Papír alapon már nem terjeszthető elő építésügyi kérelem

Szerző: Baksa Lajos Baksa Lajos

Utolsó frissítés: 2018. január 21. vasárnap, 11:17

Közzétéve: 2018. január 03. szerda, 17:29

A 2018. év újra jelentős változásokkal indul a közigazgatásban, és így az építésügyben is. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) hatályba lépése a legjelentősebb újdonság, amely következtében az Eljárási kódexben is módosítások történtek.


Magyar Közlöny: 2017. évi 232., 2017. évi 229.
Érintett jogszabály: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
Új jogszabály: 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet
Hatályos: 2018. január 1.

 

1. Papír alapon kérelem már nem terjeszthető elő



A közigazgatásban az elektronikus ügyintézés általánossá tétele kiemelt cél. A 2018. év ebben is jelentős előrelépést jelent, bár az építésügyben az elektronikus ügyintézés már előrehaladottnak volt tekinthető az ÉTDR és az elektronikus építési napló bevezetésével. Ugyanakkor az elektronikus ügyintés kiterjesztése egyben azt is jelenti, hogy az építésügyi eljárásban korábban még megengedett volt papír alapon a kérelem előterjesztése, azonban 2018. január 1-napjától ez a lehetőség megszűnik. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8) Korm. rendelet (Eljárási kódex) módosításaiban hatályon kívül helyezésre került minden olyan előírás, amely megengedte a kérelem papír alapon történő benyújtását.

2018-tól csak az ÉTDR rendszer használatával, illetve személyesen elektronikus adathordozón benyújtott elektronikus levelében (az ÉTDR által biztosított elektronikus formanyomtatvány segítségével) lehetséges [457/2017. (XII. 28.) Korm. rend. 412. §; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. §; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 8. § (1) bek.].

 

2. Az eljárási illeték megfizetését a kérelem benyújtásakor igazolni kell



A hatósági eljárások egyik legdrasztikusabb változása az ügyintézési határidők további rövidítése. Mind az Ákr., mind az Eljárási kódex e tekintetben ügyfélbarátabb előírásokat határoz meg, ugyanakkor az ügyfeleket tudatosabb és előkészítettebb ügyintézésre szorítja. Ennek oka, hogy az ügyfél hatékony közreműködése nélkül a szoros ügyintézési határidők aligha lennének tarthatók.

Az előkészítettebb kérelem összeállítása – és a kevesebb hiánypótlás – érdekében az Eljárási kódexben minden eljárásban kötelező előírásként került meghatározásra, hogy a kérelem benyújtásakor (azzal egyidejűleg) szükséges az eljárási illeték, vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást csatolni, bemutatni. Ezzel az igazolás kvázi a kérelem kötelező elemeként (előfeltételeként) értelmezhető, amelynek hiányában a kérelmet az építésügyi hatóság köteles visszautasítani az Ákr. rendelkezéseinek megfelelően. Az egyes engedélyezési eljárásoknál az eljárási illeték befizetésének igazolása már korábban is szerepelt, de a módosított szövegben hangsúlyosabbá vált, és a hatósági eljárások közös szabályai között is rögzítésre került [457/2017. (XII. 28.) Korm. rend. 410. § (3) bek.; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 7. § (3) bek.; 2016. évi CL. tv. 46. § (1) bek.].

A települési önkormányzat polgármestere településképi véleményét eddig is be kellett csatolni az építési, valamint a fennmaradási engedély iránti kérelemhez, azonban az Eljárási kódex hatályos rendelkezése szerint olyan településképi véleményt kell becsatolni, amely az építési tevékenységet engedélyezésre javasolta, Ez egyértelműsíti a hatóság lehetőségét, mert ha nincs ilyen tartalmú településképi vélemény, akkor az engedély iránti kérelem az Ákr. alapján visszautasítható. Ehhez hasonlóan – amennyiben szükséges – olyan építészeti-műszaki tervtanácsi szakmai véleményt kell mellékelnie az építtetőnek, amely a tervdokumentációt engedélyezésre ajánlotta [457/2017. (XII. 28.) Korm. rend. 410. § (8) bek., 410. § (16) bek.; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 17. § (6) bek., 42. § (4) bek.; 2016. évi CL. tv. 46. § (1) bek.].

 

3. Tovább rövidülő ügyintézési határidők


A közigazgatás bürokráciacsökkentésének egyik legmarkánsabb eleme évek óta az ügyintézési határidők folyamatos csökkentése. A hatályba lépett új építésügyi előírások között sincs ez most másként, és az Ákr. szabályaival együtt értelmezve elmondható, hogy újra jelentősen rövidülnek az ügyintézési határidők.

Az építésügyi hatósági (kérelemre induló) eljárásokban, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, az ügyintézési határidő 25 napos lesz, míg azokban az eljárásokban ahol szakhatósági közreműködés is szükséges 35 napos. Az építésrendészeti eljárás ügyintézési határideje pedig 50 nap.

A változás az is, hogy az Ákr. szabályai szerint ezen időtartamba szinte valamennyi eljárási cselekmény beleszámítandó [457/2017. (XII. 28.) Korm. rend.410. § (6) bek.; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 14/A. §; 2016. évi CL. 50. § (5) bek.].

 

4. A szakhatóságok közreműködésének előírásai új kormányrendeletben


Fontos változás, hogy a szakhatóságok bevonásának előírásai és ügyintézési határidőik meghatározása részben hatályon kívül helyezésre került az Eljárási kódexből. Ennek oka, hogy ezen előírásokat új kormányrendeletben találhatjuk: az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendeletben (Szakhatósági rendelet). A Szakhatósági rendeletben találhatók meg a szakhatóságok bevonásának feltételei és a szakhatóságok kijelölése is, az eljárásra vonatkozó ügyintézési határidővel egyetemben [457/2017. (XII. 28.) Korm. rend. 412. §, 413. §, 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 12-13. §].

A Szakhatósági rendelet részletes előírásairól szóló tájékoztató „A szakhatóságokat kijelölő jogszabály: 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet” címszó alatt érhető el.

 

5. Az Ákr. miatti technikai módosítások



A fent kiemelt változásokon túl még számos módosítást találunk az Eljárási kódexben, amelyek célja az Ákr.-ben meghatározott új szabályokkal, fogalmakkal való összhang megteremtése. Az Eljárási kódexen így például átvezetésre került a jogerő fogalma helyett a döntések véglegessége, egységesen pontosításra kerülnek a helyszíni szemle részletszabályai, és szintén az Ákr-el és az elektronikus ügyintézés szabályaival összhangba módosításra került az eljárás megindításáról szóló értesítések tartalma is [457/2017. (XII. 28.) Korm. rend. 410-413. §].