Általános szabály

A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné [1959. évi IV. tv. 100. §, 106. §; 1960. évi 11. tvr. 21. §].

Az általános szabályok alkalmazásának leggyakoribb esetei: építkezés, állattartás, üzemek és gyárak működése.

A szomszédjogi szabályok megsértése miatt az alábbi eljárások indíthatók:
- a szomszédjogi szabályokra alapított eljárás,
- birtokvédelmi eljárás,
- károsodás veszélye esetén kérhető a bíróságtól a veszélyeztető magatartástól való eltiltás, illetve a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtétele.

Különös szabályok

a) Földtámasz joga

b) Gyümölcsök felszedésének joga

A tulajdonos a földjére áthajló ágakról lehullott gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi (a körülményeknek megfelelő határidőn belül).
A közterületre áthajló ágakról lehulló gyümölcsöket - ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi - bárki felszedheti [1960. évi 11. tvr. 20. §].

c) Áthajló ágakra és átnyúló gyökerekre vonatkozó jogok

A tulajdonos a földjére áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására nem jogosult, kivéve ha azok a föld rendes használatában gátolják, és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére sem távolítja el.

d) Belépés joga

A tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni, ha az:
- közérdekű munkálatok elvégzése,
- állatok befogása,
- az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése,
- az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy
- más fontos okból
szükséges.

e) Építkezés joga

A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, amennyiben ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.

d) Kerítéshez kapcsolódó jogok

Ha a földeket kerítés (sövény) vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a szomszédok közösen jogosultak. A fenntartással járó költségek a szomszédokat olyan arányban terhelik, amilyen arányban őket a jogszabály a kerítés létesítésére kötelezi. Ha jogszabály erről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik.

Az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rend.) szerint az építésügyi hatóság - településrendezési, közbiztonsági, köztisztasági, továbbá más közérdekből vagy a használat módja miatt - a telek határain kerítés építését elrendelheti vagy megtilthatja. Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani.
Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) az oldalkerítés azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítés esetén - a helyi szokásoknak megfelelően - az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét a helyi építési szabályzat ettől eltérően is meghatározhatja.
A telek határvonalain létesíthető kerítés kialakítását - a helyi sajátosságokra is figyelemmel - a helyi építési szabályzat meghatározhatja. Ennek hiányában tömör kerítés csak legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a kerítés magasságát a támfalhoz csatlakozó magasabb terepszinttől kell mérni. Elrendelés nélkül létesített kerítést annak tulajdonosa bármikor elbonthatja [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 44. §].

e) Határvonalán álló fához vagy bokorhoz kapcsolódó jogok

A föld határvonalán álló fa vagy bokor és annak gyümölcse egyenlő arányban a szomszédokat illeti. A fenntartással járó költségeket a szomszédok ugyanilyen arányban viselik. Ha a határvonalon álló fa vagy bokor valamelyik föld rendeltetésszerű használatát gátolja, e föld tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el.

f) Tilosban talált állat

A tilosban talált állatot a föld használója mindaddig visszatarthatja, amíg az általa okozott kárt tulajdonosa meg nem téríti. Ha az állatot a tulajdonosa megfelelő határidőn belül - felszólításra sem - szállítja el, és annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel, vagy a költségek előlegezésével járna, a szomszéd az állatot értékesítheti, vagy felhasználhatja [1959. évi IV. tv. 101-106. §].

Érintett jogszabályok:

1959. évi IV. tv.;1960. évi 11. tvr.;253/1997. (XII. 20.) Korm. rend.;