Három fontos megjegyzés a következő ismertetőhöz:
- A felsorolások a terjedelmi korlátok miatt nem fedik le az összes engedélyhez és bejelentéshez kötött tevékenységek listáját.
- A műemlékekre eltérő szabályok vonatkoznak, amelyeket az alábbiakban nem érintünk. A műemlékekre az Eljárási kódex rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha más jogszabály ettől eltérő szabályt nem állapít meg.
- 2008. szeptember 1-jétől jelentősen módosult a jogszabályi lista, az alábbiakban a jelenleg hatályos szabályok találhatók meg.
Mihez kell építési engedélyt kérni?
A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben még arra vonatkozóan találtunk listát, hogy melyek az engedélyköteles tevékenységek. Mindazok az építési tevékenységeket, amelyek nem voltak a felsorolásban – és egyéb jogszabályban sem – építésügyi hatósági engedély nélkül lehetett végezni. Az Eljárási kódex azt is rögzíti, hogy mihez kell és mihez nem kell építési engedély.
A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. § (1) bekezdés k) pontja alapján a helyi önkormányzati rendeletek szabadon bővíthették az építési engedélyhez kötött építési munkák körét. Ilyen rendelkezés az Eljárási kódexben már nincs, ezért kérdéses, hogy azok az önkormányzati rendeletek, amelyek más építési munkát is építési engedélyhez kötöttek, hatályban maradhatnak-e, illetve a képviselő-testület szigoríthat-e az Eljárási kódex listáján. Véleményem szerint nem, de ezt majd az élet (a gyakorlat eldönti), mindenesetre ez egy érdekes jogi kérdés.
Mivel az Eljárási kódex 1. számú melléklete felsorolja az engedélyhez kötött és az e nélkül végezhető építési munkákat, így véleményem szerint mindaz a kivitelezés, amit itt nincs az engedélykötelesek között felsorolva, építési engedély (bejelentés) nélkül végezhető.
Egyebek mellett az alábbi építési tevékenységek kizárólag építési engedély alapján végezhetőek:
1. építmény építése, bővítése, elmozdítása (kivételekkel);
2. azon meglévő építmények (melyek építése az Eljárási kódex szerint építési engedélyköteles munkával járó tevékenységnek minősülne) felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, ha annak során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni;
3. felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a külön jogszabályban meghatározott főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása, liftgépház építése;
4. elektronikus hírközlési építmény esetében
a) antenna létesítése, ha bármely irányú mérete a 4,0 m-t meghaladja,
b) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha a teljes hossza a 6,0 m-t meghaladja,
c) mérettől függetlenül antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történő elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését igényli;
5. új, vagy az építmény tartószerkezetének kialakításával, megbontásával, átalakításával, megerősítésével megvalósuló épített égéstermék-elvezető (kémény) építése [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. sz. melléklet I. pont].
Melyek a bejelentéshez kötött tevékenységek?
Az Eljárási kódex vezette be a bejelentéshez kötött építési tevékenységek fogalmát. Egyebek mellett a következő építési tevékenységek végezhetők bejelentés alapján:
1. építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal nem rendelkező építményszerkezetű, ideiglenes jellegű, legfeljebb 180 napig fennálló
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
b) zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése,
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése;
2. 6,0 m-nél nagyobb építménymagasságú és 60 m3-nél nagyobb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezése, építése;
3. a 100 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 4,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése;
4. a telek természetes terepszintjének 3,0 m vagy annál kisebb, végleges jellegű megváltoztatása az I. fejezet 11. pontjában foglaltak figyelembevételével;
5. a rendezett terepszinttől számított 3,0 m vagy annál alacsonyabb támfal építése;
6. az épület homlokzatára szerelt vagy azzal összeépített fix vagy kinyitott állapotú, a homlokzati síktól 3,0 m-nél nagyobb kiállású vagy 20 m2-nél nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, felszerelése;
7. 60 m3-nél nagyobb térfogatú magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence építése;
8. a bejelentés tudomásul vételéhez kötött építmény felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, ha annak során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni,
9. azon meglévő építmények homlokzatának megváltoztatása, melyek létesítése e rendelet szerint építési engedélyhez vagy bejelentés tudomásul vételéhez kötött lenne, ha az építmény tartószerkezetének változtatásával is együtt jár [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. sz. melléklet II. pont].
Engedély és bejelentés nélkül végezhető tevékenységek
A jogszabály már azt is rögzíti, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyekről a hatóság nem is kíván értesülni. Az Eljárási kódex szerint – egyebek mellett – engedély és bejelentés nélkül végezhető tevékenységek:
1. építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező építményszerkezetű, ideiglenes jellegű, legfeljebb 180 napig fennálló
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
b) zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése,
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése;
2. kerítés építése;
3. az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények építése;
4. elektronikus hírközlési építmény létesítése az alábbi feltételek együttes teljesülése esetében:
a) antenna létesítése, ha bármely mérete 4 m vagy annál kisebb, és
b) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha a teljes hossza 6 m vagy annál kisebb, és
c) antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történő elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését nem igényli;
5. a telek természetes terepszintjének 1,0 m vagy annál kisebb, végleges jellegű megváltoztatása;
6. a 2,0 m2-es vagy attól kisebb felületnagyságú reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése;
7. a rendezett terepszinttől számított 1,0 m vagy attól alacsonyabb támfal építése;
8. az épület homlokzatára szerelt vagy az épület homlokzata elé épített fix vagy kinyitott állapotú, a homlokzati síktól 3,0 m vagy annál kisebb és 20 m2 vagy annál kisebb vízszintes vetületű kiállású előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, felszerelése;
9. napenergia-kollektor, szellőző-, klíma- és szerelt égéstermék-elvezető és szerelvényei, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, szelektív hulladékgyűjtő, szőnyegporoló, sorompó, árnyékoló, növénytámasz, 10 m3 vagy annál kisebb űrtartalmú tartály elhelyezése;
10. háztartási szilárd hulladékgyűjtő, -tartály, -tároló építése;
11. kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor stb.) építése;
12. építmény építéséhez szükséges, annak használatbavételekor elbontandó állványzat, felvonulási épület építése mérethatár nélkül [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. sz. melléklet III. pont].
Néhány fontos fogalom
Mind az engedélyhez, mind a bejelentéshez kötött tevékenységek esetében érdemes néhány fogalmat tisztázni.
Állagmegóvás (karbantartás): meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegelőzése, kárelhárítása érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési-szerelési munka.
Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, illetőleg használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növelő építési munka.
Bővítés: meglévő építmény építményszintjének, vagy beépített térfogatának vízszintes, illetve függőleges irányú növelése érdekében végzett építési tevékenység.
Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett (jókarbantartási) építési tevékenység.
Helyreállítás (újjáépítés): építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétel érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény építményrész, eredeti építészeti, alaprajzi kialakításának lehetséges megtartása mellett.
Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: amelynek a használata folyamatosan két óra időtartamot meghaladó, vagy amelynél a használatok közötti szünet időtartama a két órát nem éri el.
Korszerűsítés: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka.
Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül, illetve amire használják.
Rendeltetés-módosítás: az építmény használati céljának az olyan megváltoztatása, amely általában változást eredményez az állékonyság, a tűzbiztonság, az egészségvédelem, a környezetre gyakorolt hatás, a használati biztonság, a zaj- és rezgéskibocsátás tekintetében, a megelőző használathoz képest [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. számú melléklet].
Mi minősül építménynek?
Az engedélyköteles tevékenységek meghatározásánál azt is fontos tisztázni, hogy mi minősül építménynek. Az Építési törvény (Étv.) szerint építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
Felhívnám a figyelmet arra, hogy az Étv. 2006. május 1-jétől hatályos szövege - az egyértelműség kedvéért - már az előre legyártott és az ingatlanra szállított házakat is építménynek tekinti.
Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából [1997. évi LXXVIII. tv. 2. §].
Kerítés építéséhez szükséges engedély?
Ki kell hangsúlyozni, hogy az Eljárási kódex hatálybalépésével egyedül a közterületen létesítendő kerítéshez kellett építési engedélyt kérni. Korábban a telek oldal és hátsó határain - eltérő önkormányzati jogszabályi rendelkezés hiányában - engedély nélkül lehetett kerítés építeni. Szintén újdonság, hogy a jogszabály már egyértelműen rögzíti, hogy a telek területén engedély és bejelentés nélkül létesíthető kerítés (a 46-os KTM rendelet ilyen szabályt még nem írt elő, így a hatóságok a telken belüli kerítéseket eltérően ítélték meg, és az is előfordult, hogy bírságot szabtak ki miatta). Az Eljárási kódexből kimaradt felhatalmazás miatt kérdéses azon önkormányzati rendeletek alkalmazhatósága, amelyek az utcafront felöli részre, illetve az oldal és hátsó telekhatáron létesítendő kerítésre is építési engedély írnak elő.
2008. szeptember 1-jétől ismét változtak a kerítésépítés szabályai, és már csak a műemléki területen lévő telek közterület felőli telekhatárán történő kerítésépítés engedélyköteles. A kerítés építése – függetlenül az elhelyezkedésétől építési engedély és bejelentés nélkül létesíthető [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. számú melléklet I. 13. pont, III. 3. pont].
Az építésügyi hatóság egyébként településrendezési, közbiztonsági, közlekedésbiztonsági, köztisztasági, továbbá más közérdekből vagy a használat módja miatt a telek határain kerítés építését elrendelheti vagy megtilthatja,közérdeknek minősülő közbiztonsági, közlekedésbiztonsági érdekből a meglévő kerítést lebontathatja, illetve elrendelheti az átláthatóvá történő átalakítását is. A helyi építési szabályzat, vagy annak rendelkezése hiányában a telek határain támfal építése is elrendelhető [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 42. §].
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) határozza meg a kerítés építésének főbb szabályait, akkor is, ha nem engedélyköteles a kivitelezés. A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia (a hátsó határvonal tekintetében a felek ettől eltérően is megállapodhatnak), a kerítés kapuja a közterületre kifelé nem nyílhat, a telek homlokvonalán álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl. szögesdrótot) csak a gyalogjáró szintje felett legalább 2,00 m magasságban és a kerítés belső oldalán szabad alkalmazni
A telek határvonalain létesíthető kerítés kialakítását - a helyi sajátosságokra is figyelemmel - a helyi építési szabályzat meghatározhatja. Ennek hiányában tömör kerítés csak legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalon tömör kerítés csak akkor építhető, ha a támfal és a tömör kerítés együttes magassága a 3,0 m-t nem haladja meg [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 44. §].
37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend.;253/1997. (XII. 20.) Korm. rend.;1997. évi LXXVIII. tv.;
