Amit kötelező törvénybe foglalni

Kizárólagos törvényhozási tárgyak: a jogalkotási törvény rögzíti, hogy bizonyos jogokat és kötelezettségeket csak törvényben lehet meghatározni, ezek az alábbiak:
a) a társadalmi rendre, valamint a társadalom meghatározó jelentőségű intézményeire, az állam szervezetére, működésére, és az állami szervek hatáskörére vonatkozó alapvető rendelkezéseket (pl. az Alkotmányban felsorolt állami szervek működését, a társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervek jogállását, a bűncselekményeket, a büntetéseket és a büntetés-végrehajtást, a büntető, a polgári és az államigazgatási eljárást);
b) a gazdasági rendre, a gazdaság működésére és jogintézményeire vonatkozó alapvető szabályokat (pl. a tulajdonviszonyokat, a magánszemélyek és a jogi személyek vagyoni viszonyait, a gazdálkodó szervezetek jogállását és állami irányításuk alapvető rendjét, az állami pénzügyeket, az adókat és az adójellegű kötelességeket, a központi költségvetést, a munkaviszony és a munkavédelem alapvető kérdéseit);
c) az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit, ezek feltételeit és korlátait, valamint érvényre juttatásuk eljárási szabályait (pl. az állampolgárságot, a személyi szabadságjogokat és korlátozásukat, a külföldre utazásnak és az útlevél kiadásának a feltételeit, az egyesülési és a gyülekezési jogot, a házasságot és a családot, az öröklést, a személyhez és a szellemi alkotáshoz fűződő jogokat és kötelességeket, az egészségügyi ellátást és a társadalombiztosítást, a honvédelmi kötelezettséget) [1987. évi XI. tv. 2-5. §].

Ha a kizárólagos törvényhozási tárgyak körébe tartozó szabályozást a törvénynél alacsonyabb jogszabályba foglalják, az alkotmánysértő, és az Alkotmánybíróság megsemmisíti az adott jogszabályt.

Milyen egyetértés szükséges a törvény elfogadásához?

a) A megválasztott valamennyi országgyűlési képviselő kétharmadának szavazata szükséges:
- az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához;
- azon nemzetközi szerződés megerősítéséhez és kihirdetéséhez, amely értelmében a Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja [1949. évi XX. tv. 2/A. §].

b) A jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges:
- az államszervezet alapvető intézményeiről szóló törvények (pl. az Alkotmánybíróságról, az állami Számvevőszékről, az országgyűlési biztosokról, a bíróságokról, a helyi önkormányzatokról, a jogalkotás rendjéről, az országgyűlési képviselők jogállásáról) elfogadásához
- az alapvető jogokról szóló törvények (pl. a személyes adatok védelméről, a lelkiismereti és vallásszabadságról, a gyülekezési jogról, az egyesülési jogról, sztrájkjogról szóló törvény) elfogadásához
- a Házszabály elfogadásához (DE ez nem törvény: 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat).

c) A jelenlévő országgyűlési képviselők egyszerű többsége (az ügyek döntő többsége).

A törvényalkotás parlamenti folyamata

A törvényalkotás parlamenti folyamatának csak a legvégső része a honatyák nézeteinek ütköztetése és a szavazás, amit a televízióban nyomon követhetünk. A törvény előkészítésében fontos szerepet játszanak az országgyűlési bizottságok is.

A törvényalkotás menetének részletesebb szabályait bemutató ábra: Törvényalkotás (Forrás: www.mkogy.hu).

Mi történik a törvény kihirdetése előtt?

Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke aláírja, majd megküldi a köztársasági elnöknek. A törvény kihirdetéséről, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon - az Országgyűlés elnökének sürgősségi kérelmére öt napon - belül a köztársasági elnök gondoskodik. Ha a köztársasági elnök a kihirdetésre megküldött törvényt aláírja, a törvényt a hivatalos lapban (a Magyar Közlönyben) ki kell hirdetni.

A köztársaság elnöknek joga van a törvény aláírása előtt (a kézhezvételétől számított tizenöt napon, illetve sürgősségi kérelem esetében öt napon belül):
a) azt megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldeni az Országgyűlésnek, ha a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. Az Országgyűlés elnöke által ezt követően megküldött törvényt a köztársasági elnök köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni;

b) véleményezésre megküldeni az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja (alkotmányossági vétó). Ha az Alkotmánybíróság - soron kívüli eljárásban - az alkotmányellenességet megállapítja, a köztársasági elnök a törvényt az Országgyűlésnek visszaküldi, egyébként köteles a törvényt aláírni és öt napon belül kihirdetni [1949. évi XX. tv. 26. §].

Érintett jogszabályok:

1987. évi XI. tv.; 1949. évi XX. tv.; 46/1994. (IX. 30.) OGY hat.;