Haszonélvezeti jog: a haszonélvező (aki lehet jogi személy is) a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti.

A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos - a haszonélvező hozzájárulása nélkül - a rendelkezési jogát, továbbá a dolognak a haszonélvezeti jog sérelme nélküli megterhelésének jogát gyakorolhatja, illetve a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. Haszonélvezettel terhelt jogot a haszonélvezetre kiterjedő hatállyal csak a haszonélvező hozzájárulásával lehet szerződéssel megszüntetni vagy a haszonélvező hátrányára megváltoztatni.

A haszonélvezeti jog alapulhat szerződésen, jogszabályon, valamint bírósági vagy hatósági rendelkezésen. Szerződés alapján haszonélvezet azzal keletkezik, hogy a dolgot átadják, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik (keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye). Ha az ingatlanon jogszabálynál, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszemű vagy olyan megszerzőjével szemben érvényesíthető, aki a dologért ellenszolgáltatást nem adott.

A tulajdoni lap III. része található meg a haszonélvezeti jog, amelyet egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára, vagy az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni. A bejegyzésben fel kell tüntetni a haszonélvezeti jog időtartamát is, illetőleg azt, hogy a haszonélvezeti jog a jogosultat élete végéig megilleti (holtig tartó haszonélvezeti jog). A túlélő házastárs törvényes öröklésen alapuló haszonélvezeti jogát özvegyi jog elnevezéssel kell megjelölni. Haszonélvezeti jogot több jogosult javára egyidejűleg is be lehet jegyezni, fel kell azonban tüntetni, hogy a haszonélvezeti jog a jogosultakat közösen vagy egymást követő sorrendben illeti-e meg [1997. évi CXLI. tv. 3. §, 32. §; 109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 4. §, 10. §].

A haszonélvezeti jog személyhez kötött, a haszonélvező azt sem élők között, sem halál esetére nem ruházhatja át. A haszonélvezeti jog forgalomképtelen. A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad. A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára nem tart igényt.

A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.

A haszonélvezeti jog megszűnik, ha:
a) a korlátozott idő letelt;
b) a jogosult meghalt;
c) a jogosult a haszonélvezeti jogról lemond;
d) az özvegyi jogra jogosult újabb házasságot köt;
e) a dolog egészben vagy jelentős részben elpusztul.

Ha dolog egészben vagy jelentős részben elpusztul a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani, viszont, ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti a helyreállításra fordított összeghez mért korlátozását.
Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik; ha azonban a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg lépett, a haszonélvező az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását is követelheti.

A haszonélvezet megszűntekor a haszonélvező követelheti a tulajdonostól a szükséges költségek megtérítését, levonva azokból az időközi értékcsökkenésnek megfelelő összeget. Ha a tulajdonos gazdagodása az így megállapított összeget meghaladja, a különbözetet is köteles megtéríteni.

A haszonélvező kötelezettségei:
- a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni;
- viseli a dolog fenntartásával járó terheket (a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével);
- viseli azokat a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak;
- viseli a dologhoz fűződő közterheket;
- a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról köteles értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -;
- köteles tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye;
- a haszonélvezet megszűntével a dolog visszaadása;
- felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (a rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni);

A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal a rendes gazdálkodás által indokolt mértékben rendelkezhet; a haszonélvezet megszűnésekor azonban köteles ezeket pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni (rendhagyó haszonélvezet).

A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni (ez a jog nem irányulhat a haszonélvező zaklatására). Ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti a tulajdonos:
1) tiltakozhat a magatartás ellen;
2) ha a tiltakozás nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet;
3) ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.

A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el [1959. évi IV. tv. 157-164. §].

2. Használat joga

Használat joga: amely alapján a jogosult a más tulajdonában lévő dolgot korlátozott - a saját, valamint együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó - mértékben használhatja és hasznait szedheti.

A használat jogát egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott (pl. lakáshasználat) vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni. A használat jogának nyilvántartására egyebekben a haszonélvezeti jog nyilvántartására vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni [109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 11. §].

A használat jogára a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni, kivéve:
- jogosultja csak természetes személy lehet;
- a használat joga szerződésen alapszik, a szerződés lehet határozott vagy határozatlan időre szóló;
- személyhez kötött, a használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át;
- ingatlan esetén a használati jog az ingatlannak csak természetben meghatározott részére jegyezhető be, azaz eszmei tulajdoni hányadra nem;
- nem lehet használati jogot létesíteni kamatozó követelésen, vagy hasznot hajtó jogon [1959. évi IV. tv. 165. §].

3. Közérdekű használati jog

Közérdekű használati jog: Ingatlanra közérdekből a külön jogszabályban feljogosított szervek javára - közigazgatási szerv határozatával - szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért kártalanítás jár.

A közérdekű használati jog a felek megállapodásával vagy - ha nem tudnak megállapodni - a közigazgatási hatóság határozatával jön létre. A használati jog alapításának eseteit, továbbá a kártalanítás szabályait külön jogszabály állapítja meg [1959. évi IV. tv. 171. §].

Példa:
Az elosztóvezetékhez tartozó gázfogadó állomást, mérőállomást, körzeti vagy egyedi nyomásszabályozó állomást, vezetékes propán-, butángáz-szolgáltatás esetén a propán-, butángázok és ezek elegyeinek tárolására szolgáló tartályt, konténert idegen ingatlanon használati jog alapján szabad létesíteni, illetve elhelyezni, üzemeltetni, javítani és karbantartani.
A használati jog az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján keletkezik. Az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását a bányafelügyelettől kérheti, ha megállapodás hiányában használati jogot létesíteni nem lehet.
A használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni. A használati jog a mindenkori engedélyest, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosát illeti meg és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A bejegyzés késedelme a jog gyakorlását nem érinti [1993. évi XLVIII. tv. 38/D. §].

Érintett jogszabályok:

1959. évi IV. tv.; 1993. évi XLVIII. tv.;1997. évi CXLI. tv.; 109/1999. (XII. 29.) FVM rend.;