Az elsőfokú eljárás szabályai
- Részletek
- Utolsó frissítés: 2012. október 05. péntek, 08:41
- Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 08:03
- Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai oktató
Ha el szeretnénk intézni valamilyen ügyet egy hatóság előtt, feltétlenül tisztában kell lennünk legalább az alapvető eljárási szabályokkal. Tudnunk kell például, hogy a hatóság mikor utasíthatja el a kérelmünket, mennyi időn belül és milyen formában kell megszületnie a hatóság döntésének, továbbá kinek kell erről értesülnie. A jogszabály meghatározza, hogy milyen lehetőségünk van az esetleges mulasztások igazolására és pótlására, illetve már azt is, hogy visszafizetik nekünk az illetéket, ha a hatóság nem tartotta be az ügyintézési határidőt.
1. A kérelem vizsgálata
Az eljáró hatóság a kérelem megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a kérelem megfelel-e a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a rövidítése: Ket) foglalt követelményeknek. Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel. Törvény vagy kormányrendelet a hiánypótlási felhívás kibocsátására nyolc napnál hosszabb határidőt is megállapíthat [2004. évi CXL. tv. 37. §].
A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha
a) Az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága
b) A hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye, továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak, és azok hivatalból sem állapíthatóak meg.
A kérelem áttételének általában akkor nincs helye, ha az ügy elbírálása nem közigazgatási, hanem más szerv - pl. a bíróság, az Alkotmánybíróság - hatáskörébe tartozik. Az áttételt több okból sem rendelhetik el ilyenkor a közigazgatási szervek:
- a Ket-nek megfelelő kérelem nem biztos, hogy megfelel a másik eljárás feltételeinek (pl. a kereset formai és tartalmi feltételeinek),
- az ügyfél nem biztos, hogy peres eljárást is meg akar indítani, ezt neki kell eldönteni, nem a közigazgatási szervnek,
- a másik eljárás akár jóval költségesebb is lehet, mint a közigazgatási eljárás (pl. a perköltség általában lényegesen meghaladja az eljárási illetéket), erről sem dönthet önkényesen a közigazgatási szerv.
c) A kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul (Például, ha valaki azt kéri, hogy a szomszédja építsen üvegbúrát az ingatlana felé, hogy ezzel megakadályozza a szagok és a zaj terjedését)
d) Jogszabály az igény érvényesítésére határidőt állapít meg, és a kérelem elkésett
e) A hatóság az ügyet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye, feltéve, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki
f) A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet késedelmesen terjesztették elő
g) A kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy [2004. évi CXL. tv. 30. §].
2. Az eljárás megszüntetése
Az eljárás megindítását követően bekövetkezhet olyan esemény, amely az eljárás lefolytatását ellehetetleníti vagy értelmetlenné teszi, ezekben az esetekben a hatóság az köteles megszüntetni, illetve mérlegelési jogkörében dönthet erről. Az ügy ilyenkor érdemi döntés nélkül fejeződik be, vagyis anélkül, hogy az ügyfél kérelméről határozott volna a hatóság. Az eljárás megszüntetéséről öt napon belül mindazokat értesíti kell, akiket az eljárás megindításáról kell értesített.
A hatóság az eljárást végzéssel megszünteti, ha
a) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására,
b) az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült vagy olyan mértékben károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált,
c) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél kérelmét visszavonta, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét,
d) az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be,
e) az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn - akár kérelemre, akár hivatalból indították vagy folytatták (Példa: az építésügyi hatóság szabálytalan építkezés miatt indított eljárást, de az érdemi döntés előtt az építtető megszüntette a szabálytalanságot)
f) az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik a képviselet-ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és ők személyesen járnak el vagy képviselőjüket a hatóság nem utasította vissza,
g) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik.
h) a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül.
A hatóság az eljárást megszüntetheti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását [2004. évi CXL. tv. 31. §].
3. Az eljárás felfüggesztése
A hatósági eljárás során lehetséges, hogy az átmenetileg nem folytatható, mert valamilyen, a hatóságtól független ok nem teszi lehetővé az érdemi döntés meghozatalát.
Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszűnésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik (tehát az ügyintézési határidőbe be kell számítani azokat a napokat, amelyek a felfüggesztésig elteltek). A hatóság az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az eljárás felfüggesztése nem érinti.
A hatóság az eljárást felfüggeszti, ha
a) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv - akár másik közigazgatási szerv - hatáskörébe tartozik (pl. az ügyfél építési engedély iránti kérelmet azért nem tudja elbírálni a hatóság, mert építési jogosultságát a telken fennálló tulajdonviszonyok rendezetlensége miatt nem tudja igazolni, és a tulajdonjog megállapítás iránt polgári per van folyamatban),
b) ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el,
c) a döntéshez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni,
d) az ügyfél kiesése esetén, a jogutód kilétének eldöntéséig.
Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
A hatóság az eljárást felfüggesztheti:
a) ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő,
b) az ügyfél kérelmére - csak indokolt esetben és legfeljebb egy alkalommal - akkor, ha
- ha azt jogszabály nem zárja ki, és
- nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul, vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti, illetve
- külön jogszabály az eljárás felfüggesztését egyéb feltételekhez is kötheti.
c) ha nem a kérelmező ügyfél, hanem az eljárás egyéb résztvevő jogutódjának kiléte a vitás,
d) olyan ügyfajtákban, amelyekben a szakvélemény elkészítése hosszabb időt vesz igénybe és jogszabály lehetővé teszi, hogy az eljáró hatóság a szakértő kirendelésekor, illetve a szakvélemény kérésekor az eljárást a szakvélemény megérkezéséig felfüggessze [2004. évi CXL. tv. 32. §].
4. Határidők az alapeljárásban
A közigazgatási eljárásban a Ket., illetve az egyéb jogszabályok határozzák meg, hogy a hatóság, az ügyfél és az egyéb közreműködők milyen időpontig vagy időtartam alatt jogosultak vagy kötelesek megtenni valamit.
A határidő számítása
Határnap: egy pontosan meghatározott időpont, amelyről nap, óra, perc megjelöléssel értesítik az érintettet (pl. a tárgyalásra idézésben nem csak a nap, hanem a tárgyalás kezdésének pontos időpontjáról is értesítik a tanút).
Határidő: egy pontosan meghatározott időtartam vagy egy dátumszerűen rögzített nap, amelyig egy eljárási cselekményt meg kell, illetve lehet tenni (pl. a fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni).
A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének a napja.
A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. Ez a rendelkezés nemcsak a munkaszüneti napokra, hanem minden olyan esetben alkalmazandó, amikor valamilyen más okból szünetel a munka az adott hatóságnál (pl. áramszünet). Fontos kiemelni, ha az ügyfél számára előírt kötelezettség teljesítése független a hatósági munka szünetelésétől, akkor a határidő eltelte szankciókat vonhat maga után.
A postán küldött beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja, de az ügyintézési határidő ilyen esetben is azon a napon kezdődik, amely napon a beadvány megérkezik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.
Az elektronikus dokumentum előterjesztésének, illetve kézbesítésének ideje a külön jogszabályban meghatározott módon történő visszaigazolás időpontja. Ha az elektronikus dokumentum előterjesztési, illetve kézbesítési ideje nem munkanapra esik, a határidő a következő munkanapon kezdődik.
Fontos tudni, hogy a határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni [2004. évi CXL. tv. 65. §].
Ügyintézési határidő (érdemi határozat meghozatalának határideje)
2009. október 1-jétől a Ket. áttért a határidő munkanapokban való számítására. Az egyes határidők harminc napról huszonkét munkanapra, tizenöt napról tíz munkanapra, nyolc napról öt munkanapra módosultak. 2011. január 1-jétől azonban már újra munkanapokba kell számolni az ügyintézési határidőt.
Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezése napján, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik. Az érdemi határozatot a hatóságnak nem az ügyintézési határidő utolsó napján kell meghoznia, ha rendelkezésére áll minden szükséges adat, a határidőn belül bármikor lehetősége van a döntésre.
Az érdemi határozatot meg kell hozni:
a) az ügyintézési határidő megkezdésétől számított harminc napon belül (általános ügyintézési határidő);
b) az általános ügyintézési határidőnél rövidebb határidőn belül, ha ezt bármely jogszabály lehetővé teszi;
c) az általános ügyintézési határidőnél hosszabb határidőn belül, ha ezt törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi;
d) kiskorú ügyfél esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, az érdemi határozatot soron kívül;
e) ha a hatóság testületi szerv, és az általános határidőn belül nem lehetséges a határozat meghozatala, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban hatvan napon belül;
f) ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül kell kiadni, illetve az ügyfél által benyújtott iratot záradékkal ellátni.
Az eljáró hatóság vezetője - ha azt törvény nem zárja ki - az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc - kiskorú ügyében legfeljebb tizenöt - nappal meghosszabbíthatja. Erről értesíteni kell az ügyfelet és mindazokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek.
A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő - ha jogszabály másként nem rendelkezik - tizenöt nap. Indokolt esetben a szakhatóság vezetője e határidőt egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbíthatja, és erről az ügyfelet és a megkereső hatóságot értesíti.
Az ügyintézési határidőbe nem számít be:
a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, illetve az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá adat hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásából történő beszerzéséhez szükséges idő [2004. évi CXL. tv. 36. §],
c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
d) a szakhatóság eljárásának időtartama,
e) az eljárás felfüggesztésének időtartama,
f) az ügyfél értesítése nélkül lefolytatott bizonyítási eljárás időtartama [2004. évi CXL. tv. 70. §],
g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
i) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
j) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama [2004. évi CXL. tv. 33. §]
A hatóság maga is megállapíthat az ügyfél és egyéb közreműködők számára határidőket, amelyeknek megfelelőnek kell lenni az előírt kötelezettség teljesítésére (pl. a kérelem mellékletének benyújtására, hiánypótlás teljesítésére).
Határidő a kötelezést tartalmazó döntésekben
Ha a hatóság döntése (határozata) kötelezést tartalmaz, a teljesítésre határidőt vagy határnapot kell megállapítani. Ha a kötelezés jellege megengedi, a hatóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat (engedélyezhet). Az ügyfél a fellebbezésében a teljesítési határidőt vagy határnapot, illetve a részletekben történő teljesítést vagy e lehetőség hiányát is sérelmezheti. A másodfokon eljáró szerv az erre irányuló fellebbezési kérelem hiányában is megvizsgálja, hogy a fellebbezési eljárás miatt indokolt-e új határidőt megállapítani a teljesítésre.
Az ügyfél - tekintet nélkül arra, hogy fellebbezett-e a határidő ellen - a teljesítési határidő lejárta előtt kérheti a jogerős döntést meghozó hatóságtól a határidő megváltoztatását, ha rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést. Erre hivatkozva a határidő lejárta után az ügyfél - feltéve, hogy a végrehajtást még nem rendelték el - igazolási kérelem benyújtása mellett kérheti az új határidő megállapítását. A végrehajtás elrendelése után új határidő vagy határnap megállapítására csak a végrehajtási szabályok alapján kerülhet sor [2004. évi CXL. tv. 74. §].
5. A határidők elmulasztásának jogkövetkezményei. Igazolási kérelem
A határidők elmulasztásának jogkövetkezményei
Az eljárási határidők elmulasztása az alábbi jogkövetkezményekkel járhatnak:
1. jogvesztés (pl. a határidőn túl benyújtott fellebbezést érdemi elbírálás nélkül elutasítják)
2. jogi hátrány (pl. hiánypótlás elmulasztása esetén az eljárás megszüntetése)
3. külön szankciók (pl. eljárási bírság)
Igazolási kérelem
Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az önhiba hiányát legalább valószínűsíteni kell a kérelemben, amely lehet az egyrészt az ügyfélen kívül álló ok, amikor az ügyfél a lehetőségeihez képest mindent megtett a határidő, határnap teljesítéséhez (pl. betegség, családon belüli haláleset). Másrészt az önhiba hiányát megalapozhatja a hatóság tévedése, mulasztása (pl. rossz címre küldték a határozatot).
Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az érintettnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutáskor, akadályoztatás esetén az akadály megszűnésének napjától kezdődik. Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni (ez jogvesztő határidő, ez azt jelenti, hogy ennek elmulasztására már nem lehet igazolási kérelmet benyújtani).
Nagyon fontos, hogy a határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak.
Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A keresetindításra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet azonban akkor is a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság bírálja el, ha az ügyfél a keresetet a hatóságnál nyújtotta be.
Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az ügyfelet eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. Ennek érdekében a hatóság a döntését módosítja vagy visszavonja, az eljárást megszüntető döntésének visszavonása esetén az eljárást folytatja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel. Ez azt jelenti, hogy a hatóság olyan ügyeket is újra érdemben köteles elbírálni, amelyeket egyszer már lezárt, és a vétlen ellenérdekű felet még a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogra való tekintet nélkül hátrányosan érintheti az új helyzet.
Az igazolási kérelemnek helyt adó végzést meg kell küldeni mindazoknak, akik az eljárás megindításáról értesítést kaptak. Az igazolási kérelemnek helyt adó végzéssel szemben nincs helye fellebbezésnek. Az ügyfél a végzés ellen csak akkor jogosult önálló fellebbezésre, ha kérelme a fellebbezési határidő elmulasztásának igazolására vonatkozik, egyéb esetekben az ügy érdemében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelmében kifogásolhatja az igazolási kérelem elutasítását is. Az eljárás egyéb résztvevője fellebbezést nyújthat be az igazolási kérelmet elutasító végzés ellen.
Ha a hatóság megtartotta az ügyfelek értesítésére és a határozat közlésére vonatkozó szabályokat, a fellebbezési határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolási kérelemnek arra való hivatkozással, hogy az értesítés, illetve a határozat közlése nem postai kézbesítés útján történt. E rendelkezés megfelelően irányadó a bírósági felülvizsgálatot kezdeményező keresetindítással kapcsolatos igazolásra is [2004. évi CXL. tv. 66. §].
6. A hatóság döntése
Ha a hatóság érdemben foglalkozik az üggyel (akár kérelemre, akár hivatalból), és a sikeresen tisztázza a tényállást, a közigazgatási eljárás következő lépése a hatósági döntés.
A hatósági döntés típusai:
a) Határozat
b) Végzés
c) Ideiglenes intézkedés
d) Egyezség jóváhagyása
e) Hatósági szerződés
f) Határozat jellegű okirat
g) Jogszerű hallgatással létrehozott határozat
a) Határozat
Az ügy érdemében a hatóság döntése az esetek döntő többségében a határozat.
A határozatnak tartalmaznia kell:
a) a bevezetőben (az ún. fejlécben):
- az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét,
- a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét (megnevezését) és lakóhelyét (székhelyét vagy telephelyét) vagy tartózkodási helyét (szálláshelyét),
- az ügy tárgyának megjelölését,
b) a rendelkező részben
- a hatóság döntését, továbbá a fellebbezés (keresetindítás), illetve a fellebbezés elektronikus úton való benyújtásának lehetőségéről való tájékoztatást,
- a szakhatóság megnevezését és állásfoglalását,
- az ügyfélnek, valamint az eljárás egyéb résztvevőinek járó költségtérítés, illetve munkadíj összegéről szóló rendelkezést, ha annak megállapítása nem külön végzésben történt,
- az eljárási költségek viseléséről szóló döntést,
- a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit,
- a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték elektronikus úton való megfizethetőségéről szóló tájékoztatást,
c) az indokolásban
- a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
- az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,
- a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket,
- a szakhatósági állásfoglalás indokolását (ha az ügyben sor került erre),
- az eljárás során alkalmazott lefoglalás indokait,
- azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta,
- a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást,
d) az ún. záró részben
- döntéshozatal helyét és idejét,
- a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását,
- a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát, elektronikus dokumentum formájában kiadott döntés esetén a minősített elektronikus aláírást.
Nem szükséges a határozat indokolása (egyszerűsített határozat):
- a kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés esetén, ellenérdekű ügyfél hiányában (jogorvoslatról szóló tájékoztatás sem),
- az egyezséget tartalmazó vagy jóváhagyó döntés esetén
- ha az késleltetné a döntés meghozatalát és a késedelem életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet kialakulásához vezethet (ebben az esetben a döntés meghozatalától számított öt napon belül meg kell küldeni az indokolást az ügyfél részére, a jogorvoslat igénybevételének határidejét az indokolás kézbesítésének napjától kell számítani) [2004. évi CXL. tv. 72. §].
b) Végzés
A hatóság főként az ún. eljárási kérdéseket döntheti el végzés formájában.
A végzésnek tartalmaznia kell:
a) az ún. fejlécet
b) a rendelkező részben
- a hatóság döntését, továbbá a fellebbezés (keresetindítás), illetve a fellebbezés elektronikus úton való benyújtásának lehetőségéről való tájékoztatást,
- az eljárási költségek viseléséről szóló döntést,
c) a döntés részletes indokolását, ezen belül
- azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta,
- a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást,
d) az ún. záró részt.
Nem szükséges a végzés indokolása (egyszerűsített végzés):
- ha az késleltetné a döntés meghozatalát és a késedelem életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet kialakulásához vezethet,
- kizárólag valamely eljárási cselekmény időpontját meghatározó végzésből mellőzhető az indokolás [2004. évi CXL. tv. 72. §].
c) Ideiglenes intézkedés
A hatóság - tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére - hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. A hatóság az ideiglenes intézkedéséről - végzése megküldésével - haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül értesíti az ügyfelet, továbbá a joghatósággal és hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságot, amely az ideiglenes intézkedés szükségességét felülvizsgálja, és szükség esetén megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedést.
Az ideiglenes intézkedésről szóló végzés indokolásában ismertetni kell az ideiglenes intézkedés szükségességét és célszerűségét megalapozó tényeket és körülményeket, valamint a felmerült költséget, feltéve, hogy a költség megtérítésére az ideiglenesen intézkedő hatóság igényt tart.
Az ideiglenes intézkedés felülvizsgálatánál nem érvényesül a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme [2004. évi CXL. tv. 22. §].
d) Egyezség jóváhagyása
Ha a hatósági eljárás során lefolytatott egyezségi kísérlet eredményre vezet, a hatóság határozatba foglalja és jóváhagyja az egyezséget, feltéve hogy az
a) megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek,
b) nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét,
c) kiterjed a teljesítési határidőre és az eljárási költség viselésére [2004. évi CXL. tv. 75. §].
e) Hatósági szerződés
Ha jogszabály lehetővé teszi, az első fokon eljáró hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerződést köthet. Hatósági szerződés csak írásban köthető. Törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet a szerződés megkötéséhez további feltételeket is meghatározhat.
Az ügy szempontjából jelentős új tény felmerülése, továbbá a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényeges megváltozása esetén a szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a módosításhoz a másik fél nem járul hozzá, vagy a felek között vita van a módosítás törvényi feltételei tekintetében, akkor a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól kérhető a szerződés módosítása vagy megszüntetése.
Ha az ügyfél a szerződésben foglaltakat megszegi, a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül, és a hatóság - az addigi teljesítések figyelembevételével - hivatalból intézkedik a végrehajtás elrendeléséről. Ha a hatósági szerződésben foglaltakat a hatóság nem teljesíti, az ügyfél a teljesítésre irányuló felhívás eredménytelensége esetén - a szerződésszegés tudomására jutásától számított harminc napon belül - a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat.
A Ket-ben nem szabályozott kérdésekben a hatósági szerződésre a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésekre vonatkozó általános szabályait kell megfelelően alkalmazni [2004. évi CXL. tv. 76-77. §].
f) Határozat jellegű okirat
A hatóság által valamely tény, adat, jogosultság vagy állapot igazolására kiállított okiratot, mindezek más hasonló módon történő igazolását, valamint a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést (módosítást, javítást, törlést) határozatnak kell tekinteni.
Határozat jellegű okirat:
- hatósági bizonyítvány
- hatósági igazolvány
- hatósági nyilvántartás
A hatósági bizonyítvány olyan közokirat, vagy más formában történő közhitelű igazolás,
- amelyet jogszabály ír elő, vagy kiadásának szükségességét az ügyfél valószínűsíti,
- amely valamely - nem feltétlenül az ügyfélhez kötődő - tényt, állapotot vagy egyéb adatot igazol, és
- amelyet a közigazgatási hatóság az ügyfél kérelmére, illetve kivételes jelleggel hivatalból ad ki.
A hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha
a) kiadása jogszabályba ütközik,
b) az igazolni kívánt tény, állapot vagy egyéb adat más okirattal bizonyítható,
c) az ügyfél a hatósági bizonyítvány felhasználásának célját nem jelöli meg, vagy szükségességét nem tudja valószínűsíteni, vagy valótlan adat, tény, állapot igazolását kéri.
Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül kell kiadni, illetve az ügyfél által benyújtott iratot záradékkal ellátni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy azt kinek, milyen célból, mely szerv eljárásában történő felhasználásra és milyen bizonyítékok alapján adták ki.
A hatósági bizonyítvány tartalmát - az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni.
A hatósági bizonyítvány ellen az ellenérdekű ügyfél nem élhet fellebbezéssel, de a hatósági bizonyítvány felhasználási célja szerinti eljárásban bizonyíthatja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan.
A hatósági igazolvány olyan közokirat,
- amelyet törvény, kormányrendelet, vagy helyi önkormányzati rendelet ír elő,
- amely az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására szolgál, és
- amelyet a közigazgatási hatóság az ügyfél kérelmére ad ki.
A hatósági igazolványba csak a jogszabályban erre feljogosított hatóság tehet - a jogszabályban meghatározott tartalmú - bejegyzést. A hatósági igazolványt a bejegyzett adatok és jogok igazolására - az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni, ezekre nézve az ügyfél más bizonyításra nem kötelezhető. Az ellenkező bizonyítására megfelelően irányadók a hatósági bizonyítványra vonatkozó rendelkezések.
A hatósági nyilvántartás olyan közhitelű adatbázis,
- amelyet jogszabály rendszeresít,
- amely a jogszabályban előírt adatokat tartalmazza,
- amelyet a közigazgatási hatóság hivatalból vezet, karbantart, és
- amelybe a közigazgatási hatóság az ügyfél kérelmére vagy hivatalból adatokat jegyez be, javít ki, módosít vagy töröl.
A hatóság az általa kezelt nyilvántartásban szereplő hibás adatot a hiba észlelése esetén hivatalból köteles javítani, és erről az érintettet értesíteni kell.
Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ügyfél illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj lerovása mellett a nyilvántartásból hitelesített másolatot vagy kivonatot kérhet.
A hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány kiadásának megtagadásáról, valamint a hatósági nyilvántartásba való bejegyzés (módosítás, javítás, törlés) megtagadásáról a hatóság határozatot hoz [2004. évi CXL. tv. 82-86. §].
g) Jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat
A jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat feltételei:
- jogszabály kifejezetten lehetővé teszi,
- az ügyfél kérelme (bejelentése) jog megszerzésére irányul,
- a hatóság az előírt határidőn belül nem hoz határozatot,
- az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél,
- az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása.
A fenti feltételek közül valamennyinek teljesülnie kell ahhoz, hogy a határozathozatal elmaradása is a jog megszerzését eredményezze. A megszerzett jogot szükség esetében rá kell vezetni a kérelemre, vagy az ügyfél birtokában lévő másolati példányra, illetve az ügyfél részére másolatot is ki lehet kiadni a hatóságnál lévő példányokról [2004. évi CXL. tv. 71. §].
7. Hogyan és kivel kell közölni a hatóság döntését?
A döntés közlése
A határozatot közölni kell
- az ügyféllel,
- azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg,
- az ügyben eljárt szakhatósággal,
- a jogszabályban meghatározott más hatósággal vagy állami szervvel.
A végzést közölni kell:
- az ügyféllel,
- az eljárás olyan egyéb résztvevőjével, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, illetve akinek a jogi helyzetét közvetlenül érinti.
A döntés közlésének eszközei
A hatóság döntését közölni lehet:
a) Postai úton
Postai úton történő kézbesítés esetén a döntést hivatalos iratként kell feladni és kézbesíteni. Kézbesítettnek kell tekinteni az iratot:
- a kézbesítés megkísérlésének napján, ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át az iratot
- az ellenkező bizonyításig a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha az irat a hatósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza (kézbesítési vélelem).
A hatósági döntés kézbesítése esetén a hatóság a kézbesítési vélelem beálltát megalapozó hivatalos irat megküldésével nyolc napon belül értesíti az ügyfelet.
A kézbesítési vélelem megdönthető, de erre az ügyfélnek külön kérelmet kell benyújtania. A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő. Ha a kézbesítési vélelem következtében jogerőssé vált döntés alapján végrehajtási eljárás indul, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül akkor is elő lehet terjeszteni, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónap eltelt.
Nem természetes személy címzett csak akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítés nem szabályszerűen történt. Természetes személy a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmét akkor is előterjesztheti, ha önhibáján kívüli okból nem vehette át a hivatalos iratot.
Például: Az elvi építési, az építési, a bontási, a fennmaradási, a használatbavételi és a rendeltetés megváltoztatási engedély megadásáról vagy megtagadásáról rendelkező határozatot kézbesítés útján közölni kell az ügyben ügyfélnek minősülő magánszemélyekkel, jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel és szervekkel, így különösen:
a) az építtetővel, valamint - ha nem azonos az építtetővel - az ingatlannal rendelkezni jogosultakkal,
b) a közvetlenül szomszédos - a határozattal érintett ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) - építési telkekkel rendelkezni jogosultakkal,
c) a tervezővel, használatbavételi engedély esetén a felelős műszaki vezetővel,
d) a kiemelt építésügyi hatósági ügyekben az építmény helye szerinti települési önkormányzattal, valamint
e) az eljárásban érintett szakhatóságokkal és közművekkel.
A határozat egy másolati példányát minden esetben tájékoztatásul meg kell küldeni a tervezőnek, az ügyben közreműködött közműveknek, a települési önkormányzatnak, és az e rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmények esetében - a nyilvántartás vezetése végett a Nemzeti Hírközlési Hatóság Budapesti Igazgatóságának (a jogszabály szerint a Hírközlési Területi Hivatal Budapesti Irodájának, de ilyen már nem létezik). A tájékoztatottakat jogorvoslati jog nem illeti meg [46/1997. (XII. 29.) KTM rend. 5. §].
A következetes bírói gyakorlat szerint az építési engedélyt megadó határozat kézbesítése a társasház közös képviselője részére szabályszerű. A társasház tulajdonosa azonban nincs elzárva az egyéni perlés lehetőségétől, a perindítási határidő a tulajdonostárs részére is a közös képviselőnek történt kézbesítéstől számítódik (EBH2004. 1081).
b) Személyesen írásban vagy szóban
Ha jogszabály nem zárja ki, a döntést szóban is lehet közölni a jelen levő ügyféllel. A közlés tényét és időpontját az iratra fel kell jegyezni, vagy jegyzőkönyvbe kell foglalni, és azt az ügyféllel alá kell íratni. Az ügyfél kérésére a szóban közölt döntést nyolc napon belül írásban meg kell küldeni.
c) Elektronikus dokumentum formájában, illetve távközlési eszköz útján
Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a határozatot egyéb módon is közölni lehet. A közlés időpontját és módját az iratra fel kell jegyezni. A határozatot az ügyfél részére nyolc napon belül írásban meg kell küldeni. A jogorvoslati eljárás indítására nyitva álló határidő a szóbeli vagy egyéb módon történő közlés napját követő naptól kezdődik.
d) Hirdetményi úton
Ha törvény másként nem rendelkezik, hirdetményi úton történő közlésnek van helye, feltéve hogy
- az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen, vagy a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen, és a nyilvántartó hatóság vagy más állami szerv megkeresése nem járt eredménnyel;
- az ügyfeleket az eljárás megindításáról is hirdetményi úton értesítették.
A hirdetményt a hatóság hirdetőtáblájára ki kell függeszteni, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren és a hatóság internetes honlapján - ha azzal rendelkezik - közzé kell tenni, ezenkívül az önkormányzat hivatalos lapjában - ennek hiányában a helyi lapban -, valamint a hatóság hivatalos lapjában is közzétehető. A döntés kifüggesztésének és az internetes honlapon való megjelentetésének azonos napon kell megtörténnie.
e) Kézbesítési meghatalmazott vagy ügygondnok útján
A magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel (székhellyel, telephellyel) nem rendelkező külföldi ügyfél az eljárás tartama alatt bármikor kérheti a hatóságtól, hogy a továbbiakban a részére való kézbesítés az általa megnevezett, magyarországi lakóhellyel (székhellyel, telephellyel) rendelkező kézbesítési meghatalmazott útján történjen. A kézbesítési meghatalmazottnak írásban kell nyilatkoznia a meghatalmazás elfogadásáról.
Ha a hirdetményi kézbesítésnek lenne helye, továbbá ha a postai úton kézbesített küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, és a határozat az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg vagy alapvető jogát vonja el vagy korlátozza, a határozat közlésének megkísérlése érdekében kézbesítési ügygondnok rendelhető ki. A kézbesítési ügygondnok köteles megkísérelni az ügyfél tartózkodási helyének kiderítését és a határozatot eljuttatni az ügyfélhez.
f) Hatóság kézbesítője útján
Melyik a döntés közlésének napja?
A döntés közlésének napja az a nap, amelyen
- azt kézbesítették,
- szóban vagy távközlési eszköz útján, illetve elektronikus úton közölték,
- hirdetmény útján közölt döntés esetében a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik nap,
- kézbesítési ügygondnok sikertelen eljárása esetében az a nap, amikor a kézbesítés sikertelenségét a kézbesítési ügygondnok az őt kirendelő hatóságnak bejelenti, de legkésőbb a kirendeléstől számított harmincadik nap.
Mi az a nyilvános közzététel?
Törvény elrendelheti a jogerős határozat nyilvános közzétételét. Ebben az esetben a hirdetményi úton történő közlés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozat rendelkező része is közzétehető, nem kell tartalmaznia azonban a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást [2004. évi CXL. tv. 78-81. §].
Érintett jogszabályok:
2004. évi CXL. tv.; 46/1997. (XII. 29.) KTM rend.;
Az eljáró hatóság a kérelem megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a kérelem megfelel-e a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a rövidítése: Ket) foglalt követelményeknek. Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel. Törvény vagy kormányrendelet a hiánypótlási felhívás kibocsátására nyolc napnál hosszabb határidőt is megállapíthat [2004. évi CXL. tv. 37. §].
A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha
a) Az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága
b) A hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye, továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak, és azok hivatalból sem állapíthatóak meg.
A kérelem áttételének általában akkor nincs helye, ha az ügy elbírálása nem közigazgatási, hanem más szerv - pl. a bíróság, az Alkotmánybíróság - hatáskörébe tartozik. Az áttételt több okból sem rendelhetik el ilyenkor a közigazgatási szervek:
- a Ket-nek megfelelő kérelem nem biztos, hogy megfelel a másik eljárás feltételeinek (pl. a kereset formai és tartalmi feltételeinek),
- az ügyfél nem biztos, hogy peres eljárást is meg akar indítani, ezt neki kell eldönteni, nem a közigazgatási szervnek,
- a másik eljárás akár jóval költségesebb is lehet, mint a közigazgatási eljárás (pl. a perköltség általában lényegesen meghaladja az eljárási illetéket), erről sem dönthet önkényesen a közigazgatási szerv.
c) A kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul (Például, ha valaki azt kéri, hogy a szomszédja építsen üvegbúrát az ingatlana felé, hogy ezzel megakadályozza a szagok és a zaj terjedését)
d) Jogszabály az igény érvényesítésére határidőt állapít meg, és a kérelem elkésett
e) A hatóság az ügyet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye, feltéve, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki
f) A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet késedelmesen terjesztették elő
g) A kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy [2004. évi CXL. tv. 30. §].
2. Az eljárás megszüntetése
Az eljárás megindítását követően bekövetkezhet olyan esemény, amely az eljárás lefolytatását ellehetetleníti vagy értelmetlenné teszi, ezekben az esetekben a hatóság az köteles megszüntetni, illetve mérlegelési jogkörében dönthet erről. Az ügy ilyenkor érdemi döntés nélkül fejeződik be, vagyis anélkül, hogy az ügyfél kérelméről határozott volna a hatóság. Az eljárás megszüntetéséről öt napon belül mindazokat értesíti kell, akiket az eljárás megindításáról kell értesített.
A hatóság az eljárást végzéssel megszünteti, ha
a) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására,
b) az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült vagy olyan mértékben károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált,
c) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél kérelmét visszavonta, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét,
d) az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be,
e) az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn - akár kérelemre, akár hivatalból indították vagy folytatták (Példa: az építésügyi hatóság szabálytalan építkezés miatt indított eljárást, de az érdemi döntés előtt az építtető megszüntette a szabálytalanságot)
f) az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik a képviselet-ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és ők személyesen járnak el vagy képviselőjüket a hatóság nem utasította vissza,
g) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik.
h) a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül.
A hatóság az eljárást megszüntetheti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását [2004. évi CXL. tv. 31. §].
3. Az eljárás felfüggesztése
A hatósági eljárás során lehetséges, hogy az átmenetileg nem folytatható, mert valamilyen, a hatóságtól független ok nem teszi lehetővé az érdemi döntés meghozatalát.
Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszűnésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik (tehát az ügyintézési határidőbe be kell számítani azokat a napokat, amelyek a felfüggesztésig elteltek). A hatóság az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az eljárás felfüggesztése nem érinti.
A hatóság az eljárást felfüggeszti, ha
a) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv - akár másik közigazgatási szerv - hatáskörébe tartozik (pl. az ügyfél építési engedély iránti kérelmet azért nem tudja elbírálni a hatóság, mert építési jogosultságát a telken fennálló tulajdonviszonyok rendezetlensége miatt nem tudja igazolni, és a tulajdonjog megállapítás iránt polgári per van folyamatban),
b) ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el,
c) a döntéshez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni,
d) az ügyfél kiesése esetén, a jogutód kilétének eldöntéséig.
Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
A hatóság az eljárást felfüggesztheti:
a) ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő,
b) az ügyfél kérelmére - csak indokolt esetben és legfeljebb egy alkalommal - akkor, ha
- ha azt jogszabály nem zárja ki, és
- nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul, vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti, illetve
- külön jogszabály az eljárás felfüggesztését egyéb feltételekhez is kötheti.
c) ha nem a kérelmező ügyfél, hanem az eljárás egyéb résztvevő jogutódjának kiléte a vitás,
d) olyan ügyfajtákban, amelyekben a szakvélemény elkészítése hosszabb időt vesz igénybe és jogszabály lehetővé teszi, hogy az eljáró hatóság a szakértő kirendelésekor, illetve a szakvélemény kérésekor az eljárást a szakvélemény megérkezéséig felfüggessze [2004. évi CXL. tv. 32. §].
4. Határidők az alapeljárásban
A közigazgatási eljárásban a Ket., illetve az egyéb jogszabályok határozzák meg, hogy a hatóság, az ügyfél és az egyéb közreműködők milyen időpontig vagy időtartam alatt jogosultak vagy kötelesek megtenni valamit.
A határidő számítása
Határnap: egy pontosan meghatározott időpont, amelyről nap, óra, perc megjelöléssel értesítik az érintettet (pl. a tárgyalásra idézésben nem csak a nap, hanem a tárgyalás kezdésének pontos időpontjáról is értesítik a tanút).
Határidő: egy pontosan meghatározott időtartam vagy egy dátumszerűen rögzített nap, amelyig egy eljárási cselekményt meg kell, illetve lehet tenni (pl. a fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni).
A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének a napja.
A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. Ez a rendelkezés nemcsak a munkaszüneti napokra, hanem minden olyan esetben alkalmazandó, amikor valamilyen más okból szünetel a munka az adott hatóságnál (pl. áramszünet). Fontos kiemelni, ha az ügyfél számára előírt kötelezettség teljesítése független a hatósági munka szünetelésétől, akkor a határidő eltelte szankciókat vonhat maga után.
A postán küldött beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja, de az ügyintézési határidő ilyen esetben is azon a napon kezdődik, amely napon a beadvány megérkezik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.
Az elektronikus dokumentum előterjesztésének, illetve kézbesítésének ideje a külön jogszabályban meghatározott módon történő visszaigazolás időpontja. Ha az elektronikus dokumentum előterjesztési, illetve kézbesítési ideje nem munkanapra esik, a határidő a következő munkanapon kezdődik.
Fontos tudni, hogy a határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni [2004. évi CXL. tv. 65. §].
Ügyintézési határidő (érdemi határozat meghozatalának határideje)
2009. október 1-jétől a Ket. áttért a határidő munkanapokban való számítására. Az egyes határidők harminc napról huszonkét munkanapra, tizenöt napról tíz munkanapra, nyolc napról öt munkanapra módosultak. 2011. január 1-jétől azonban már újra munkanapokba kell számolni az ügyintézési határidőt.
Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezése napján, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik. Az érdemi határozatot a hatóságnak nem az ügyintézési határidő utolsó napján kell meghoznia, ha rendelkezésére áll minden szükséges adat, a határidőn belül bármikor lehetősége van a döntésre.
Az érdemi határozatot meg kell hozni:
a) az ügyintézési határidő megkezdésétől számított harminc napon belül (általános ügyintézési határidő);
b) az általános ügyintézési határidőnél rövidebb határidőn belül, ha ezt bármely jogszabály lehetővé teszi;
c) az általános ügyintézési határidőnél hosszabb határidőn belül, ha ezt törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi;
d) kiskorú ügyfél esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, az érdemi határozatot soron kívül;
e) ha a hatóság testületi szerv, és az általános határidőn belül nem lehetséges a határozat meghozatala, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban hatvan napon belül;
f) ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül kell kiadni, illetve az ügyfél által benyújtott iratot záradékkal ellátni.
Az eljáró hatóság vezetője - ha azt törvény nem zárja ki - az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc - kiskorú ügyében legfeljebb tizenöt - nappal meghosszabbíthatja. Erről értesíteni kell az ügyfelet és mindazokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek.
A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő - ha jogszabály másként nem rendelkezik - tizenöt nap. Indokolt esetben a szakhatóság vezetője e határidőt egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbíthatja, és erről az ügyfelet és a megkereső hatóságot értesíti.
Az ügyintézési határidőbe nem számít be:
a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, illetve az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá adat hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásából történő beszerzéséhez szükséges idő [2004. évi CXL. tv. 36. §],
c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
d) a szakhatóság eljárásának időtartama,
e) az eljárás felfüggesztésének időtartama,
f) az ügyfél értesítése nélkül lefolytatott bizonyítási eljárás időtartama [2004. évi CXL. tv. 70. §],
g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
i) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
j) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama [2004. évi CXL. tv. 33. §]
A hatóság maga is megállapíthat az ügyfél és egyéb közreműködők számára határidőket, amelyeknek megfelelőnek kell lenni az előírt kötelezettség teljesítésére (pl. a kérelem mellékletének benyújtására, hiánypótlás teljesítésére).
Határidő a kötelezést tartalmazó döntésekben
Ha a hatóság döntése (határozata) kötelezést tartalmaz, a teljesítésre határidőt vagy határnapot kell megállapítani. Ha a kötelezés jellege megengedi, a hatóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat (engedélyezhet). Az ügyfél a fellebbezésében a teljesítési határidőt vagy határnapot, illetve a részletekben történő teljesítést vagy e lehetőség hiányát is sérelmezheti. A másodfokon eljáró szerv az erre irányuló fellebbezési kérelem hiányában is megvizsgálja, hogy a fellebbezési eljárás miatt indokolt-e új határidőt megállapítani a teljesítésre.
Az ügyfél - tekintet nélkül arra, hogy fellebbezett-e a határidő ellen - a teljesítési határidő lejárta előtt kérheti a jogerős döntést meghozó hatóságtól a határidő megváltoztatását, ha rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést. Erre hivatkozva a határidő lejárta után az ügyfél - feltéve, hogy a végrehajtást még nem rendelték el - igazolási kérelem benyújtása mellett kérheti az új határidő megállapítását. A végrehajtás elrendelése után új határidő vagy határnap megállapítására csak a végrehajtási szabályok alapján kerülhet sor [2004. évi CXL. tv. 74. §].
5. A határidők elmulasztásának jogkövetkezményei. Igazolási kérelem
A határidők elmulasztásának jogkövetkezményei
Az eljárási határidők elmulasztása az alábbi jogkövetkezményekkel járhatnak:
1. jogvesztés (pl. a határidőn túl benyújtott fellebbezést érdemi elbírálás nélkül elutasítják)
2. jogi hátrány (pl. hiánypótlás elmulasztása esetén az eljárás megszüntetése)
3. külön szankciók (pl. eljárási bírság)
Igazolási kérelem
Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az önhiba hiányát legalább valószínűsíteni kell a kérelemben, amely lehet az egyrészt az ügyfélen kívül álló ok, amikor az ügyfél a lehetőségeihez képest mindent megtett a határidő, határnap teljesítéséhez (pl. betegség, családon belüli haláleset). Másrészt az önhiba hiányát megalapozhatja a hatóság tévedése, mulasztása (pl. rossz címre küldték a határozatot).
Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az érintettnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutáskor, akadályoztatás esetén az akadály megszűnésének napjától kezdődik. Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni (ez jogvesztő határidő, ez azt jelenti, hogy ennek elmulasztására már nem lehet igazolási kérelmet benyújtani).
Nagyon fontos, hogy a határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak.
Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A keresetindításra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet azonban akkor is a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság bírálja el, ha az ügyfél a keresetet a hatóságnál nyújtotta be.
Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az ügyfelet eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. Ennek érdekében a hatóság a döntését módosítja vagy visszavonja, az eljárást megszüntető döntésének visszavonása esetén az eljárást folytatja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel. Ez azt jelenti, hogy a hatóság olyan ügyeket is újra érdemben köteles elbírálni, amelyeket egyszer már lezárt, és a vétlen ellenérdekű felet még a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogra való tekintet nélkül hátrányosan érintheti az új helyzet.
Az igazolási kérelemnek helyt adó végzést meg kell küldeni mindazoknak, akik az eljárás megindításáról értesítést kaptak. Az igazolási kérelemnek helyt adó végzéssel szemben nincs helye fellebbezésnek. Az ügyfél a végzés ellen csak akkor jogosult önálló fellebbezésre, ha kérelme a fellebbezési határidő elmulasztásának igazolására vonatkozik, egyéb esetekben az ügy érdemében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelmében kifogásolhatja az igazolási kérelem elutasítását is. Az eljárás egyéb résztvevője fellebbezést nyújthat be az igazolási kérelmet elutasító végzés ellen.
Ha a hatóság megtartotta az ügyfelek értesítésére és a határozat közlésére vonatkozó szabályokat, a fellebbezési határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolási kérelemnek arra való hivatkozással, hogy az értesítés, illetve a határozat közlése nem postai kézbesítés útján történt. E rendelkezés megfelelően irányadó a bírósági felülvizsgálatot kezdeményező keresetindítással kapcsolatos igazolásra is [2004. évi CXL. tv. 66. §].
6. A hatóság döntése
Ha a hatóság érdemben foglalkozik az üggyel (akár kérelemre, akár hivatalból), és a sikeresen tisztázza a tényállást, a közigazgatási eljárás következő lépése a hatósági döntés.
A hatósági döntés típusai:
a) Határozat
b) Végzés
c) Ideiglenes intézkedés
d) Egyezség jóváhagyása
e) Hatósági szerződés
f) Határozat jellegű okirat
g) Jogszerű hallgatással létrehozott határozat
a) Határozat
Az ügy érdemében a hatóság döntése az esetek döntő többségében a határozat.
A határozatnak tartalmaznia kell:
a) a bevezetőben (az ún. fejlécben):
- az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét,
- a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét (megnevezését) és lakóhelyét (székhelyét vagy telephelyét) vagy tartózkodási helyét (szálláshelyét),
- az ügy tárgyának megjelölését,
b) a rendelkező részben
- a hatóság döntését, továbbá a fellebbezés (keresetindítás), illetve a fellebbezés elektronikus úton való benyújtásának lehetőségéről való tájékoztatást,
- a szakhatóság megnevezését és állásfoglalását,
- az ügyfélnek, valamint az eljárás egyéb résztvevőinek járó költségtérítés, illetve munkadíj összegéről szóló rendelkezést, ha annak megállapítása nem külön végzésben történt,
- az eljárási költségek viseléséről szóló döntést,
- a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit,
- a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték elektronikus úton való megfizethetőségéről szóló tájékoztatást,
c) az indokolásban
- a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
- az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,
- a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket,
- a szakhatósági állásfoglalás indokolását (ha az ügyben sor került erre),
- az eljárás során alkalmazott lefoglalás indokait,
- azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta,
- a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást,
d) az ún. záró részben
- döntéshozatal helyét és idejét,
- a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását,
- a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát, elektronikus dokumentum formájában kiadott döntés esetén a minősített elektronikus aláírást.
Nem szükséges a határozat indokolása (egyszerűsített határozat):
- a kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés esetén, ellenérdekű ügyfél hiányában (jogorvoslatról szóló tájékoztatás sem),
- az egyezséget tartalmazó vagy jóváhagyó döntés esetén
- ha az késleltetné a döntés meghozatalát és a késedelem életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet kialakulásához vezethet (ebben az esetben a döntés meghozatalától számított öt napon belül meg kell küldeni az indokolást az ügyfél részére, a jogorvoslat igénybevételének határidejét az indokolás kézbesítésének napjától kell számítani) [2004. évi CXL. tv. 72. §].
b) Végzés
A hatóság főként az ún. eljárási kérdéseket döntheti el végzés formájában.
A végzésnek tartalmaznia kell:
a) az ún. fejlécet
b) a rendelkező részben
- a hatóság döntését, továbbá a fellebbezés (keresetindítás), illetve a fellebbezés elektronikus úton való benyújtásának lehetőségéről való tájékoztatást,
- az eljárási költségek viseléséről szóló döntést,
c) a döntés részletes indokolását, ezen belül
- azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta,
- a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást,
d) az ún. záró részt.
Nem szükséges a végzés indokolása (egyszerűsített végzés):
- ha az késleltetné a döntés meghozatalát és a késedelem életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet kialakulásához vezethet,
- kizárólag valamely eljárási cselekmény időpontját meghatározó végzésből mellőzhető az indokolás [2004. évi CXL. tv. 72. §].
c) Ideiglenes intézkedés
A hatóság - tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére - hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. A hatóság az ideiglenes intézkedéséről - végzése megküldésével - haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül értesíti az ügyfelet, továbbá a joghatósággal és hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságot, amely az ideiglenes intézkedés szükségességét felülvizsgálja, és szükség esetén megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedést.
Az ideiglenes intézkedésről szóló végzés indokolásában ismertetni kell az ideiglenes intézkedés szükségességét és célszerűségét megalapozó tényeket és körülményeket, valamint a felmerült költséget, feltéve, hogy a költség megtérítésére az ideiglenesen intézkedő hatóság igényt tart.
Az ideiglenes intézkedés felülvizsgálatánál nem érvényesül a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme [2004. évi CXL. tv. 22. §].
d) Egyezség jóváhagyása
Ha a hatósági eljárás során lefolytatott egyezségi kísérlet eredményre vezet, a hatóság határozatba foglalja és jóváhagyja az egyezséget, feltéve hogy az
a) megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek,
b) nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét,
c) kiterjed a teljesítési határidőre és az eljárási költség viselésére [2004. évi CXL. tv. 75. §].
e) Hatósági szerződés
Ha jogszabály lehetővé teszi, az első fokon eljáró hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerződést köthet. Hatósági szerződés csak írásban köthető. Törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet a szerződés megkötéséhez további feltételeket is meghatározhat.
Az ügy szempontjából jelentős új tény felmerülése, továbbá a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényeges megváltozása esetén a szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a módosításhoz a másik fél nem járul hozzá, vagy a felek között vita van a módosítás törvényi feltételei tekintetében, akkor a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól kérhető a szerződés módosítása vagy megszüntetése.
Ha az ügyfél a szerződésben foglaltakat megszegi, a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül, és a hatóság - az addigi teljesítések figyelembevételével - hivatalból intézkedik a végrehajtás elrendeléséről. Ha a hatósági szerződésben foglaltakat a hatóság nem teljesíti, az ügyfél a teljesítésre irányuló felhívás eredménytelensége esetén - a szerződésszegés tudomására jutásától számított harminc napon belül - a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat.
A Ket-ben nem szabályozott kérdésekben a hatósági szerződésre a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésekre vonatkozó általános szabályait kell megfelelően alkalmazni [2004. évi CXL. tv. 76-77. §].
f) Határozat jellegű okirat
A hatóság által valamely tény, adat, jogosultság vagy állapot igazolására kiállított okiratot, mindezek más hasonló módon történő igazolását, valamint a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést (módosítást, javítást, törlést) határozatnak kell tekinteni.
Határozat jellegű okirat:
- hatósági bizonyítvány
- hatósági igazolvány
- hatósági nyilvántartás
A hatósági bizonyítvány olyan közokirat, vagy más formában történő közhitelű igazolás,
- amelyet jogszabály ír elő, vagy kiadásának szükségességét az ügyfél valószínűsíti,
- amely valamely - nem feltétlenül az ügyfélhez kötődő - tényt, állapotot vagy egyéb adatot igazol, és
- amelyet a közigazgatási hatóság az ügyfél kérelmére, illetve kivételes jelleggel hivatalból ad ki.
A hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha
a) kiadása jogszabályba ütközik,
b) az igazolni kívánt tény, állapot vagy egyéb adat más okirattal bizonyítható,
c) az ügyfél a hatósági bizonyítvány felhasználásának célját nem jelöli meg, vagy szükségességét nem tudja valószínűsíteni, vagy valótlan adat, tény, állapot igazolását kéri.
Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül kell kiadni, illetve az ügyfél által benyújtott iratot záradékkal ellátni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy azt kinek, milyen célból, mely szerv eljárásában történő felhasználásra és milyen bizonyítékok alapján adták ki.
A hatósági bizonyítvány tartalmát - az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni.
A hatósági bizonyítvány ellen az ellenérdekű ügyfél nem élhet fellebbezéssel, de a hatósági bizonyítvány felhasználási célja szerinti eljárásban bizonyíthatja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan.
A hatósági igazolvány olyan közokirat,
- amelyet törvény, kormányrendelet, vagy helyi önkormányzati rendelet ír elő,
- amely az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására szolgál, és
- amelyet a közigazgatási hatóság az ügyfél kérelmére ad ki.
A hatósági igazolványba csak a jogszabályban erre feljogosított hatóság tehet - a jogszabályban meghatározott tartalmú - bejegyzést. A hatósági igazolványt a bejegyzett adatok és jogok igazolására - az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni, ezekre nézve az ügyfél más bizonyításra nem kötelezhető. Az ellenkező bizonyítására megfelelően irányadók a hatósági bizonyítványra vonatkozó rendelkezések.
A hatósági nyilvántartás olyan közhitelű adatbázis,
- amelyet jogszabály rendszeresít,
- amely a jogszabályban előírt adatokat tartalmazza,
- amelyet a közigazgatási hatóság hivatalból vezet, karbantart, és
- amelybe a közigazgatási hatóság az ügyfél kérelmére vagy hivatalból adatokat jegyez be, javít ki, módosít vagy töröl.
A hatóság az általa kezelt nyilvántartásban szereplő hibás adatot a hiba észlelése esetén hivatalból köteles javítani, és erről az érintettet értesíteni kell.
Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ügyfél illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj lerovása mellett a nyilvántartásból hitelesített másolatot vagy kivonatot kérhet.
A hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány kiadásának megtagadásáról, valamint a hatósági nyilvántartásba való bejegyzés (módosítás, javítás, törlés) megtagadásáról a hatóság határozatot hoz [2004. évi CXL. tv. 82-86. §].
g) Jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat
A jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat feltételei:
- jogszabály kifejezetten lehetővé teszi,
- az ügyfél kérelme (bejelentése) jog megszerzésére irányul,
- a hatóság az előírt határidőn belül nem hoz határozatot,
- az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél,
- az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása.
A fenti feltételek közül valamennyinek teljesülnie kell ahhoz, hogy a határozathozatal elmaradása is a jog megszerzését eredményezze. A megszerzett jogot szükség esetében rá kell vezetni a kérelemre, vagy az ügyfél birtokában lévő másolati példányra, illetve az ügyfél részére másolatot is ki lehet kiadni a hatóságnál lévő példányokról [2004. évi CXL. tv. 71. §].
7. Hogyan és kivel kell közölni a hatóság döntését?
A döntés közlése
A határozatot közölni kell
- az ügyféllel,
- azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg,
- az ügyben eljárt szakhatósággal,
- a jogszabályban meghatározott más hatósággal vagy állami szervvel.
A végzést közölni kell:
- az ügyféllel,
- az eljárás olyan egyéb résztvevőjével, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, illetve akinek a jogi helyzetét közvetlenül érinti.
A döntés közlésének eszközei
A hatóság döntését közölni lehet:
a) Postai úton
Postai úton történő kézbesítés esetén a döntést hivatalos iratként kell feladni és kézbesíteni. Kézbesítettnek kell tekinteni az iratot:
- a kézbesítés megkísérlésének napján, ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át az iratot
- az ellenkező bizonyításig a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha az irat a hatósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza (kézbesítési vélelem).
A hatósági döntés kézbesítése esetén a hatóság a kézbesítési vélelem beálltát megalapozó hivatalos irat megküldésével nyolc napon belül értesíti az ügyfelet.
A kézbesítési vélelem megdönthető, de erre az ügyfélnek külön kérelmet kell benyújtania. A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő. Ha a kézbesítési vélelem következtében jogerőssé vált döntés alapján végrehajtási eljárás indul, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül akkor is elő lehet terjeszteni, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónap eltelt.
Nem természetes személy címzett csak akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítés nem szabályszerűen történt. Természetes személy a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmét akkor is előterjesztheti, ha önhibáján kívüli okból nem vehette át a hivatalos iratot.
Például: Az elvi építési, az építési, a bontási, a fennmaradási, a használatbavételi és a rendeltetés megváltoztatási engedély megadásáról vagy megtagadásáról rendelkező határozatot kézbesítés útján közölni kell az ügyben ügyfélnek minősülő magánszemélyekkel, jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel és szervekkel, így különösen:
a) az építtetővel, valamint - ha nem azonos az építtetővel - az ingatlannal rendelkezni jogosultakkal,
b) a közvetlenül szomszédos - a határozattal érintett ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) - építési telkekkel rendelkezni jogosultakkal,
c) a tervezővel, használatbavételi engedély esetén a felelős műszaki vezetővel,
d) a kiemelt építésügyi hatósági ügyekben az építmény helye szerinti települési önkormányzattal, valamint
e) az eljárásban érintett szakhatóságokkal és közművekkel.
A határozat egy másolati példányát minden esetben tájékoztatásul meg kell küldeni a tervezőnek, az ügyben közreműködött közműveknek, a települési önkormányzatnak, és az e rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmények esetében - a nyilvántartás vezetése végett a Nemzeti Hírközlési Hatóság Budapesti Igazgatóságának (a jogszabály szerint a Hírközlési Területi Hivatal Budapesti Irodájának, de ilyen már nem létezik). A tájékoztatottakat jogorvoslati jog nem illeti meg [46/1997. (XII. 29.) KTM rend. 5. §].
A következetes bírói gyakorlat szerint az építési engedélyt megadó határozat kézbesítése a társasház közös képviselője részére szabályszerű. A társasház tulajdonosa azonban nincs elzárva az egyéni perlés lehetőségétől, a perindítási határidő a tulajdonostárs részére is a közös képviselőnek történt kézbesítéstől számítódik (EBH2004. 1081).
b) Személyesen írásban vagy szóban
Ha jogszabály nem zárja ki, a döntést szóban is lehet közölni a jelen levő ügyféllel. A közlés tényét és időpontját az iratra fel kell jegyezni, vagy jegyzőkönyvbe kell foglalni, és azt az ügyféllel alá kell íratni. Az ügyfél kérésére a szóban közölt döntést nyolc napon belül írásban meg kell küldeni.
c) Elektronikus dokumentum formájában, illetve távközlési eszköz útján
Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a határozatot egyéb módon is közölni lehet. A közlés időpontját és módját az iratra fel kell jegyezni. A határozatot az ügyfél részére nyolc napon belül írásban meg kell küldeni. A jogorvoslati eljárás indítására nyitva álló határidő a szóbeli vagy egyéb módon történő közlés napját követő naptól kezdődik.
d) Hirdetményi úton
Ha törvény másként nem rendelkezik, hirdetményi úton történő közlésnek van helye, feltéve hogy
- az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen, vagy a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen, és a nyilvántartó hatóság vagy más állami szerv megkeresése nem járt eredménnyel;
- az ügyfeleket az eljárás megindításáról is hirdetményi úton értesítették.
A hirdetményt a hatóság hirdetőtáblájára ki kell függeszteni, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren és a hatóság internetes honlapján - ha azzal rendelkezik - közzé kell tenni, ezenkívül az önkormányzat hivatalos lapjában - ennek hiányában a helyi lapban -, valamint a hatóság hivatalos lapjában is közzétehető. A döntés kifüggesztésének és az internetes honlapon való megjelentetésének azonos napon kell megtörténnie.
e) Kézbesítési meghatalmazott vagy ügygondnok útján
A magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel (székhellyel, telephellyel) nem rendelkező külföldi ügyfél az eljárás tartama alatt bármikor kérheti a hatóságtól, hogy a továbbiakban a részére való kézbesítés az általa megnevezett, magyarországi lakóhellyel (székhellyel, telephellyel) rendelkező kézbesítési meghatalmazott útján történjen. A kézbesítési meghatalmazottnak írásban kell nyilatkoznia a meghatalmazás elfogadásáról.
Ha a hirdetményi kézbesítésnek lenne helye, továbbá ha a postai úton kézbesített küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, és a határozat az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg vagy alapvető jogát vonja el vagy korlátozza, a határozat közlésének megkísérlése érdekében kézbesítési ügygondnok rendelhető ki. A kézbesítési ügygondnok köteles megkísérelni az ügyfél tartózkodási helyének kiderítését és a határozatot eljuttatni az ügyfélhez.
f) Hatóság kézbesítője útján
Melyik a döntés közlésének napja?
A döntés közlésének napja az a nap, amelyen
- azt kézbesítették,
- szóban vagy távközlési eszköz útján, illetve elektronikus úton közölték,
- hirdetmény útján közölt döntés esetében a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik nap,
- kézbesítési ügygondnok sikertelen eljárása esetében az a nap, amikor a kézbesítés sikertelenségét a kézbesítési ügygondnok az őt kirendelő hatóságnak bejelenti, de legkésőbb a kirendeléstől számított harmincadik nap.
Mi az a nyilvános közzététel?
Törvény elrendelheti a jogerős határozat nyilvános közzétételét. Ebben az esetben a hirdetményi úton történő közlés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozat rendelkező része is közzétehető, nem kell tartalmaznia azonban a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást [2004. évi CXL. tv. 78-81. §].
Érintett jogszabályok:
2004. évi CXL. tv.; 46/1997. (XII. 29.) KTM rend.;
