|
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd
|
|
2008.09.09. |
|
Utolsó frissités ( 2009.04.14. )
|
|
Bármilyen meglepő, gyakran előfordul, hogy az építkezés a szomszédos ingatlanra is "átcsúszik". Ilyenkor a polgári jog szempontjából az a kérdés, hogy a szomszéd követelheti-e például azt, hogy az átlógó épületrészt az építő bontsa el. Ezeket a kérdéseket rendezi a Polgári Törvénykönyvben a túlépítés jogintézménye.
Túlépítés fogalma: a tulajdonos saját földjének határain túl építkezett.
Jóhiszemű túlépítés esetében a szomszéd - választása szerint - követelheti, hogy a túlépítő:
a) a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást;
b) a beépített részt vásárolja meg,
- csak akkor lehetséges, ha a föld megosztható;
c) az egész földet vásárolja meg, a szomszéd az egész földjének megvásárlását akkor követelheti a túlépítőtől, ha
- a föld fennmaradó része a túlépítés következtében használhatatlanná válik,
- a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik.
Rosszhiszemű túlépítés esetében illetve, ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a szomszéd a jóhiszemű túlépítés jogkövetkezményei mellett - választása szerint - követelheti, hogy a túlépítő
d) saját földjét és az épületet a gazdagodás megtérítése ellenében bocsássa tulajdonába, vagy
e) az épületet bontsa le (a szomszéd az épület lebontását akkor követelheti, ha ez az okszerű gazdálkodás követelményeivel nem ellenkezik - a lebontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik; megilleti azonban a beépített anyag elvitelének a joga).
A bíróság a túlépítés következményeit a szomszéd választásától eltérően is megállapíthatja; nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen mindkét fél tiltakozik [1959. évi IV. tv. 109-110. §].
Érintett jogszabályok:
1959. évi IV. tv.;
|