1. A magyar jogalkotó szervek

a) Országgyűlés

Az általa alkotott jogszabály elnevezése: törvény

Az Országgyűlés a legfőbb jogszabályalkotó, másik fontos funkciója a kormány ellenőrzése. A törvényhozó hatalmat a 386 tagú, egykamarás Országgyűlés gyakorolja (kizárólag csak a Parlament alkothat törvényt). Az országgyűlési képviselőket négy évre választják meg, általános, egyenlő választójog alapján, közvetlenül és titkosan.

A magyar választójogi rendszer (ún. vegyes rendszer). A szavazáskor minden választópolgár két szavazólapot kap, az egyikkel az egyéni választókerületi jelöltre, a másikkal a területi listára szavaz. Az országos listák jelöltjeire közvetlenül nem lehet szavazni, itt a mandátumok elosztása egy bonyolult kompenzációs szabály alapján történik. Míg az egyéni választókerületben mindig 176 képviselőt választanak, a területi, illetve az országos listán megválasztott képviselők száma választásonként más és más, de együttes számuk mindig 210. A 2006-os választások eredményeként
- 176 képviselőt egyéni választókerületben kétfordulós rendszerben,
- 146 képviselőt területi (megyei és fővárosi) listán egyfordulós rendszerben,
- 64 képviselőt országos listán kompenzációs elv alapján választották meg (Forrás: www.mkogy.hu).

Az Országgyűlés legfontosabb feladatai:
- az Alkotmány elfogadása, a törvények megalkotása,
- az állami költségvetés elfogadása, valamint a költségvetés végrehajtásának ellenőrzése,
- a kormány programjának elfogadása, a miniszterelnök megválasztása,
- a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, az Alkotmánybíróság tagjainak, az ombudsmanok és más közjogi méltóságok megválasztása,
- a legfontosabb nemzetközi szerződések jóváhagyása,
- a hadüzenetről és békekötésről való döntés, valamint a rendkívüli és a szükségállapot kihirdetése,
- az országos népszavazások kiírása [1949. évi XX. tv. 19. §].

b) Kormány

Az általa alkotott jogszabály elnevezése: kormányrendelet.

A Kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll. Jogelődje a Minisztertanács volt, egyes minisztertanácsi rendeletek még ma is hatályosak. A Kormány az Alkotmányban meghatározott feladatkörében, illetőleg törvényben vagy törvényerejű rendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet.

A Kormány legfontosabb feladatai:
- védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait;
- biztosítja a törvények végrehajtását (végrehajtó hatalom);
- irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket;
- biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról;
- meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket;
- meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről;
- irányítja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését.

A Kormány - jogszabály kivételével - az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik [1949. évi XX. tv. 35. §].

A Kormány a közigazgatás általános hatáskörű központi szerve, hatásköre kiterjed mindarra, amit jogszabály nem utal kifejezetten más szervek hatáskörébe. A Kormány irányítja a miniszterek tevékenységét, valamint a miniszterek irányítása alá nem tartozó kormányhivatalokat, illetve azok vezetőinek a tevékenységét [2006. évi LVII. tv. 13. §].

c) Miniszterelnök és a Kormány tagja, a miniszter

Az általa alkotott jogszabály elnevezése: miniszterelnöki rendelet, miniszteri rendelet.

A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel [1949. évi XX. tv. 33. §].

A Kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelyek törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni [1949. évi XX. tv. 37. §].

A miniszterelnök és a miniszter e tevékenységéért az Országgyűlésnek felelősséggel tartozik [2006. évi LVII. tv. 9. §].

A miniszterelnök a Kormány programjának keretei között meghatározza a Kormány politikájának általános irányát, ezen feladatkörében eljárva a miniszterek, valamint a Kormány irányítása alatt álló szervek vezetői számára normatív utasítás kiadásával feladatokat határozhat meg.

d) Önkormányzat

A képviselő-testület (közgyűlés) általa alkotott jogszabály elnevezése: önkormányzati rendelet.

Az önkormányzat rendeletet ad ki:

a) törvény, törvényerejű rendelet felhatalmazása alapján a helyi, területi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására (csak felhatalmazás alapján térhet el a magasabb szintű jogszabálytól, ez általában eljárási előírások, illetve szigorúbb vagy enyhébb részletszabályok megalkotását jelenti)

Példa: Ha a helyi közutat, illetőleg közművet a települési önkormányzat létesíti, annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát az érintett ingatlanok tekintetében a települési önkormányzat rendelettel szabályozza (Útépítési és közművesítési hozzájárulás) [1997. évi LXXVIII. tv. 28. § (2) bek.].

b) a magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére, vagyis a helyi viszonyoknak megfelelően kialakíthatja a jogi környezetet (az egyéb jogszabályok keretei között) [1987. évi XI. tv. 10. §].

Az önkormányzati rendelet hatálya csak a helyi (megyei) önkormányzat területére terjed ki.

2. Az Európai Unió jogalkotó szervei

a) Európai Unió Tanácsa (Council of the European Union)

Az EU elsődleges döntéshozó és jogalkotó szerve, de jogszabálytervezetek előkészítését nem végzi, a jogszabályok elfogadására esetenként az Európai Parlamenttel közösen kerül sor (együttdöntési eljárás).

Tagjai a tagállamok szakminiszterei, székhelye: Brüsszel.

Az Európai Unió Tanácsa nem összetévesztendő az alábbiakkal:
- Európa Tanács: nem EU szerv, kormányközi szerv, amely pán-európai egyezményeket dolgoz ki az emberi jogok, a kultúra és az oktatás területén;
- Európai Tanács: az EU csúcsszerve, a tagállamok kormány- és államfőiből álló testület, az EU fontosabb politikai irányelveit határozza meg, és megvitatja a kiemelt nemzetközi ügyeket.

b) Európai Bizottság (European Comisson)

Az Európai Bizottság közösségi alapszerződések őre és végrehajtója, illetve felügyeleti és döntés-előkészítési szerv („az EU kormánya”), a jogszabálytervezeteket készít és terjeszt elő az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament részére és az elfogadott jogszabályokat végrehajtja, ellenőrzi a jogszabályok betartását. Az Európai Bizottság további feladata az EU képviselete a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezeteknél.

c) Európai Parlament (European Parliament)

Az Európai Parlament a tagországok állampolgárai által közvetlenül választott képviselőkből áll, a képviselők politikai frakciókat alakítanak ki. A Parlament az esetek többségében együtt dönt a javaslatok elfogadásáról a Tanáccsal, megvétózhatja az Európai Unió Tanácsának döntését és elfogadja a közösségi költségvetést.

A Parlament székhelye: Strasbourg (ez a plenáris ülések helyszíne, a főtitkárság Luxemburgban van, a parlamenti bizottságok és a kiegészítő plenáris üléseket Brüsszelben tartják).

d) Európai Bíróság (Court of Justice of the European Communities)

Az Európai Bíróság a közösségi jog betartása felett őrködik, konkrét ügyekben állásfoglalásokat ad, illetve értelmezi az alapszerződéseket és az egyéb uniós jogszabályokat, székhelye Luxemburg.

Érintett jogszabályok:

1949. évi XX. tv.; 1987. évi XI. tv.; 1997. évi LXXVIII. tv.; 2006. évi LVII. tv.;