1. Az Alkotmánybíróság létrehozása és szervezete

Az Alkotmánybíróságot 1989-ben hozták létre és 1990. január 1-jén kezdte meg működését, szervezetét és működését az Alkotmány mellett az 1989. évi XXXII. törvény határozza meg. Fő funkciói a jogalkotás és a jogszabályok törvényességének vizsgálata, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme, fontos kiemelnünk, hogy egyedi jogviták elbírálására nem jogosul.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint a székhelye Esztergom, viszont az Alkotmánybíróság megalakulása óta Budapesten működik.

Az Alkotmánybíróság nem része az igazságszolgáltatási szervezetnek. Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a pártnak, és az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak.

A törvények alkotmányossága kérdésében a valamennyi bírót magában foglaló teljes ülés határoz, kormányrendeletek és annál alacsonyabb szintű jogszabályok alkotmányosságáról pedig fő szabályként, háromtagú tanácsok döntenek. A teljes ülés akkor határozatképes, ha azon legalább az Alkotmánybíróság nyolc tagja, köztük az elnök vagy akadályoztatása esetén a helyettes elnök jelen van. A határozatokat szótöbbséggel hozzák, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire kötelezőek és megfellebbezhetetlenek. Az Alkotmánybíróság előtti eljárás illeték- és költségmentes, viszont az eljárásából eredő költségek felszámíthatók annak az indítványozónak, akinek rosszhiszeműsége az indítvány előterjesztésével kapcsolatban megállapítható [1989. évi XXXII. tv. 27-28. §].

Az Alkotmánybíróság határozatai közül a Magyar Közlönyben jelennek meg azok a határozatok, amelyek jogszabály megsemmisítését mondják ki vagy az Alkotmány valamely rendelkezését értelmezik (egyéb határozatok és végzések "Az Alkotmánybíróság Határozatai" című hivatalos közlönyben jelennek meg) [1989. évi XXXII. tv. 41. §, 51. §]. A többségi szavazattal elfogadott határozat szövege mellett kihirdetik a határozathozatalnál kisebbségben maradt alkotmánybírók álláspontját (különvélemény, párhuzamos indokolás) is.

2. Az Alkotmánybíróság hatásköre

a) Utólagos normakontroll

A leggyakrabban előforduló, és a magánszemélyek által előszeretettel alkalmazott indítványtípus az utólagos normakontroll, ezt nevezik "popularis actio"-nak. A taláros testület előtt bárki megtámadhatja a magyar jogrendszer bármelyik jogszabályát (az Alkotmányon kívül), sőt az állami irányítás egyéb jogi eszközeit is, akkor is, ha esetleg nem sérti valamilyen alapjogát.

Egy peres ügyben eljáró bíró is kezdeményezheti az utólagos normakontrollt - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett -, ha az előtte folyamatban levő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli. A peres felek közül bármelyik kérelmezheti a bírónál ezt az eljárását, ha szerinte a folyamatban lévő ügyében alkalmazandó jogszabály alkotmányellenes [1989. évi XXXII. tv. 38. §].

Ha a Kormány rendeleténél alacsonyabb szintű törvénysértő jogszabállyal, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközével szemben az ügyész - általános törvényességi felügyeleti jogkörében - óvást nyújtott be, akkor a jogi normát kibocsátó szerv az óvást az Alkotmánybíróság elé terjeszti elbírálás végett, és erről az előterjesztés indokainak közlésével az ügyészt értesíti (természetesen csak akkor, ha az óvással nem ért egyet) [1989. évi XXXII. tv. 39. §].

b) Előzetes normakontroll

A már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára irányuló indítvány lényegesen ritkábban fordul, mivel ezt csak a köztársasági elnök és a Kormány kezdeményezheti..

A köztársasági elnök indítványára az Alkotmánybíróság az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény aggályosnak tartott rendelkezését vizsgálja meg (alkotmányossági vétó). Ha az Alkotmánybíróság a törvény aggályosnak tartott rendelkezésének alkotmányellenességét állapítja meg, a köztársasági elnök a törvényt mindaddig nem hirdetheti ki, amíg az Országgyűlés az alkotmányellenességet meg nem szünteti. Ha az Alkotmánybíróság szerint a vitatott rendelkezés nem alkotmányellenes, a köztársasági elnök köteles aláírni a törvényt.

c) Jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata

A jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát csak meghatározott szervek, személyek indítványozhatják (pl. az Országgyűlés, annak állandó bizottsága vagy bármely országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész), illetve az Alkotmánybíróság hivatalból is eljárhat. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabállyal azonos vagy annál alacsonyabb szintű jogszabály, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszköze a nemzetközi szerződésbe ütközik, akkor a nemzetközi szerződéssel ellentétes jogszabályt, illetőleg állami irányítás egyéb jogi eszközét teljesen vagy részben megsemmisíti.

d) Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása

Az Alkotmánybíróság hivatalból, illetőleg bárki indítványára megállapítja azt is, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő. A mulasztást elkövető szervet (amely a leggyakrabban az Országgyűlés) - határidő megjelölésével - felhívja feladatának teljesítésére. A mulasztást elkövető szerv a megjelölt határidőn belül köteles jogalkotói feladatának eleget tenni, más kérdés, hogy ez nem mindig következik be, és a mulasztás nem eredményez semmilyen jogkövetkezményt..

e) Alkotmányjogi panasz elbírálása

Az alkotmányjogi panaszt bárki, írásban nyújthat be:
- az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és
- egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva, feltéve, ha
- a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan nap még nem telt el.

Az alkotmányjogi panasz lényegében utólagos normakontroll, hiszen egy jogszabály alkotmányosságát vizsgálják felül egy adott ügyben. Ki kell emelnünk, hogy az alkotmányjogi panasz alapján az Alkotmánybíróság nem vizsgálja, hogy az adott bírói ítélet vagy hatósági határozat megsértette-e a panaszos valamely alkotmányos jogát. Ha a taláros testület megállapítja a kérdéses jogszabály alkotmányellenességét, akkor megtiltja annak a konkrét ügyben történő alkalmazását.

f) Egyes hatásköri összeütközések megszüntetése

Ha az állami szervek között, továbbá az önkormányzatok között, illetőleg az önkormányzat és - a bíróságok kivételével - az állami szervek között hatásköri összeütközés merül fel, ezek a szervek az Alkotmánybíróságnál indítványozhatják a hatásköri összeütközés megszüntetését (a bíróságokra ez a szabály nem vonatkozik). Az Alkotmánybíróság - az indítványozó meghallgatása nélkül - dönt arról, hogy a felmerült vitában mely szervnek van hatásköre, és kijelöli az eljárásra kötelezettet.

g) Az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése

Az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezését kizárólag az Alkotmánybíróság végezheti. A taláros testület minden eljárásában ezt teszi, de erre vonatkozó külön eljárást is kezdeményezhetnek az arra jogosultak (pl. az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága, a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész).

h) Egyéb eljárások

Az Alkotmány, illetve egyéb törvény alapján az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik
- a köztársasági elnök ellen megindított felelősségre vonási eljárás lefolytatása, cselekményének elbírálása [1949. évi XX. tv. 31-32. §],
- vélemény nyilvánítása a kormánynak azokról az Országgyűlés számára készített javaslatairól, amelyek helyi képviselő-testületek Alkotmánnyal ellentétes működés miatt történő feloszlatására vonatkoznak [1949. évi XX. tv. 19. §],
- az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazáshoz kapcsolódó aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogás, illetve az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni kifogás elbírálása [1997. évi C. tv. 130. §].

3. Az Alkotmánybíróság döntése alkotmányellenesség esetében

Ha az Alkotmánybíróság a jogszabály, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközének alkotmányellenességét állapítja meg a jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét teljesen vagy részben megsemmisíti.

A határozatot közzéteszik a Magyar Közlönyben, illetőleg abban a hivatalos lapban, amelyben az állami irányítás egyéb jogi eszközét közzé tették, ennek jogkövetkezményei:
- a határozat közzétételének napján veszti hatályát a jogszabály vagy annak rendelkezése, és minősül visszavontnak az állami irányítás egyéb jogi eszköze vagy annak rendelkezése,
- a már kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály az alkotmányellenességének megállapítása esetén nem lép hatályba,
- azt a jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét, amelyet az Alkotmánybíróság a határozatában megsemmisít, az erről szóló határozatnak a hivatalos lapban való közzététele napjától nem lehet alkalmazni,

Fontos: főszabály szerint a jogszabálynak vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének megsemmisítése, nem érinti a határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyokat, s a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket (vagyis egy korábbi bírói döntést vagy közigazgatási határozatot ez már nem változtat meg - ex nunc hatályú megsemmisítés).

Kivételesen lehet visszaható hatályú - ex tunc - a megsemmisítés két esetben:
- az Alkotmánybíróság elrendeli az alkotmányellenes jogszabály vagy állami irányítás egyéb jogi eszköze alapján jogerős határozattal lezárt büntetőeljárás felülvizsgálatát, ha az elítélt még nem mentesült a hátrányos következmények alól, és az eljárásban alkalmazott rendelkezés semmisségéből a büntetés, illetőleg intézkedés csökkentése vagy mellőzése, illetőleg a felelősség alóli mentesülés vagy annak korlátozása következne.
- az Alkotmánybíróság a kihirdetéstől eltérően is meghatározhatja az alkotmányellenes jogszabály hatályon kívül helyezését vagy konkrét esetben történő alkalmazhatóságát, ha ezt a jogbiztonság, vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja (ez lehetővé teszi azt is, hogy a megsemmisítést kimondó AB határozat csak meghatározott idő múlva legyen hatályos, így a jogalkotó felkészülhet a megsemmisített norma pótlására).

Példa: az építésügyi bírságról szóló KTM rendelet módosításáról rendelkező egyik szakaszának alkotmányellenességét, és adott ügyben történő alkalmazásának megtiltását kimondó 31/2005. (VII. 14.) AB határozat

Érintett jogszabályok:

1989. évi XXXII. tv.;1949. évi XX. tv.;1997. évi C. tv.;