Az Alkotmánybíróság 2010. március 31-én kihirdetett határozatában a vállalkozókat megillető, a megrendelők ingatlanára bejegyeztethető jelzálogjogra vonatkozó rendelkezéseket megsemmisítette. A taláros testület egyik döntő érve az volt, hogy a jelzálogjog jogintézménye – mivel nem tartalmaz megszorító feltételeket sem az építési beruházások jellege, sem értékhatára tekintetében – megbontja a polgári jog egyik lényegi elemét, a felek közötti érdekegyensúlyt, és a vállalkozókat kiemelten előnyös helyzetbe hozza. A szabály azt sugallta, mintha minden vállalkozó, minden megrendelővel szemben, minden esetben gyengébb fél volna, ezért fokozott védelemre szorulna, ez azonban nem minden esetben igaz. Másik fontos érv volt, hogy a nem szabályozta a Ptk. egyértelműen azt sem, hogy például az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez az építési szerződést milyen okirati formában kell megkötni, különösen, hogy kell-e a megrendelő bejegyzési engedélye (lásd: 35/2010. (III. 31.) AB határozat).

 

Fontos kihangsúlyozni, hogy a vállalkozási szerződések szabályai szerinti, ingóságokra vonatkozó zálogjog megmaradt a vállalkozó biztosítékaként.