a) Jogszabály vagy bírósági határozat által megállapított tilalom

Az e tilalommal, illetőleg korlátozással ellentétes rendelkezés semmis, a tilalom a harmadik személyre is kihat.

Az elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés nélkül is létrejön.

A semmisség nem orvosolható, ez azt jelenti, hogy utólag a jogosult sem adhat hozzájárulást a szerződéshez, jogügylethez.

Példa: Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati, illetőleg az állami lakásra, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg
a) a bérlőt;
b) a bérlőtársakat egyenlő arányban;
c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában;
d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét.
Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas vagy a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni [1993. évi LXXVIII. tv. 49-50. §].

Példa arra, hogy nem minden jogszabály alapján elrendelt tilalom hat ki harmadik személyekre: Az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra - az örökhagyóval szerződő fél javára - az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Ez a rendelkezés harmadik személy jóhiszemű és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti [1959. évi IV. tv. 657. §].

b) Felek megállapodásával rögzített tilalom

A szerződéssel kikötött elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezés csak akkor semmis (vagyis csak akkor hat ki harmadik személyre is), ha
- a tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,
- a rendelkezésre jogot alapító személy egyébként rosszhiszemű volt, vagy
- a rendelkezés ellenérték nélkül történt.

Az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.

Ha a tilalom jogosultja utólag - pl. a szerződés megkötése után - hozzájárulását adja a jogügylethez, akkor a szerződés érvényesnek tekinthető (a semmisség orvosolható) [1959. évi IV. tv. 114. §].

Érintett jogszabályok:

1959. évi IV. tv.;1993. évi LXXVIII. tv.;