A szándékos károkozás

Akkor tekinthető a károkozás szándékosnak, ha a munkavállaló előre látja cselekményének (mulasztásának) károsító következményeit, és azokat kívánja, vagy azokba belenyugszik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni [1992. évi XXII. tv. 168. §].

A gondatlan károkozás

A munkavállaló gondatlan károkozásáról beszélünk, ha a munkavállaló nem tanúsított kellő (tőle elvárható) gondosságot annak érdekében, hogy a kár bekövetkezését elhárítsa, azaz ha tudott vagy tudnia kellett volna magatartásának helytelen voltáról, de mégsem ennek megfelelően cselekedett, illetve bízott ezek bekövetkezésének elmaradásában. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértékét a törvény a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének 50 %-ára korlátozza.

Kollektív szerződés vagy a munkavállaló munkaszerződése alapján el lehet térni, de maximum 6 havi, munkaszerződés esetén pedig legfeljebb 1,5 havi átlagkeresetig; ettől érvényesen eltérni nem lehet [1992. évi XXII. tv. 167. §].

Az Mt. a vezető állású munkavállalók tekintetében még szigorúbb mértéket állapít meg, mivel a gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető tizenkét havi átlagkeresetéig terjedhet [1992. évi XXII. tv. 192/A. §].

A munkáltató kártérítési igényének érvényesítése

A munkáltató a kár megtérítésére vonatkozó igényét munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti. Közvetlen igényérvényesítés is lehetséges, ha
- van kollektív szerződés,
- abban meg van határozva a maximum és
- az irányadó eljárás rendje is [1992. évi XXII. tv. 173. §].

Közvetlen kötelezés esetén a munkáltatói igényérvényesítés kártérítésre kötelező határozattal történik. A határozatnak egyértelműen tartalmaznia kell
- a kártérítési összeget,
- tájékoztatást a munkavállaló részére nyitva álló jogorvoslati lehetőségről, illetve annak határidejéről,
- az indoklást,
- a megállapított tényállást,
- a figyelembe vett bizonyítékokat,
- a kár kiszámításának elveit és módját, valamint
- a jogszabályi hivatkozásokat.

A munkáltatói határozat ellen a munkavállaló a közlésétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat, amely keresetnek az intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van [1992. évi XXII. tv. 201. §]. Ha a munkavállaló a kártérítési határozattal szemben jogorvoslati eljárást nem kezdeményez, a határozat jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik.

Kapcsolódó jogszabályok:

1992. évi XXII. tv.;