1. A jogszabályok érvényessége és hatályossága

Mikor érvényes egy jogszabály?

A jogszabályok érvényességének négy alapvető feltétele van:

a) Az adott jogszabály megalkotására a jogalkotó hatáskörrel rendelkezik

b) A jogszabály megalkotása a szigorú eljárási szabályoknak megfelelően történt,
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerintönmagában véve az az eljárási mulasztás, hogy a jogszabály-előkészítés során az érintett szervektől nem kértek véleményt, a meghozott jogszabályt nem teszi alkotmányellenessé (30/1991. (VI. 5.) AB hat.), illetve a jogalkotási törvény rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása csak akkor eredményezheti az alkotmányellenesség megállapítását, ha az adott jogszabály az alkotmány valamelyik rendelkezésébe ütközik (14/1992. (III. 3.) AB hat.).

c) A jogszabályt szabályszerűen kihirdették
A jogszabály akkor válik törvényesen kihirdetetté, ha bármely állampolgárnak módjában áll a Magyar Közlönynek a szóban forgó számát megvásárolni (lásd: 24/1992. (IV. 30.) AB hat.). Törvényi vélelem, hogy a tényleges kihirdetés időpontja megegyezik a Magyar Közlöny megjelenési dátumával.

d) Magasabb rendű jogforrással nem ellentétes.

A jogszabály hatálya

Amit mindenképpen tudnunk kell:
- A jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző időpontokat is meg lehet állapítani.
- A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.
- A jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé (nullum crimen sine lege elv).
- A jog nem tudása nem mentesít.

A jogszabályok hatályossága négy szempont alapján vizsgálható:

a) Időbeli
aa) Hatály kezdete (mikortól alkalmazandó):
- a kihirdetés napján;
- a kihirdetés napját követő meghatározott napon (dátum szerint - pl. 2005. szeptember 1. -, vagy időpont szerint - pl. a kihirdetést követő 45. napon);
- a kihirdetés időpontjában még bizonytalan (pl. az EU csatlakozás napján; a költségvetési törvény hatályba lépésével egyidejűleg).

ab) Hatály vége (meddig alkalmazandó):
- maga a jogszabály határozza meg (pontos dátum, időtartam, egy másik jogszabály hatályba lépése, stb.)
- egy újabb jogszabály hatályon kívül helyezi (általában ugyanabban a tárgykörben elfogadnak egy új jogszabály, ilyenkor átmeneti rendelkezésekkel is találkozhatunk, lásd: OÉSZ és OTÉK)

b) Területi (hol kell alkalmazni):
- a központi szervek az esetek döntő többségében Magyarország területére alkotnak jogszabályt;
- az önkormányzati rendeleteket az önkormányzat illetékességi területén hatályosak.

c) Személyi (kire nézve kell alkalmazni):
- magyar állampolgárokra, és a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra is kiterjed a magyar jogszabály hatálya;
- a magyar jogszabályok általában hatályosak az ország területén tartózkodó külföldi állampolgárokra is;
- rendelkezések ütközése esetében a nemzetközi köz- és magánjog alapján dönthető el, hogy melyik állam jogát kell alkalmazni.

d) Tárgyi (milyen életviszonyokra kell alkalmazni):
Példa: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit főszabály szerint a közigazgatási hatósági ügyekben kell alkalmazni.

Honnan tudható meg, hogy egy jogszabály hol, meddig és kire hatályos?

Általános rendelkezések (a jogszabály eleje): itt tudjuk meg, ha a jogszabály területi, illetőleg személyi hatálya nem terjed ki az ország területén levő valamennyi jogalanyra, valamint a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra.

Záró rendelkezések (jogszabály vége):
- mindig megtalálható a jogszabály hatálybalépése, esetleg a jogszabály visszaható hatálya,
- az átmeneti rendelkezések,
- a jogszabály végrehajtására adott felhatalmazás,
- más jogszabály módosítása, hatályon kívül helyezése,
- ha a jogszabály az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja, erre az Európai Unió intézményei, valamint a jogalkalmazók tájékoztatása, illetve a megfelelő jogértelmezés érdekében a jogszabály végén, az irányadó uniós jogi aktus megjelölésével itt kell utalni.

Fontos: Ha csak az aktuális Magyar Közlönyt nézzük meg, vagy egy nem hatályos jogtárban keresünk, akkor nem biztos, hogy a számunkra megfelelő jogszabályt találjuk meg:
- magából a jogszabályból is kiderülhet, hogy hatálytalan (de ezt is módosíthatják),
- mindig az aktuális állapotnak megfelelő jogtárt kell beszerezni, vagy az interneten utánanézni a hatályos állapotnak.

2. Hol ismerhetjük meg a jogszabályokat?

A Magyar Közlöny

A Magyar Köztársaság hivatalos lapja a Magyar Közlöny, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal szerkeszt. A jogszabályokat (kivéve az önkormányzati rendeletet) a Magyar Közlönyben kell kihirdetni!

A miniszteri rendelet melléklete - ha az állampolgárokat közvetlenül nem érinti - kivételesen a minisztérium hivatalos lapjában történő közzététellel is kihirdethető. Ilyenkor a melléklet megjelenésének helyére a jogszabályban utalni kell, és a hatálybalépéséig a mellékletet közzé kell tenni.

A Magyar Közlöny tartalmazza a jogszabályokat, a nemzetközi szerződéseket, az Országgyűlés és a Kormány határozatait és jogi iránymutatásait, a Legfelsőbb Bíróság irányelveit, és elvi döntéseit, valamint a személyi kérdésekben hozott döntéseket, ideértve a Kormány által adományozott kitüntetéseket is. Jogszabály, illetőleg a Miniszterelnök a Magyar Közlönyben más közlemény közzétételét is elrendelheti [1987. évi XI. tv. 57. §].

Fontos:
- Az uniós jogszabályokat a Magyar Közlönyben nem hirdetik ki, csak az EU hivatalos lapjában (Official Journal of the European Union).
- A jogszabály átfogó módosítása esetén a jogszabályt egységes szerkezetben is közzé kell tenni, egyéb esetben kizárólag a módosításról szóló jogszabályt hirdetik ki.
Hol szerezhető be Magyar Közlöny?

A Magyar Közlönyt a postákon vagy a nagyobb hírlapárusító helyeken vásárolhatjuk meg, de meg is rendelhető. A Közlöny tartalma ingyenesen letölthető a következő címről: http://www.magyarkozlony.hu/

A minisztérium és az országos hatáskörű szerv hivatalos lapja

A minisztérium és az országos hatáskörű szerv hivatalos lapjáról érdemes tudni:

- az utasítások és a jogi iránymutatások közzététele céljából adják ki;
- a hivatalos lapban az a jogszabály és az állami irányítás egyéb olyan jogi eszköze is közölhető, amely a minisztérium, az országos hatáskörű szerv, illetőleg az általuk irányított vagy felügyelt szerv munkája szempontjából fontos;
- a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának az engedélyével lehet olyan határozatot, jogi iránymutatást vagy más közleményt közölni, amelyet a Határozatok Tárában tettek közzé [1987. évi XI. tv. 59. §].

Az önkormányzati rendeletek kihirdetése

Az önkormányzat rendeletét az önkormányzat hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos módon kell kihirdetni, amit az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata állapít meg. A helyben szokásos mód általában a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztést vagy a helyi lapban történő közzétételt jelenti [1987. évi XI. tv. 14. §].

Hogyan férhetünk hozzá naprakészen a jogszabályokhoz?

Több cég foglalkozik azzal, hogy interneten keresztül frissített joganyagot biztosít a megrendelőknek, ezt a szolgáltatást megvásárolva folyamatosan hatályos joganyaggal dolgozhatunk.

Ingyenesen juthatunk hozzá a jogszabályokhoz a Kormányzati Portálon keresztül (www.magyarorszag.hu).

3. Hogyan jelölik a jogszabályokat?

Mi található a jogszabály megjelölésében?

A jogszabály megjelölése (elnevezése) tartalmazza [12/1987. (XII. 29.) IM rend. 1-3. §]:

a) A jogalkotó megnevezését, nevének rövidítését (törvény és a törvényerejű rendelet esetében nincs ilyen)
Ha a rendeletet több miniszter együttesen adja ki, első helyen a kiadásért elsősorban felelős minisztert, majd a többit betűrendben tüntetik fel.

b) A jogszabály kihirdetésének idejét
Törvénynél és törvényerejű rendeletnél a kihirdetés idejeként a Magyar Közlönyben való megjelenés évét kell feltüntetni, más jogszabálynál - az évet követően, zárójelben - a megjelenés hónapját és napját is.
Az önkormányzati rendeletnél a kihirdetés időpontja az önkormányzati közlönyben való megjelenésre, illetőleg a helyben szokásos módon való kihirdetésre utal.

c) A jogszabály számát
A törvény számát római számmal, a többi jogszabályét arab számmal jelölnik. A jogszabályokat a jogalkotó szervek szerint évenként 1-től kezdődően folyamatosan kell számozni. Az együttesen kiadott jogszabályt az első helyen feltüntetett jogalkotó szerv jogszabályainak sorszámát alapul véve, e jogszabályok közé sorolva kell megszámozni.

d) Megnevezését és címét.

Példák a jogszabályok megjelölésére

a) Alkotmány: 1949. évi XX. törvény

b) Nemzetközi szerződés kihirdetése: a munkavállalók biztonságáról, egészségéről és a munkakörnyezetről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1981. évi 67. ülésszakán elfogadott 155. számú Egyezmény kihirdetéséről szóló 2000. évi LXXV. törvény

c) Törvény (törvényerejű rendelet):
- az épített környezet alakításáról és védelmérol szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) - rövidítve: 1997. évi LXXVIII. tv.
- a Polgári Törvénykönyvrol szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.)
- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)
-a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényereju rendelet - rövidítve: 1976. évi 24. tvr. (2008. január 1-jével hatályát vesztette!)

d) Kormányrendelet (minisztertanácsi rendelet):
- a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet
- az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
- az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK)
- a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet (2008. január 1-jével hatályát vesztette!)

e) Miniszterelnöki rendelet, Miniszteri rendelet
- az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (Eljárási kódex)
- az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet (Kivitelezési kódex)
- az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet
- egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről szóló 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet

f) Országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár rendelkezése
- a zaj- és rezgésbírságról szóló 2/1983. (V. 25.) OKTH rendelkezés (Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének rendelkezése) (2008. január 1-jével hatályát vesztette!)
- az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat kiadásáról szóló 4/1981. (IV. 4.) OVH rendelkezés (Országos Vízügyi Hivatal elnökének rendelkezése) (2008. január 1-jével hatályát vesztette!)

g) Önkormányzati rendelet
- a fővárosi közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 59/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendelet
- a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában levő közterületek használatáról és rendjéről szóló 60/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendelet
- 4/2000. (III. 22.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendelete a Budapest Főváros XII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról
- Gödöllő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2003. (XII. 15.) sz. rendelete az épített értékek helyi védelméről

4. Melyik jogalkotó által kiadott jogszabályt kell keresni?

Ha nem találunk meg egy jogszabályt, általában az annak az oka, hogy a rendszeresen változtatott hatáskörök és intézményi elnevezések miatt követhetetlen a jogalkotó elnevezése. Jól szemlélteti a gondunkat az építésügy "gazdáinak" elnevezésében az elmúlt néhány évben bekövetkezett változások, amelyeket a minisztériumok elnevezéséről szóló jogszabályban tudunk követni (lásd: 2002. évi XI. törvény és a jelenleg hatályos 2006. évi LV. törvény) [2006. évi LV. tv. 1. §].

Az építésüggyel kapcsolatos feladatkörök alakulása

a) 2002. május 27. napjától: Az építésügy ágazati irányítását a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter helyett a belügyminiszter látja, a lakásgazdálkodás, lakáspolitika tekintetében pedig a feladatköröket a gazdasági miniszterttől vette át a belügyminiszter. A területfejlesztésért a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter lett a felelős.

b) 2003. május 19. napjától: A területfejlesztésért, területrendezésért a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter helyett a Kormány által kijelölt miniszter járt el (az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter - 70/2003. (V. 19.) Korm. rendelet).

c) 2004. október 29. napjától létrejött a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszteri poszt, és a feladatköre az alábbi minisztériumoktól kerültek a tárca nélküli miniszterhez:
- a területfejlesztési, területrendezési és területpolitikai feladatok az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli minisztertől,
- az építésügyi és lakásügyi feladatok a belügyminisztertől,
- a lakástámogatások folyósítása a pénzügyminisztertől (lásd: 293/2004. (X. 28.) Korm. rend.).

d) 2006. június 9. napjától létrejött az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, és ez a Minisztérium felelős jelenleg a területfejlesztésért, az építésügy ágazati irányításáért, a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért [2006. évi LV. tv. 1. §].

e) 2006. július 31. napjával megszűnt az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal és Országos Területfejlesztési Hivatal is, jogutódjuk szintén az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium. Ahol bármilyen rendelet Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalt, Országos Területfejlesztési Hivatalt, Nemzeti Területfejlesztési Hivatalt, vagy Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalt említ, ott az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot kell érteni [149/2006. (VII. 21.) Korm. rend. 1-2. §].

f) 2008. május 15. napjától létrejött a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, és ez a Minisztérium felelős jelenleg a a területfejlesztésért és területrendezésért, a településfejlesztésért és településrendezésért, az építésügyért és a fejlesztéspolitikáért [2008. évi XX. tv. 2. §].

Akkor most az új minisztérium által kiadott jogszabályokat keressük?

Erre a kérdésre a következő nem túl egyértelmű válasz adható: IGEN és NEM.

Ha egy teljesen új jogszabály jelenik meg a témában, akkor azt jelenleg a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter fogja aláírni (vagyis a keresett rövidítés: NFGM rendelet), de több oka van annak, hogy az előírások többségét mégsem fogjuk így megtalálni:
- lehet, hogy az adott kérdést törvény, kormányrendelet vagy EU rendelet szabályozza,
- a legtöbb szabály már megszületett, és azt a korábbi kibocsátók rendeleteiként (pl. ÖTM, ÖM, FVM, BM, TNM rendelet) találjuk meg,
- előfordul, hogy több miniszter ad ki rendeletet, és akkor nem feltétlenül az NFGM fog az első helyen szerepelni.

Nagyon figyeljünk arra is, hogy a hatályos jogszabályokban általában nem vezetik át a felelős minisztérium elnevezésében bekövetkezett változást. Általában az új jogszabály csak annyit mond, hogy ahol bármilyen jogszabály az alábbi rendelkezést tartalmazz (pl. földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert említ), azon ezt (pl. belügyminisztert) kell érteni. Ezzel persze teljesen összezavarják a gyanútlan és jogkövető állampolgárt, mivel az általa olvasott rendeletből az derül ki, hogy például az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal látja el az adott feladatot, de a hivatal már évek óta megszűnt.

Érintett jogszabályok:

1987. évi XI. tv.; 12/1987. (XII. 29.) IM rend.; 2002. évi XI. tv.; 293/2004. (X. 28.) Korm. rend.; 1949. évi XX. tv.;1987. évi XI. tv.; 2000. évi LXXV. tv.; 1997. évi LXXVIII. tv.; 1959. évi IV. tv.; 1976. évi 24. tvr.; 2004. évi CXL. tv.; 220/1997. (XII. 5.) Korm. rend.; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rend.; 12/1983. (V. 12.) MT rend.; 104/2006. (IV. 28.) Korm. rend.; 46/1997. (XII. 29.) KTM rend.; 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM egy. rend.; 109/1999. (XII. 29.) FVM rend.; 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM egy. rend.; 2/1983. (V. 25.) OKTH rend.; 4/1981. (IV. 4.) OVH rend.; 2006. évi LV. tv.; 149/2006. (VII. 21.) Korm. rend.; 2006. évi LV. tv.; 1949. évi XX. tv.; 343/2006. (XII. 23.) Korm. rend.; 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend.; 290/2007. (X. 31.) Korm. rend.;2008. évi XX. tv.;