A képviselő fogalma

Képviselő: az a személy, aki a képviselt személy nevében és javára megköti, aláírja a szerződést, illetve megteszi az adott jognyilatkozatot (kivételesen vannak olyan jognyilatkozatok, amelyet csak személyesen lehet megtenni, például végrendelkezni). A képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté.

Érdekesség, hogy cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes személy is képviselhet, de cselekvőképtelen személy képviselő sem lehet. Képviselő nem csak természetes személy lehet, ilyenkor a képviselő feladatait az adott szervezet képviselője látja el [1959. évi IV. tv. 219. §].

A képviselet típusai

- Törvényes képviselet
- Jogügyleti képviselet
- Szervezeti képviselet

1. Törvényes képviselet

A törvényes képviselet törvényen, bírósági, illetve hatósági határozaton alapulhat.

Például:

A gyermek törvényes képviselője főszabály szerint a szülői felügyeletet gyakorló szülő, ha ő nem járhat el a gyámhatóság – hatósági határozattal – eseti gondnokot vagy gyámot rendel a kiskorú részére [1952. évi IV. tv. 86. §, 94. §].

A gyámhatóság kérelemre gondnokot rendel annak, akit körülményei ügyeinek vitelében akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert helyen tartózkodik ugyan, de visszatérésében gátolva van. Ebben az esetben a gondnokrendelés a gondnokolt személy cselekvőképességét nem érinti. A gondnok képviseleti jogkörében kezeli a gondnokolt vagyonát, és ellátja azokat a feladatokat, amelyeket külön jogszabály reá bíz, illetve a vagyonkezeléssel kapcsolatban képviseli a gondnokoltat bíróság és más hatóság előtt is [1959. évi IV. tv. 224. §].

A hatósági határozaton alapul döntésen alapuló képviselő a felszámoló is. A felszámolás alá vont cég részére a bíróság a felszámolást elrendelő végzésben jelöli ki a felszámolót. A cég nevében ezt követően csak a felszámoló tehet jognyilatkozatot [1991. évi XLIX. tv. 27/A. §].

A törvényi képviselet speciális típusa érvényesül az áruforgalomban. A forgalmazó személy képviselőjének kell tekinteni az eljáró személyt az alábbi feltételek együttes teljesülése mellett:

- az áru adásvételével vagy egyéb szolgáltatás nyújtásával rendszeresen foglalkozó személy (jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek) jogügyletei esetében,

- ha az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben (pl. üzlethelyiség),

- a személynek az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében dogozó alkalmazottja vagy tagja köti meg a szerződést (alkalmazottnak minősül az is, aki csak eseti jelleggel vesz részt a forgalmazásban, akár a takarító is, ha megkérték, hogy néhány óráig helyettesítse az eladót), és

- az ott szokásos szerződés megkötéséről van szó, feltéve, hogy

- jogszabály másként nem rendelkezik, vagy a körülményekből más nem következik.

Az alkalmazott és a tag jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan, kivéve, ha a korlátozásról tudott vagy tudomást szerezhetett volna [1959. évi IV. tv. 220. §].

Itt érdemes megemlíteni a bírói gyakorlat által alkalmazott ún. látszaton alapuló képviseletet. A bírói gyakorlat érvényesnek ismeri el azokat a szerződéseket, amelyeket ugyan nem a szerződéskötésre jogosult alkalmazott vagy tag kötött, de végig ez a személy tárgyalt a szerződés feltételeiről, és a másik fél nem tudhatta, hogy a szerződéskötésre nincs jogosultsága.

2. Jogügyleti képviselet

A jogügyleti képviselet meghatalmazáson alapul.

Meghatalmazás: a képviselőhöz, a másik félhez vagy az érdekelt hatósághoz intézett egyoldalú nyilatkozat, amely jognyilatkozat tételére jogosítja a nevezett személyt. Szólhat a képviselt minden ügyében való eljárásra (általános meghatalmazás), illetve konkrétan meghatározott jognyilatkozatok megtételére.

A meghatalmazást nem szabad összekeverni a megbízással, amely egy kétoldalú kétoldalú jogügylet, és önmagában nem jogosít a képviseletre. A bírósági gyakorlat azonban kizárólag a megbízási szerződés alapján is elismeri a képviseleti jog alapítását, ha a megbízás tejesítéséhez jognyilatkozat tétele, valamilyen szerződés megkötése elengedhetetlen.

A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján kötendő szerződésre előír. Az általános meghatalmazás csak írásban érvényes.

A meghatalmazás eltérő kikötés hiányában visszavonásig érvényes; visszavonása jóhiszemű harmadik személy irányában csak akkor hatályos, ha azt vele közölték. A visszavonás jogáról érvényesen nem lehet lemondani. A meghatalmazás bármelyik fél halálával megszűnik [1959. évi IV. tv. 222-223. §].

3. Szervezeti képviselet

A szervezeti képviselet alapszabályon, szervezeti szabályzaton, vagy alapító okiraton alapul.

Például:

A gazdasági társaságot (kft-t, bt-t, stb.) a vezető tisztségviselők képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Ha a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ettől eltérően nem rendelkezik, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek és a cégvezetőnek a cégjegyzési joga - a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében is - önálló, az egyéb képviselők cégjegyzésének érvényességéhez pedig két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírására van szükség [1997. évi CXLIV. tv. 39-40. §]. A képviselők elnevezése: bt – üzletvezető, kft – ügyvezető.