1. Az ingatlan-nyilvántartás

Az ingatlan-nyilvántartás jelenlegi rendszerét 1973-tól alakították ki, amikor a telekkönyv és az állami földnyilvántartást összevonásával létrehozták az egységes ingatlan-nyilvántartást. Korábban Magyarországon az ingatlanokra és földekre két külön nyilvántartást vezettek, a bíróság vezette a telekkönyvet, amely a forgalomképes és megterhelhető (telek, lakás, üdülő, stb.) ingatlanokat tartalmazta, míg a földhivatalok az állami földnyilvántartást vezették, amelyben főként a külterületi földekkel kapcsolatos adatokat rögzítették. Az ingatlan-nyilvántartás vezetését jelenleg a földhivatalok végzik.

Az ingatlan-nyilvántartást településenként (község, város, fővárosi kerület) kell, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged megyei jogú városokban pedig kerületenként is lehet vezetni (az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter rendeletben elrendelheti más városokban is az ingatlan-nyilvántartás kerületenként való vezetését, a fővárosban pedig az egyes kerületek ingatlan-nyilvántartásának összevontan történő vezetését). Az ingatlan-nyilvántartás egy hivatalos adatbázis, amelyből mindenki megismerheti az ország valamennyi ingatlanára vonatkozó fontosabb információkat, például, hogy ki a tulajdonosa, mekkora a területe vagy éppen milyen terhek vannak rajta [1997. évi CXLI. tv. 9-10. §].

Az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó szabályokat döntően az 1997. évi CXLI. törvényben (Inytv.) és a végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendeletben találhatjuk meg.

2. A földhivatalok ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos feladatai

A földhivatali szervezet-rendszer központi hivatal, amelyet a vidékfejlesztési miniszter irányít. A földhivatali szervezet-rendszer felépítése:
a) megyei földhivatalok, Budapesten a Fővárosi Földhivatal (a továbbiakban együtt: megyei földhivatal),
b) körzeti földhivatalok és kirendeltségek,
c) a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI).

Az ingatlanügyi hatósági ügyeket - vagyis az ingatlanügyi hatóság által ellátott, különösen az ingatlan-nyilvántartás, a földtulajdon, a földhasználat, a földvédelem, a földértékelés, és a földmérés, és térképészet külön jogszabályokban meghatározott hatósági feladatait -
a) első fokon az ingatlan (termőföld) fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal,
b) másodfokon a megyei földhivatal, illetőleg Budapesten a Fővárosi Földhivatal
látja el [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. §].

A körzeti földhivatalok legfontosabb hatósági igazgatási tevékenységei az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatosan:
a) az ingatlan-nyilvántartás vezetése (földek, ingatlanok közhitelű nyilvántartása, földhasználati nyilvántartás vezetése), valamint
b) az ingatlan-nyilvántartási ügyek intézése [1997. évi CXLI. tv. 9. §].

A megyei földhivatal ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos feladatai:
a) a körzeti földhivatal határozata elleni fellebbezés elbírálása (helybenhagyja, megváltoztatja a megtámadott határozatot, vagy megsemmisíti és a körzeti földhivatalt új eljárásra utasítja);
b) a bíróságok, ügyészségek, helyi önkormányzatok és más közigazgatási hatóságok részére az ingatlanokkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátásához biztosítja az ingatlan-nyilvántartás tartalmának megismerését [1997. évi CXLI. tv. 55. §, 57. §, 66. §];
c) a termőföldekkel kapcsolatos ügyekben másodfokon jár el, a termőföldekről, valamint a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról önálló nyilvántartást vezet, amelynek alapja a közhiteles ingatlan-nyilvántartás [1994. évi LV. tv. 25/A. §, 57. §].

A 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet melléklete határozza meg azt, hogy melyik körzeti földhivatal illetékes egy adott ügyben. A földhivatalokról nagyon fontos információkat találhatunk az alábbi honlapon: www.takarnet.hu

Érdemes tudni: korábban a budapesti ingatlanokkal első fokon a Fővárosi Kerületek Földhivatala foglalkozott, azonban 2006. január 1. napjától a hivatal két részre, majd 2008. január 3-ától három részre vált:
- Budapesti 1. számú Körzeti Földhivatal (Budapest XI. ker., Budafoki út 59.), illetékessége: I., II., III., VIII., IX., X., XI., XII., XVII. XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerület;
- Budapesti 2. számú Körzeti Földhivatal (Budapest XIII. ker. Váci út 7-9., Lehel Csarnok), illetékessége: IV., V., VI., és XIII. kerület;
- Budapesti 3. számú Körzeti Földhivatal (1149 Budapest, Bosnyák tér 5. bejárat a Rózsavölgyi köz felől), illetékessége: VII., XIV., XV. és XVI. kerület [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. sz. melléklet 1. pont].

3. Mi szerepel az ingatlan-nyilvántartásban?

Az ingatlan-nyilvántartás tárgya az önálló ingatlan, amelynek saját helyrajzi száma van (más ingatlanoktól függetlenül átruházható és elkülöníthető). Az önálló ingatlan két típusa van:

a) A földrészlet

Az ingatlan-nyilvántartásban földrészlet:
-a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok,
-a kialakított építési telek a tulajdoni és vagyonkezelői viszonyoktól függetlenül,
-az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által - az országos közút, vasút vagy hajózható csatorna kivételével - meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelője (kezelője) azonos.

A földrészlettel együtt kell nyilvántartani - ha tulajdoni viszonyai a földrészlettel azonosak -:
-a földön létesített épületet, építményt,
-társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket,
-a szövetkezeti háznál a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket [1997. évi CXLI. tv. 11. §].

b) Az egyéb önálló ingatlanok

A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni - egyéb önálló ingatlanok:
-az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona (önálló tulajdonú épület),
-a társasházban levő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (öröklakás) a közös tulajdonban levő részekből az öröklakás-tulajdonost megillető hányaddal együtt,
-a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget,
-a közterületről nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétől [1997. évi CXLI. tv. 12. §].

Az örök- vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét (pl. garázs, lakás kialakítására szolgáló tetőtér, padlástér) az alapító okirat, illetve a lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani [1997. évi CXLI. tv. 13. §].

4. Az ingatlan-nyilvántartás részei

Az ingatlan-nyilvántartás részei:

a) A tulajdoni lap

b) A tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések adatainak jegyzéke

Ebben a számítógépes rendszerében őrizik meg a tulajdoni lapról törölt bejegyzéseket és adatokat, valamint a törlésre vonatkozó határozat számát, amelynek alapján a törlés alapjául szolgáló okirat az okirattárból visszakereshető.

c) Az ingatlan-nyilvántartási térkép

Ingatlan-nyilvántartási térképként a számítógépes adathordozón (digitális formában) rögzített földmérési alaptérképet kell használni, ha e térkép a településről elkészült és azt az erre előírt eljárás során előzetesen hitelesítették. Az ingatlan-nyilvántartási térképpel egy tekintet alá esik az egyéb önálló ingatlanok alaprajza.
Az ingatlan-nyilvántartási térkép az ingatlan-nyilvántartás szempontjából a következőket tartalmazza:
-a település neve és térképszelvény száma,
-a település közigazgatási határvonala, valamint a belterület, külterület határvonala,
-földrészlet határvonala és helyrajzi száma,
-épület, építmény,
-alrészlet határvonala, jele és megnevezése,
-a földminősítési mintatér, valamint a földminősítéssel megállapított minőségi osztályok határvonalai,
-dűlőnév, utcanév és házszám,
-közterületről, illetve más ingatlanáról nyíló pince bejárata.

Az egyéb önálló ingatlanok alaprajza 1:100 vagy annál nagyobb méretarányban ábrázolja az ingatlan - társasháznál a közös, szövetkezeti háznál a szövetkezeti tulajdonban lévő épületrészek, továbbá az öröklakások és szövetkezeti lakások - elhatároló vonalait. Az alaprajzon fel kell tüntetni a település nevét, az ingatlan utca, házszám, emelet és ajtószám szerinti megjelölését, továbbá az önálló ingatlan sorszámát és alapterületét.

d) Az okirattár

A bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat, illetőleg ezek hitelesített másolatait, a bejegyzés iránti kérelmeket, megkereséseket, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyben keletkezett más iratokat tartalmazza [1997. évi CXLI. tv. 18. §, 20-21. §].

5. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma

Az ingatlan-nyilvántartás tartalma három fő csoportba sorolható:

5.1. Az ingatlan adatai
5.2. A jogosultak adatai
5.3. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok és tények

5.1. Az ingatlan adatai

Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következő adatait tartalmazza:

a) A település nevét

b) Az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot

A külterületen a külön zártkerti kategóriát az Országos Építésügyi Szabályzat szűntette meg, a korábban zártkertnek minősülő földek külterületi földnek minősülnek [1994. évi LV. tv. 89. §].

c) A helyrajzi számát

A tulajdoni lapokat településenként egytől kezdődően számozni kell. A tulajdoni lap száma mellett minden tulajdoni lapon a település nevét is fel kell tüntetni. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerében az ingatlan tulajdoni lapjának száma megegyezik a helyrajzi számmal [1997. évi CXLI. tv. 19. §].

d) A terület nagyságát

Magyarországon 1970-től az ingatlanok területét méterrendszerben határozzák meg: hektár (ha), négyzetméter (m2)

A korábbi mértékegységek meghatározása:
- a négyszögöl = 3,6 m2
- katasztrális hold = 1600 négyszögöl = 5755 m2 = 5,755 hektár

e) Művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését

A földrészletet művelési ágak és művelés alól kivett területek szerint további részletekre kell bontani (alrészlet). Ha a földterület húsznál több alrészletet tartalmaz, azt legfeljebb húsz alrészletig külön földrészletként kell nyilvántartani.

Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló földet. A település belterületének 1 ha meg nem haladó földrészletét - a fő hasznosítási módra tekintet nélkül - művelés alól kivett területként kell nyilvántartani [1997. évi CXLI. tv. 11. §, 23. §].

f) Minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét

A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló vagy arra alkalmas, illetőleg alkalmassá tett föld minőségét osztályba sorozással - a természetbeni állapotnak megfelelően - kell megállapítani. A föld minőségeként a minőségi osztályt és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet (tiszta jövedelmi fokozatot) kell feltüntetni.

Földminősítés: az az eljárás, amelynek során az adott művelési ágú föld minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykorona értéke) megállapításra kerül. A földminősítés részletes szabályait a 105/1999. (XII. 22.) FVM rendeletben találhatjuk meg.
Kataszteri tiszta jövedelem: az az aranykoronában kifejezett viszonyszám, amely az azonos művelési ágú területek termőképesége közötti különbséget fejezi ki.
Minőségi osztály: a becslőjáráson és az osztályozási vidéken belül művelési áganként a különböző minőségű területek megkülönböztetésére egytől legfeljebb nyolcig terjedő értékszám. Az alacsonyabb számértékű minőségi osztályok a jobb, a magasabb számértékűek pedig a rosszabb talajminőséget mutatják.

g) Ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatát

5.2. A jogosultak adatai

Az ingatlanok nyilvántartása során a jogosultak megkülönböztetésére az alábbi adatokat tüntetik fel:

a) magánszemélyek esetében:

- a családi és utónevét,
- a születési családi és utónevét is (a leánykori név, mint kategória 2004. január 1-jétől megszűnt, és azóta a férj is felveheti a feleség nevét),
- a jogosult anyja nevét,
- születési helyét és idejét (év, hó, nap) - a fentiek az ún. természetes személyazonosító adatok,
- lakcímét,
- személyi azonosítóját (a régi személyi szám);

b) a szervezetek esetében:

- a szervezet megnevezését,
- székhelyét,
- statisztikai számjelét.

A fenti személyek és szervezetek az ott felsorolt adatokat kötelesek az ingatlan-nyilvántartási ügyükben eljáró ingatlanügyi hatósággal közölni.

A személyi azonosítót a tulajdoni lapon, továbbá - ha törvény másként nem rendelkezik - az ingatlan-nyilvántartás részeiről kiadott másolaton feltüntetni nem szabad [1997. évi CXLI. tv. 11. §, 15. §, 23. §].

5.3. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok és tények

Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok, illetőleg annak jogosultjai jegyezhetők be:

a) tulajdonjog, illetőleg állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet, és a vagyonkezelői jog, helyi önkormányzati tulajdon esetében a vagyonkezelői jog,
b) a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,
c) megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog,
d) haszonélvezeti jog és használat joga,
e) telki szolgalmi jog,
f) állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok,
g) elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog,
h) tartási és életjáradéki jog,
i) jelzálogjog (önálló zálogjog),
j) végrehajtási jog.

Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:

a) a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése,
b) a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás,
c) a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése,
d) kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása,
e) az ingatlanügyi hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelem benyújtása,
f) bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása,
g) az ingatlan jogi jellege,
h) bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása,
i) épület létesítése vagy lebontása,
j) az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése,
k) jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,
l) bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
m) bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás,
n) a szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom,
o) az e törvényben meghatározott perek és büntetőeljárás megindítása,
p) árverés, nyilvános pályázat kitűzése,
q) a zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés, zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,
r) tulajdonjog fenntartással történt eladás,
s) a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondás,
t) jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása,
u) ranghely megváltoztatása,
v) a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. §-ának (2) bekezdése szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, illetőleg a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. §-ának (3) bekezdése szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább négyötödét feljogosító alapító okirat módosítása, továbbá az elfogadás, a módosítás időpontja.

Az a)-k) pontjaiban említett tények feljegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz fűződő joghatásokat nem érinti. Az l)-v) pontokban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben [1997. évi CXLI. tv. 16-17. §].

6. Mi az a TakarNet? (Forrás: www.takarnet.hu)

Az ország összes tulajdoni lapja ma már számítógépes adatbázisban is megtalálható, és valamennyi körzeti földhivatalban a TAKAROS (Térképen Alapuló Kataszteri Rendszer Országos Számítógépesítése) rendszer üzemel. A földhivatalokat köti össze a TakarNet hálózat, amely lehetővé teszi az ingatlanok adatainak elektronikus elérését.

A TakarNet segítségével a földhivatalokon kívül mások is hozzáférhetnek az ingatlan-nyilvántartási adatokhoz interneten keresztül. Külső felhasználók 2003. áprilisa óta csatlakozhatnak a hálózathoz, és egyre több közintézmény, bank, ügyvéd, önkormányzat, közjegyző, illetékhivatal stb. használja a rendszer szolgáltatásait (2005-ben már több mint 2000 felhasználót regisztáltak, jelenleg megközelítőleg 9000-en használják a rendszert).

A TakarNet hálózaton keresztül az alábbi szolgáltatások érhetők el:

- Nem hiteles tulajdoni lap másolat
- E-hiteles tulajdoni lap másolat
- Térképmásolat (helyszínrajz)

A tulajdoni lapokat különböző keresési szempontok szerint (pl. helyrajzi-szám, ingatlan postai címe alapján stb) lehet kérni, kétféle formában igényelhető a hálózaton keresztül: szemle vagy teljes tulajdoni lap másolat.

A szolgáltató-felhasználó kapcsolat internet jellegű, web felületeken keresztül valósul meg, így a felhasználók egy egyszerű internet böngésző program segítségével érhetik el a TakarNet szolgáltatásokat. A hálózaton történő adatszolgáltatás igénybevételéhez a csatlakozási engedélyt kell kérni és szolgáltatási szerződés megkötése szükséges, illetve a felhasználónak rendelkeznie kell bizonyos technikai feltételekkel is. Az ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz történő csatlakozásért 2006. január 1-jétől már nem kell egyszeri csatlakozási díjat (ez korábban 80 000 forint volt), de a hálózat használatáért külön díjat kell fizetni. A használati díjakat a 41/2002 (V.14.) FVM rendelet találhatjuk meg [41/2002. (V. 14.) FVM rend. 7. §].
176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet

Maga a szolgáltatás úgy működik, hogy a csatlakozási engedéllyel rendelkezőnek a rendszerben folyószámlája van, amelyen a lekérdezések és annak költségei, valamint a költségek kiegyenlítése folyamatosan követhető, a keret kimerüléséig folyamatosan lekérdezhetők az adatok. A felhasználó a számla egyenlegéről havonta írásban is tájékoztatást kap [41/2002. (V. 14.) FVM rend. 10. §].

Hozzáférés az ingatlan-nyilvántartáshoz interneten keresztül

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kérelemre, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózaton (EKG) keresztül hozzáférést biztosít, hogy
a) a bíróságok és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala a bírósági ügyek ellátásához szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából,
b) a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célú felhasználásra a személyek azonosítására alkalmatlan módon,
c) a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség és az ügyészség a törvényben meghatározott feladatuk ellátásához szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából,
d) a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint a kincstári vagyonnal gazdálkodó központi közigazgatási szervek a kincstári vagyonba tartozó ingatlanokra vonatkozó, valamint a kincstári vagyonba tartozást bizonyító adatok megállapítása érdekében, saját számítástechnikai eszközeikkel az adatkezelést végzők megfelelő azonosítása mellett a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vegyék.

A Minisztérium kérelemre más közigazgatási hatóságok részére a törvényben meghatározott adatátvételi joguk gyakorlása során a hatósági ügyek ellátásához szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából lehetővé teszi, hogy saját számítástechnikai eszközeikkel, az adatkezelést végzők megfelelő azonosítása mellett a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vegyék.

A bírósági végrehajtók és a közjegyzők a törvényben meghatározott feladataik teljesítése céljából a saját számítástechnikai eszközével kötelesek a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe venni. A minisztérium a bírósági végrehajtók és a közjegyzők részére kérelem alapján biztosítja a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait [1997. évi CXLI. tv. 72-73/A. §].

A minisztérium a fentiekben nem említett személyek számára szerződés alapján biztosíthatja a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait. A szolgáltatási szerződés kötelező elemeit külön jogszabály határozza meg.

Az önálló EKG-kapcsolattal nem rendelkező felhasználók kapcsolódása a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerhez a Kormányzati Portálon (www.magyarorszag.hu) az ügyfélkapun keresztül, vagy azonnali érvényességvizsgálatra alkalmas, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással történhet. A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevétele iránti kérelem tárgyában a minisztérium határozatot hoz, kivéve ha a tulajdonilap-másolat szolgáltatása ügyfélkapun keresztül történik [1997. évi CXLI. tv. 74-75. §].

Kapcsolódó anyagok:

- Emelkedtek az ingatlan-nyilvántartási díjak (2007.02.04.)

Érintett jogszabályok:

1997. évi CXLI. tv.;1994. évi LV. tv.;68/1990. (IV. 4.) MT rend.;62/1999. (VII. 21.) FVM rend.;41/2002. (V. 14.) FVM rend.;