Az építési beruházásokkal kapcsolatos kormányrendeletek módosulása Nyomtatás
Írta: Dr. Boros Anita   
2010.08.13.
 
Magyar Közlöny: 2010-08-12, MK 131.
 
Módosult: 162/2004. (V.21.) Korm. rendelet, 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
Hatályát veszti: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet,113/2010. (IV. 13.) Korm. rendelet,
Hatályos: 2010-07-10, 2010-07-25, 2010-09-15

Érintett jogszabály: 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet
Nagyon fontos kiemelni, hogy 2010 szeptember 15-től az építési beruházások közbeszerzési eljárás során készítendő dokumentációjának tartalmáról szóló 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatályon kívül helyezi az építési beruházások közbeszerzéssel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V.21.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Épbr.) .
 
A Kbt. 404. §-ában található felhatalmazó rendelkezésre figyelemmel a Rendelet előírja, hogy Építési beruházás esetén az ajánlatkérőnek a dokumentációt, illetve versenypárbeszéd esetén az ismertetőt kell készítenie, a Rendelet 1. melléklete szerinti tartalommal, míg műemlékekkel kapcsolatos építési beruházások dokumentációjának az 1. mellékletben foglaltakon kívül legalább a 2. melléklet szerinti - az építési engedélyben jóváhagyott - dokumentumokat is tartalmaznia kell.
 
A kivitelezésre irányuló építési beruházás esetén a dokumentáció tartalmát az 1. mellékletben előírt általános követelmények figyelembevételén túl úgy kell megállapítani, hogy annak tartalmaznia kell legalább
-        a meglévő építményre, illetve az érintett építményrészre vonatkozó alapadatokat, felméréseket, műszaki leírásokat és terveket, a munkavégzést érintő műszaki szakvéleményeket (pl. a meglévő szerkezetek felhasználhatóságára vonatkozó tartószerkezeti, közegészségügyi, biztonsági megállapításokat és követelményeket),
-        azon jogszabályok megjelölését, amelyeknek való megfelelést az ajánlatkérő érvényességi feltételként határozza meg,
-        a munkavégzés körülményeire vonatkozó különleges követelményeket és körülményeket,
-        a munkavégzést lényegesen befolyásoló feltételeket (pl. időbeli, térbeli korlátozások, időjárási körülmények),
-        az ajánlattevőtől kért, javasolt technológiai, munkaszervezési vagy egyéb leírást.
 
A kivitelezésre irányuló építési beruházás ajánlatkérési dokumentációjának tartalma
1.      Általános követelmények
A dokumentáció tartalma a Rendeletben meghatározott követelmények szerint készített írásos dokumentumok és tervrajzok összessége. A dokumentációt a jogerős építési vagy létesítési hatósági engedély és a hozzá tartozó dokumentáció alapján kell elkészíteni a következő esetek kivételével:
-        ha az építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött,
-        az Európai Unió Kohéziós Alapjából származó forrásból támogatott, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti sajátos építményfajta kivitelezésére irányuló közbeszerzési eljárás esetén,
-        vízilétesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás esetén,
-        a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 3. § k)-q) pontjában meghatározott tevékenységek végzéséhez szükséges építmények megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás esetén,
-        a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű   beruházások   megvalósításának gyorsításáról   és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya alá tartozó építési beruházások esetén.
            A dokumentációban meg kell határozni, az építmény jellegének megfelelő szakterületi sajátosságoknak, tartalmi követelményeknek megfelelő részletezettséggel:
-        az építményrészek, a szerkezeti elemek, a beépített berendezések stb. térbeli elhelyezkedését, méretét, mennyiségét,
-        a kész állapotra vonatkozó műszaki és minőségi követelményeket,
-        az építmény megvalósítását, a kivitelezés módját befolyásoló körülményeket, szolgáltatásokat,
-        az ajánlattételt lényegesen befolyásoló, építési beruházásnak nem minősülő, de azzal együtt elkészítendő munkákat.
A dokumentációt legalább a Rendeletben meghatározott általános tartalommal, az építmény jellegének megfelelő szakterületi sajátosságok részletes tartalmi követelményeinek megfelelően, az egyes munkarészeket a szükséges szakági bontásban és részletességgel kell elkészíteni.
A dokumentáció lehet a Rendelet előírásainak megfelelő kivitelezési dokumentáció is.
 
2.    Részletezett követelmények
2.1.      Alapadatok, okiratok:
2.1.1.   Az építési beruházás tárgyát képező építmény, építési tevékenység jellemző adatai:
-      az építmény, építési tevékenység előírások szerinti szabatos megnevezése,
-      az építési munkahely megjelölése,
-      az építmény, az építési tevékenység meghatározó paraméterei (teljesítőképessége, kapacitása, befogadóképessége, férőhelyszáma, jellemző mérete stb.),
-      az építési tevékenység jellege (új építmény építése, átalakítás, bővítés, bontás stb.),
-      az építés kívánt kezdési és befejezési időpontja.
2.1.2.   Előzmény okiratok (másolatban):
-      jogszabályban meghatározott esetekben jogerős, végrehajtható és hatályos építési (létesítési) engedély,
-      felmentések, valamint eltérési engedélyek.
2.1.3.   Az ajánlatkérő által meghatározott különleges követelmények, körülmények, szolgáltatások:
-        az építési tevékenységet befolyásoló, átlagostól eltérő körülmények és környezeti tényezők (forgalom folyamatos fenntartása, más vállalkozónak egyidejűleg a térségben végzett tevékenysége, környezet-, természet- és örökségvédelmi követelmények, munkavégzési időszak korlátozása stb.),
-        a megbízó által nyújtott szolgáltatások (felvonulási épület, villamos energia, építőgép, kivitelezési tervek stb. rendelkezésre bocsátása).
 
2.2.      Közbeszerzési műszaki leírás a Kbt. 58. §-a és 190. §-a szerint:
2.2.1.   Az építmény, az építési munka általános leírása:
-        telepítés, környezeti kapcsolatok, rendeltetés, funkció, technológia, akadálymentesítés, üzemeltetés stb.,
-        az építményrészek, rendeltetési egységek, helyiségek stb. tervrajzokra utaló felsorolása és azok kialakításának, követelményeinek, igényszintjének, felszereltségének stb. részletes meghatározása.
2.2.2.   A tervezett műszaki megoldások (építményrészek, szerkezetek, berendezések, készülékek, vezetékek, rendszerelemek
stb.) tervrajzokra, azonosíthatóan utaló leírása:
-        az anyagminőségek és egyéb követelmények, figyelembe veendő szabványok, műszaki követelmények meghatározásával,
-        részletesen ismertetve a javasolt és a műszaki dokumentációban kidolgozott megoldásokat,
-        megjelölve az egyenértékű alternatív műszaki megoldások lehetséges körét.
2.2.3.   Minőségbiztosítási, munkavédelmi és biztonsági követelmények ismertetése.
 
2.3.      Műszaki tervek:
-        helyszínrajz(ok), amely tartalmazza az építési területet, a meglévő, a megmaradó, az elbontandó és a tervezett építményeket, növényzetet, jellemző terepmagasságokat, az építmények, illetve energia- és közműhálózataik összefüggéseinek áttekintését,
-        általános tervek és alaprajzok, vízszintes és függőleges metszetek, hossz-szelvények, keresztszelvények, nézetek stb., amelyekből az építmény és részei, térbeli elrendezése, méretei, szerkezetei, anyagai, berendezései stb. megállapíthatók, és a mennyiségi kimutatás ellenőrizhető, továbbá a kivitelezéshez szükséges további részlet és technológiai, gyártmány-, szerelési és egyéb műszaki tervek elkészíthetők,
-        részlettervek, az építmény olyan részeinek, szerkezeteinek és azok összeépítésének rajzai, amelyek az általános terveken kellően nem ábrázolhatók.
                2.4. A Kbt. 54. § (2) bekezdése szerinti árazatlan költségvetési kiírás.
 
Műemlékekkel kapcsolatos követelmények
A műemlékkel kapcsolatos építési beruházások esetén kivitelezésre irányuló ajánlatkérési műszaki dokumentáció a rendelet 1. mellékletben foglaltakon kívül tartalmazza az építési engedélyben jóváhagyott következő dokumentumokat:
-        építéstörténeti összefoglalás,
-        archív tervek és fényképek másolata,
-        kutatási dokumentáció (műemléki épületkutatási dokumentációk, épületdiagnosztikai vizsgálatok).
Ha a műemlékkel kapcsolatos építési beruházás az építési engedély szerint restaurálási tevékenységet is tartalmaz, az építési beruházási dokumentáció tartalmazza az előző pontban foglaltakon túl a következő dokumentumokat:
-        a restaurálás tárgyának felmérése, állapotleírása, fotódokumentáció a látható károsodásokkal,
-        az esetleges korábbi restaurálások dokumentációja,
-        az előírt beavatkozások, eljárások, a felhasználandó anyagok leírása,
-        az esztétikai helyreállítási javaslat,
-        a kezelések várható eredményei és kockázata.
 
Amennyiben az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Épkiv.) meghatározott kivitelezési dokumentáció az engedélyezési dokumentációval együtt elkészült, a kivitelezésre irányuló építési beruházás esetén a dokumentáció tartalmát az 1. mellékletben előírt általános követelmények figyelembevételén túl úgy kell összeállítani, hogy az egyértelműen tegye lehetővé eltérő kivitelezési technológiák, építési módok alkalmazását és összevethetőségét.
A dokumentációban az ajánlatkérőnek részletesen meg kell határoznia, hogy az építési beruházás során, illetve a tervezett és felhasznált anyagokra, késztermékekre és berendezésekre vonatkozóan mely szabványok alkalmazását kívánja meg, és az azoknak való megfelelőség igazolása milyen módon történik, ha annak módját jogszabály nem írja elő.
 
A Rendelet 5.§ -a módosítja az Épkiv. szános rendelkezését is, így szeptember 15 után az Épkiv. 2. § -ának értelmező rendelkezései és az ott meghatározott fogalmak az építési beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásban nem alkalmazhatók (Épkiv. 3. §).
 
Az építési beruházások tekintetében nem alkalmazható az Épkiv. 4. § valamint 17 – 21/A §-a, így a továbbiakban (2010. július 25-e után) nem szükséges építtetői fedezetkezelő közreműködése.
 
A rendelet kizárólag a hatálybalépését követően (2010. július 10. után) megkezdett közbeszerzési eljárásokban, az azokban kötött szerződésekre és az azokkal kapcsolatban indított jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni.