Mikor kell bontási engedélyt kérni?
A következő bontási tevékenységek bontási engedély alapján végezhetőek:
1. az 500 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 6,0 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontás (2010. május 28-ig az 1000 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9,0 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontása volt engedélyhez kötött),
2. Műemlék telkén álló építmény, építményrész bontása (új engedélyköteles tevékenység 2010. május 28-ától),
3. műemléki területen 100,0 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 2,0 m-nél nagyobb építménymagasságú építmény bontása (2010. május 28-ig mérethatár nélkül bármely építmény bontása ebbe a kategóriába tartozott),
4. zártsorú vagy ikres beépítési mód esetében egy vagy több mérethatár nélküli épület bontása
5. egy teljes építményszint bontása többszintes építmény esetén (új engedélyköteles tevékenység 2010. május 28-ától) [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. számú melléklet VI. oszlop].
Melyek a bejelentéshez kötött vagy hatósági ügyintézés nélkül végezhető bontási tevékenységek?
A következő bontási tevékenységek bejelentés alapján vagy hatósági ügyintézés nélkül végezhetőek (2010. május 28-ától ez a lista is módosult):
|
|
VII. Bontási bejelentés (a tevékenység egyidejű megkezdése mellett)
|
VIII. Bontási engedély és bontási bejelentés nélkül végezhető bontási tevékenységek (a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. számú melléklet VI-VII. oszlopban előírtak figyelembevételével)
|
|
1.
|
a) Az 500,0 m3-es és az annál kisebb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 6,0 m-es, vagy annál kisebb építménymagasságú építmény bontása.
b) Műemléki területen 100,0 m3-es és az annál kisebb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 2,0 m-es, vagy annál kisebb építménymagasságú építmény bontása.
|
Lakóépület kivételével a 300,0 m3-es és az annál kisebb térfogatú vagy a rendezett terepcsatlakozástól mérten 4,0 m-es és annál kisebb építménymagasságú egyszintes építmény bontása
|
|
2.
|
|
|
|
3.
|
Elektronikus hírközlési építmény bontása, ha
a) az antenna bármely irányú teljes mérete a 4,0 m-t meghaladja,
b) a műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet antennával együtt mért bármely irányú teljes mérete a 6,0 m-t meghaladja.
|
Elektronikus hírközlési építmény bontása, ha
a) az antenna bármely irányú teljes mérete a 4,0 m-t nem haladja meg,
b) a műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet antennával együtt mért bármely irányú teljes mérete a 6,0 m-t nem haladja meg.
|
|
4.
|
Mérettől függetlenül
a) polgári védelmi építmény (óvóhely), illetőleg
b) közterületről nyíló vagy az alatt lévő minden pince bontása.
|
|
|
5.
|
a) A rendezett terepszinttől számított 2,0 m-nél magasabb támfal lebontása.
b) 2,0 m-nél mélyebb pince bontása.
|
A rendezett terepszinttől számított 2,0 m-es vagy annál alacsonyabb támfal lebontása.
|
|
6.
|
Mérettől és rendeltetéstől függetlenül minden olyan építmény bontása, amely azbesztet tartalmaz.
|
|
|
7.
|
Égéstermék-elvezető bontása az 1. sor VI., VII. és VIII. oszlopában és a 7. sor VI. oszlopában foglaltak figyelembevételével.
|
|
Lakóépület bontására vonatkozó szabályok változásai
A lakóépületek bontására vonatkozó szabályok az utóbbi néhány évben az alábbiak szerint módosultak. A lakóépület bontásának feltétele (a műemléki területet és telket figyelmen kívül hagyva):
1. 2007. december 31-ig: bontási engedély mérethatártól függetlenül (lásd: 46/1997. (XII. 29.) KTM rend. 9. § (2) bek. c) pont);
2. 2008. január 1-jétől csak meghatározott mérethatár elérése esetében engedély- vagy bejelentés köteles
- bontási engedély az 1000 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9,0 m-nél magasabb építménymagasságú építményre, illetve zártsorú vagy ikres beépítési mód esetében egy vagy több mérethatár nélküli épület bontása.
- bontási bejelentés az 1000 m3-nél kisebb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9,0 m-nél nem magasabb építménymagasságú lakóépület bontása (érdekesség, hogy a pontosan 1000 m3-es lakóépület nincs egyik kategóriába sem sorolva), illetve amely azbesztet tartalmaz;
3. 2009. október 1-jétől változatlanul csak meghatározott mérethatár elérése esetében engedély- vagy bejelentés köteles:
- bontási engedély az 500,0 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 6,0 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontására,
- bontási bejelentés az 500,0 m3-es és az annál kisebb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 6,0 m-es, vagy annál kisebb építménymagasságú építmény bontására, illetve amely azbesztet tartalmaz;
- bontási engedély és bontási bejelentés nélkül végezhető bontási tevékenység a 300,0 m3-es és az annál kisebb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 4,0 m-es, vagy annál kisebb építménymagasságú építmény bontása.
4. 2010. május 28-ától már nem lehet bejelentés vagy engedély nélkül lakóépületet bontani, a mérethatár csak az eljárás típusát határozza meg:
- bontási engedély: az 500,0 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 6,0 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontása, továbbá zártsorú vagy ikres beépítési mód esetében egy vagy több épület bontása mérethatár nélkül, és (új elemként) egy teljes építményszint bontása többszintes építmény esetén;
- bontási bejelentés (a tevékenység egyidejű megkezdése mellett): az 500,0 m3-es és annál kisebb térfogatú vagy a rendezett terepcsatlakozástól mérten 6,0 m-es és annál kisebb építménymagasságú építmény bontása, ideértve a lakóépületet is, illetve amely azbesztet tartalmaz [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. számú melléklet VI. pont].
Mit kell mellékelni a bontási engedély iránti kérelemhez?
A bontási engedélykérelemhez - a tartalomtól függően - mellékelni kell:
a) az Eljárási kódexben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt legalább három példányban és - ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szükséges és előírt szakhatósági állásfoglalás - az érdekelt szakhatóságok számától függően további 1 példányban,
b) a tervezői nyilatkozatot,
c) az építési jogosultság igazolását szolgáló dokumentumokat [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 33. §, 25. §, 27. §].
Mennyibe kerül a bontási engedély iránti kérelem?
Abontási engedélyezési eljárás esetén a fizetendő illeték a bontandó építmény 100 m2-ként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10 000 forint [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. pont].
Ügyintézési határidő
A bontási engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől számított huszonkét munkanapon belül kell meghozni a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú melléklet VI. oszlopa szerinti bontási tevékenységek bontási engedélyezése esetén [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 34. §].
Mit vizsgál a hatóság?
A bontási engedélykérelem elbírálása során az építésügyi hatóság azt vizsgálja, hogy
a) a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket, továbbá
b) az építmény elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e.
Az építésügyi hatóság a bontási kérelmet a fentiek megsértése esetén határozattal elutasítja.
A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell értelemszerűen (ezzel a hatóság a bontást végzőt tájékoztatja):
a) a bontási tevékenység végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények, építménybontás, tereprendezés (környezetrendezés) engedélyezésére, illetve kötelezettségére vonatkozó rendelkezést,
b) a bontási tevékenység elvégzésének bejelentési kötelezettségére való utalást,
c) tájékoztatást arról, hogy a bontási tevékenység befejezése után az építtetőnek az ingatlan-nyilvántartásban a változás átvezetése céljából kérelmet, továbbá a megvalósult állapotról záradékolt változási vázrajzot kell a földhivatalhoz benyújtania,
d) figyelmeztetést arra, hogy az építtető a bontási tevékenység befejezését követően - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 34. §].
Meddig hatályos a bontási engedély?
A bontási engedély hatályát veszti, ha a jogerőssé válásának napjától számított két éven belül az építési tevékenységet nem kezdték el, és a hatályát nem hosszabbították meg.
Az építésügyi hatóság a bontási engedély hatályosságát az engedély megadására vonatkozó határozatban két évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja [194/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 23. §].
Az építtető - építésügyi hatósági engedély hatályosságának lejárta előtt előterjesztett - kérelmére mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem változnak meg, vagy ha e változások az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érintik, az építésügyi hatósági engedély hatályát egy évre meghosszabbíthatja, amely megismételhető [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 23. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 35. §].