv.;218/1999. (XII. 28.) Korm. Rend. 98. §;1978. évi IV. tv.;