1. A köztársasági elnök

A köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, és ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani [1949. évi XX. tv. 29. §].

A köztársasági elnök fontosabb feladatai:
- képviseli a magyar államot,
- a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt (ha a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges),
- kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját,
- részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein,
- javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére,
- népszavazást kezdeményezhet,
- kinevezi és felmenti - külön törvényben meghatározott szabályok szerint - az államtitkárokat,
- adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket,
- gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,
- dönt az állampolgársági ügyekben [1949. évi XX. tv. 30/A. §].

2. Országgyűlési biztosok

Az országgyűlési biztos (ombudsman) alapvető feladata az állampolgári jogok érvényesülésének biztosítása, ennek érdekében kivizsgálja a tudomására jutott visszásságokat, és intézkedéseket kezdeményez orvoslásuk érdekében. Jelenleg három országgyűlési biztos tevékenykedik:
- az állampolgári jogok országgyűlési biztosa
- az adatvédelmi biztos
- a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa
- a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa (egyedi és általános környezetvédelmi ügyekben járhat el)

Jelenleg még nem sikerült adatvédelmi biztost választania az Országgyűlésnek, ezért az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 2. § (4) bekezdése alapján az adatvédelmi biztos jogkörét az állampolgári jogok országgyűlési biztos gyakorolja.

Az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság eljárása, ennek során hozott határozata (intézkedése), illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket - ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát - már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az országgyűlési biztos az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság megszüntetése érdekében hivatalból is eljárhat. Az országgyűlési biztoshoz benyújtott minden beadvány illetékmentes [1993. évi LIX. tv. 16. §].

Ha az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság áll fenn, annak orvoslására az országgyűlési biztosok kezdeményezhetik:
- az eljáró szerv vezetőjének intézkedését (ha a visszásságot az előidéző szerv saját hatáskörben is meg tudja szüntetni),
- az eljáró szerv felettes szervének (miniszter esetén a kormánynak) az intézkedését,
- az Alkotmánybíróság eljárását (utólagos normakontrollt, alkotmányjogi panasz elbírálását, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetését vagy az alkotmány rendelkezéseinek értelmezését),
- az illetékes ügyésznél ügyészi óvás benyújtását,
- szabálysértési vagy fegyelmi eljárás lefolytatását,
- jogszabály, állami irányítás egyéb jogi eszköze kiadását, módosítását, hatályon kívül helyezését (ha a visszásság valamely felesleges, vagy nem egyértelmű rendelkezésén alapszik) [1993. évi LIX. tv. 20-25. §].

Az országgyűlési biztosok eljárásával, a beadványok követelményeivel kapcsolatos fontos tudnivalók a http://www.ombudsman.hu/ oldalon érhetők el.

3. Állami Számvevőszék

Az Állami Számvevőszék az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve, amely kizárólag a törvényeknek és az Országgyűlésnek van alárendelve, politikai és szakmai szempontból is független. Ellenőrzést végezhet mindenhol, ahol állami pénzt használnak fel vagy kezelnek, az ellenőrzéseit célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontok szerint végzi [1989. évi XXXVIII. tv. 1. §, 16. §].

Az Állami Számvevőszék egyebek mellett vizsgálja
- a helyi és kisebbségi önkormányzatok, a közalapítványok, a köztestületek, a közhasznú szervezetek és a pártok gazdálkodását,
- az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében például a központi költségvetési javaslat (pótköltségvetési javaslat) megalapozottságát,
- az állami költségvetésből gazdálkodó szerveket (intézményeket), valamint az állami költségvetésből nyújtott támogatás vagy az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását (akkor is ha például egy gazdasági társaság részesült állami támogatásban),
- a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását és az alapvető feladatok körébe nem tartozó tevékenységét (kivéve a monetáris politikát) [1989. évi XXXVIII. tv. 2-3. §, 5. §].

4. Gazdasági Versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal országos hatáskörű, költségvetési szerv, amely őrködik a versenytörvény (a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény) betartásán és a versenytörvényben, továbbá az ártörvényben (az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény), valamint a reklámtörvényben (a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény) meghatározott versenyfelügyeleti feladatokat látja el [1996. évi LVII. tv. 45. §].

Egyes versenyfelügyeleti feladatok a bíróság jogkörébe tartoznak
- a tisztességtelen verseny tilalmába ütköző tevékenységek (pl. hírnévsértés, üzleti titok megsértése, névutánzás, tisztességtelen bojkott felhívás) [1996. évi LVII. tv. 2-7. §, 86. §];
- a megtévesztő reklám és - meghatározott esetekben - a tilos összehasonlító reklám megállapítása [1997. évi LVIII. tv. 15. §].

A Gazdasági Versenyhivatal által lefolytatott versenyfelügyeleti eljárások főbb területei:
- fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása,
- versenyt korlátozó megállapodások,
- erőfölénnyel való visszaélés,
- összefonódások ellenőrzése [1996. évi LVII. tv. 33. §].

A Gazdasági Versenyhivatal eljárásai kérelemre vagy hivatalból indulnak. A Gazdasági Versenyhivatal kérelemre csak engedélyezési típusú eljárásokat folytat le, kérelemre indul az eljárás olyankor, amikor az ügyfelek közötti megállapodás versenytörvény szerinti minősítését, vagy amikor a közöttük tervezett összefonódás engedélyezését kérik a hivataltól [1996. évi LVII. tv. 67. §].

A hivatalbóli eljárások vagy a Gazdasági Versenyhivatal észlelése vagy bejelentés után indulnak. Bejelentést bárki tehet, akinek jogát vagy jogos érdekét a panaszolt magatartás érinti (2005. november 1-jét követően a jogos érdek igazolása nélkül tehető bejelentés, és már panaszt is be lehet nyújtani). A Gazdasági Versenyhivatal a bejelentést - 60 napos határidővel - kivizsgálja, melynek eredményeként dönt arról, hogy a feltárt adatok alapján hivatalból indít-e versenyfelügyeleti eljárást, vagy sem. A Gazdasági Versenyhivatal határozattal vizsgálatot olyan tevékenység, magatartás vagy állapot észlelése esetén rendel el, amely e versenytörvény rendelkezéseit sértheti, feltéve, hogy az eljárás a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, és a közérdek védelme az eljárás lefolytatását szükségessé teszi [1996. évi LVII. tv. 69-70. §, 43/G. §].

5. Bíróságok

Hazánkban a bíróságok gyakorolják az igazságszolgáltatást. Az igazságszolgáltatás keretében védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességét, büntetik a bűncselekmények elkövetőit. A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve.

A bírósági szervezet

a) Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága
A Legfelsőbb Bíróság a legfőbb bírói szerv, amely elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a megyei bíróság vagy az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, elbírálja a felülvizsgálati kérelmet, elfogadja a bíróságokra kötelező jogegységi határozatokat, illetve eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben [1997. évi LXVI. tv. 25. §].

b) Ítélőtáblák
Budapesten, Szegeden, Pécsett, Győrben és Debrecenben működik ítélőtábla. Az ítélőtáblák feladata elsősorban a helyi, illetve megyei bíróságok határozatai ellen előterjesztett jogorvoslatok elbírálása. A Fővárosi ítélőtábla kizárólagos illetékességgel bírálja el a megyei bíróságok által első fokon elbírált közigazgatási perekben benyújtott fellebbezést (ha törvény a fellebbezést megengedi) [1997. évi LXVI. tv. 22-23. §].

c) Fővárosi Bíróság és megyei bíróságok
A megyei bíróság - a törvényben meghatározott ügyekben - első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a helyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket [1997. évi LXVI. tv. 20. § (1) bek.]. A Fővárosi Bíróságon (megyei bíróságon) kezdődnek első fokon például a legalább ötmillió forint pertárgyértékű ügyek, illetve a sajtó-helyreigazítási és a személyiségi jogi perek.

d) Helyi és munkaügyi bíróságok
A helyi bíróság első fokon jár el.
A munkaügyi bíróság első fokon jár el a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. Fontos kiemelni, hogy munkaügyi bíróság csak a fővárosban és megyei szinten működik [1997. évi LXVI. tv. 19. § (1)-(2) bek.].

A Legfelsőbb Bíróság, az 5 ítélőtábla, a Fővárosi Bíróság és 19 megyei bíróság, 105 városi-, 6 kerületi, továbbá 20 munkaügyi bíróság elérhetőségét, illetékességi területét a http://www.birosag.hu/ oldalon található meg.

6. Ügyészségek

Az ügyészség gondoskodik az állampolgárok jogainak védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről, továbbá az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében [1949. évi XX. tv. 51. §].

Az ügyészség két fő funkciója:

- Büntető igazságszolgáltatási feladatok
Bűnüldöző hatóságként érvényesíti az állam büntetőjogi igényét, ennek során törvényben meghatározott ügyekben nyomozást végez, felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, valamint felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.

- Magánjogi, polgári jogi, közigazgatási jogi és egyéb feladatok
Célja a közreműködés a jogszabályok megtartásában, azok egységes értelmezésében és alkalmazásában, valamint az emberi és állampolgári jogok védelmében. Az ügyészség ellátja a közigazgatási hatósági tevékenység, a munkaviszonnyal kapcsolatos munkáltatói intézkedések, valamint egyes civil szervezetek, egyesületek, alapítványok működésének törvényességi felügyeletét is. A magánjogi tevékenység körében az ügyész külön törvényekben meghatározott esetekben pert indíthat, nemperes eljárást kezdeményezhet. A polgári jogi feladatok ellátása során az ügyészek kiemelt figyelmet fordítanak a környezetszennyezéstől eltiltás, a környezetszennyezéssel okozott kár megtérítése iránti, az alapítványok és az egyesületek működése törvényességének helyreállítását célzó, illetve a nem működő szervezetek megszűnésének megállapítása iránti keresetek indítására (Forrás: http://www.mklu.hu).

Az ügyészi szervezet

Az ügyészi szervezet felépítése:
a) Magyar Köztársaság Legfőbb ügyészsége
b) Fellebbviteli főügyészségek
c) Megyei főügyészségek, illetőleg a Fővárosi Főügyészség
d) Helyi ügyészségek (a megyékben városi, Budapesten kerületi ügyészségek)

a) Katonai Főügyészség;
b) Katonai Fellebbviteli ügyészség;
c) Területi katonai ügyészségek.

Érintett jogszabályok:

1949. évi XX. tv.;1993. évi LIX. tv.;1989. évi XXXVIII. tv.;1996. évi LVII. tv.;1997. évi LVIII. tv.;