A szerződés fogalma és tartalma

Részletek

Utolsó frissítés: 2012. október 05. péntek, 08:33

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 15:07

Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai oktató

Mi a szerződés fogalma?

Szerződés:

- két vagy több személy,
- joghatás kiváltására irányuló,
- egybehangzó akaratnyilatkozata.

A legfontosabb joghatás: a szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére [1959. évi IV. tv. 198. §].A szerződéskötés szabadságának alapelve alapján mindenki maga döntheti el, hogy kíván-e szerződést kötni. A szerződéskötés szabadságának alapelve alól kivételt jelentenek azok az esetek, amikor jogszabály – törvény, kormányrendelet vagy a törvény felhatalmazása alapján és annak keretein belül kiadott önkormányzati rendelet – a szerződés kötését kötelezővé teszi [1959. évi IV. tv. 198. §, 205. §].

Példa: A víziközművek működtetőit a közüzemi tevékenység keretében az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés szolgáltatására szerződéskötési kötelezettség terheli. A közüzemi tevékenységre a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésre vonatkozó általános szabályait és a közüzemi szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni [1995. évi LVII. tv. 13. §].A távhőszolgáltatót a lakossági felhasználóval általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli. Az általános közüzemi szerződés létrejöhet a távhő hőközponti (hőfogadó állomási) vagy épületrészenkénti mérés szerinti szolgáltatására. Az általános közüzemi szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó vagy az e törvényben meghatározott esetekben a díjfizető a távhőszolgáltatás díjainak rendszeres megfizetésére köteles [2005. évi XVIII. tv. 37. §].

A szerződés alanya és tárgya

Szerződés alanya: - nagyon leegyszerűsítve - az a személy, aki létrehozza a szerződést, vagy részére a szerződés jogot, kötelezettséget alapít. A szerződés alanya elvileg bárki (természetes személy, cég, alapítvány, stb.) lehet, aki jogképességgel és cselekvőképességgel rendelkezik.

A szerződés alanyai az egyes szerződési típusokban különféle elnevezéssel szerepelhetnek, például:

- eladó – vevő (adásvételi szerződés)
- bérbeadó – bérlő (bérleti szerződés)
- vállalkozó – megrendelő (vállalkozási szerződés)

Szerződés tárgya: a szerződésben kikötött szolgáltatás, amely lehet

- közvetlen tárgy: az a magatartás, amit a kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében tanúsítania kell (ez lehet tevőleges, vagy valamilyen passzív tevékenység is, például valaminek a tűrése);
- közvetett tárgy: valamely vagyoni értékkel bíró dolog, tevékenység kifejtése vagy vagyoni értékű jog.

Mit kell tartalmaznia egy szerződésnek?

Tartalom-meghatározás szabadsága: a felek – a jogszabályi korlátok keretein belül – szabadon határozhatják meg a megállapodásuk részleteit, feltételeit [1959. évi IV. tv. 200. §].

Diszpozitív rendelkezések:
a) a felek még a Ptk-ban rögzített szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől is eltérhetnek egyező akarattal, ha jogszabály az eltérést nem tiltja;
b) a Ptk-ban rögzített szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket csak akkor kell alkalmazni, ha a felek az adott kérdést szerződésükben nem rögzítették;
c) a szerződésre vonatkozó egyes szabályok csak akkor alkalmazhatóak, ha a felek arról a megállapodásukban másként nem rendelkeztek;
d) a diszpozitív szabályok alól kivételt csak jogszabály tartalmazhat.

Kogens rendelkezések:
a) a felek még egyező akarattal sem térhetnek el ezektől a szabályoktól;
b) akkor is a szerződés részévé válnak, ha a felek eltérően állapodnak meg;
c) ezen szabályok megsértése érvénytelen, vagy helyükbe a jogszabályi rendelkezés lép.

Visszterhesség vélelme

Visszterhesség vélelme: a szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár [1959. évi IV. tv. 201. §]. Csak azokban az esetekben nem érvényesül a visszterhesség vélelme, amikor

- a szerződés fogalmi eleme az ingyenesség (pl. ajándékozási szerződés), vagy

- a Ptk. az ingyenességet csak lehetőséget fogalmazza meg, de ettől a felek eltérhetnek (pl. magánszemélyek egymás közti szerződési viszonyában kamat csak kikötés esetében jár) [1959. évi IV. tv. 201. §, 232. §].

Hogyan lehet értelmezni a szerződés tartalmát?

A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, hogy meg kell vizsgálni:

a) a nyilatkozó fél feltehető akaratát,
b) az eset körülményeit és
c) a szavak általánosan elfogadott jelentését.

Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül az általánosan elfogadott jelentést kell nyilatkozatként értelmezni, mivel lehet, hogy az adott fél – a körülmények miatt, az ésszerű indokokra figyelemmel, valamint a fél személyiségére, végzettségére, műveltségére, stb. tekintettel – akarata másra irányult.

Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni, vagyis ilyenkor mindig a nyilatkozat általánosan elfogadott jelentése számít. A bírói gyakorlat a kiterjesztő értelmezés tilalmát a jogelismerések tekintetében is alkalmazza. Fontos, hogy amikor valaki lemond a szerződés megtámadásának jogáról, ennek érvényességéhez a nyilatkozatból ki kell tűnnie annak, hogy tud a megtámadás jogáról, de a szerződés fenntartását kívánja. Ha az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés tartalma a fentiek alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel meghatározójával szerződő fél, illetve a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni (kivéve a tisztességtelen szerződési feltételek esetében) [1959. évi IV. tv. 207. §].

Az általános szerződési feltételek és a fogyasztói szerződés

Mind az általános szerződési feltétel, mind a fogyasztói szerződés meghatározásának főként a szerződések érvénytelenségének megállapításánál lesz jelentősége. Az általános szerződésre vonatkozó szabályok 2006. március 1-jétől jelentősen változtak, az alábbiakban már az új előírásokat ismertetjük.

Blankettaszerződések: olyan szerződések, amelyeknél a szerződés tartalmát az egyik fél határozza meg, döntően általános szerződési feltételeket alkalmazva, a másik félnek csak az adatai kerülnek bele.

Általános szerződési feltétel: az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az általános szerződési feltételnek minősítés szempontjából közömbös a szerződési feltételek terjedelme, formája, rögzítésének módja, és az a körülmény, hogy a feltételek a szerződési okiratba szerkesztve vagy attól elválasztva jelennek meg. Az általános szerződési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a felek között vitás, hogy a fogyasztói szerződésben a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták-e [1959. évi IV. tv. 205/A. §, 205/B. §]. Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé [1959. évi IV. tv. 205/C. §].

Fogyasztói szerződés: az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti. A törvény jótállásra és kellékszavatosságra vonatkozó szabályai alkalmazásában az a szerződés minősül fogyasztói szerződésnek, amelynek tárgya fogyasztási cikk.

Fogyasztási cikk: főszabály szerint minden ingó dolog, kivéve

- villamos energiát, a - tartályban, palackban vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal ki nem szerelt - vizet és gázt, továbbá,
- a végrehajtási eljárás vagy más hatósági intézkedés folytán eladott dolgot, valamint
- az olyan árverésen eladott használt dolgot, amelyen a fogyasztó személyesen részt vehet.

Fogyasztó: aki (amely) gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból köt szerződést [1959. évi IV. tv. 685. §].

Érintett jogszabályok:

1959. évi IV. tv.;