A földhasználati jogért természetesen ellenszolgáltatás jár, amelynek összegét a felek megállapodása vagy a bíróság határozhatja meg. A földhasználati díj fizethető létesítéskor egy összegben vagy folyamatosan.

Létrejöhet:

1) Megállapodáson alapuló földhasználati jog

Fontos tudni, hogy a szerződés mellett az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés is szükséges a szerződésen alapuló földhasználati jog keletkezéséhez. A földhasználati jog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek nem csak közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye.

A más tulajdonában álló földön építkezés céljából alapított földhasználati jogot egész földrészletre, vagy a földrészlet természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni a név szerint meghatározott építkező (jogosult) javára.

A földhasználati jogot az épület mindenkori tulajdonosa javára kell bejegyezni akkor is, ha a megállapodáson alapuló földhasználati jog jogosultja, e jogának bejegyzését követően, az általa létesített épület önálló ingatlanként való bejegyzését kéri

2) Bírósági határozat

Ha a más tulajdonában álló földön létesített épületre az építkező bírósági határozattal szerzett tulajdonjogot, a földhasználati jogot az egész földrészletre, vagy a földrészlet természetben vagy területi mértékben meghatározott részére az épület mindenkori tulajdonosa javára kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

A földhasználati jogánál fogva az épület tulajdonosa
- jogosult a föld (földrészlet) használatára és hasznai szedésére, valamint
- köteles viselni az ennek fenntartásával járó terheket.

Az épület tulajdonjogának örökléssel vagy átruházással történő megszerzése esetén az épület új tulajdonosát a földhasználati jog változatlan feltételekkel illeti meg (a földhasználati jog nem a tulajdonoshoz, hanem az épülethez fűződik, azt önállóan nem is lehet átruházni).

A tulajdoni lap I. részén található utalás az ingatlan mindenkori tulajdonosát megillető földhasználati jogra (pl. az épület tulajdoni lapján), a tulajdoni lap III. része pedig teherként tünteti fel a földhasználati jogot (pl. az épület alatt elhelyezkedő földterület tulajdoni lapján). Az épület mindenkori tulajdonosát megillető földhasználati jogot egyébként a körzeti földhivatal az épület önálló ingatlanként való bejegyzése iránt megindított eljárásban akkor is bejegyezheti, ha az épületre vonatkozó tulajdonszerzés igazolásaként benyújtott okiratban a felek, vagy a határozatában a bíróság a földhasználati jogról nem rendelkezett.

A földhasználati jog megszűnik az épület megszűnésével vagy a föld és az épület tulajdonjogának egyesülésével [1959. évi IV. tv. 155-156. §; 1997. évi CXLI. tv. 3. §, 32. §; 109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 2. §, 4. §, 9. §].

Érintett jogszabályok:

1959. évi IV. tv.;1997. évi CXLI. tv.; 109/1999. (XII. 29.) FVM rend.;