A tulajdonszerzés feltételei

A tulajdonjog átszállásának feltételei hatósági (bírósági) esetében:
- jogerőre határozat (ezzel következik be a tulajdonosváltozás, ez alapján jegyzik be a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba)
- az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés (ingatlan esetében ez érvényességi feltétel).

Ha az állam hatósági, bírósági határozat alapján, kártalanítás nélkül szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát, akkor az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett olyan jogok fennmaradnak, amelyek jóhiszemű harmadik személyt illetnek meg. Ez azt jelenti, hogy például az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog jogosultjának követelését - ha az adós nem fizet - az állam fogja kifizetni. Az állam felelőssége azonban értelemszerűen csak a határozattal érintett ingatlan értékéig terjed. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a széljegyen lévő jog nem elegendő, kizárólag a már bejegyzett jogokra vonatkozik ez az előnyösebb rendelkezés [1959. évi IV. tv. 120. §; 1994. LIII. tv. 127. §; 1997. évi CXLI. tv. 3. §, 8. §].

A hatósági (bírósági) határozattal való tulajdonszerzés esetei

a) Bírósági határozattal történő tulajdonszerzés: egy büntetőjogi intézkedés, a vagyonelkobzás - a tulajdonszerző: az állam.

A vagyonelkobzás célja, hogy a bűncselekmény útján szerzett javakat vegyék el az elkövetőtől. Ennek megfelelően a Büntető Törvénykönyv (Btk.) kimondja, hogy vagyonelkobzást kell elrendelni arra
a) a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett,
b) a vagyonra, amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett,
c) a vagyonra, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett,
d) a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak,
e) a vagyonra, amely az adott vagyoni előny tárgya volt.

A vagyonelkobzást a bíróság elrendeli arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen vagyonnal, a vagyonelkobzást vele szemben kell elrendelni.

A vagyonelkobzásnak természetesen korlátai is vannak (pl. nem terjedhet ki arra a vagyonra, amelyet jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek), és akár pénzösszegben kifejezve is elrendelhető, ha például a kérdéses vagyon már nem lelhető fel [1978. évi IV. tv. 77/B. §].

b) Hatósági határozattal történő tulajdonszerzés: a földhivatalok feladata, a kárpótlás során szerzett termőföldek elvétele, jogszabályi feltételek esetében - a tulajdonszerző: az állam.

A körzeti földhivatal a kárpótlásra jogosult személytől - kártalanítás nélkül - az állam tulajdonába adja (adta) azokat a termőföldeket, amelyeket a kárpótlási eljárásban szereztek, és a jogosult azt nem mezőgazdasági termelésre hasznosított vagy a tulajdonszerzéstől számított öt éven belül kivonta a mezőgazdasági termelésből [1991. évi XXV. tv. 22-23. §].

A termőföldről szóló törvény (1994. évi LV. törvény) határozza meg azt, hogy mik azok a körülmények, amelyek mellett a kivont termőföldet nem kell elvenni a tulajdonostól (pl. ha a termőföldet vagy annak egy részét a települési önkormányzat által meghatározott gazdasági területen (tanya, farmgazdaság) az indokolt állandó ottlakáshoz és a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek, építmények létesítésére használják fel).

Érintett jogszabályok:

1959. évi IV. tv.;1994. LIII. tv.;1997. évi CXLI. tv.;1978. évi IV. tv.;1991. évi XXV. tv.;