01. A jogszabály és a jogforrás

Azt mindenki tudja, hogy a jogainkat és kötelezettségeinek a jogszabályok határozzák meg, de azzal már kevesebben vannak tisztában, hogy mit nevezünk jogszabálynak, azok hogyan keletkeznek. Soha nem szabad elfelejteni, hogy a jogszabály nem tudása nem mentesít az abban foglalt kötelezettségek teljesítése alól.

 
Mi a jogszabály?

Jogszabály fogalma:
a jogalkotással felruházott állami szerveknek, meghatározott eljárás eredményeként meghozott normatív rendelkezése. Az általánosan kötelező magatartási szabályokat (az állampolgár jogait és kötelezettségeit) csak jogszabályban lehet meghatározni.

Diszpozitív jogszabály:
eltérhet tőle az alkalmazó, akkor kell figyelembe venni, ha a felek nem állapodnak meg más feltételekben (pl. a Polgári Törvénykönyv szerződésekre vonatkozó részei).

Kogens jogszabály:
olyan jogszabály, amelytől nem lehet eltérni (a jogszabályok döntő többsége ilyen) [Alaptörvény Alapvetés R) cikk (2) bekezdés].

Melyek a jogszabályok típusai?

Jogszabályok:
- Magyarország Alaptörvénye (lásd: Alaptörvény)
- Törvény (és a még hatályos törvényerejű rendelet) és a Nemzetközi szerződés[1]
- Kormányrendelet (és a még hatályos minisztertanácsi rendelet)
- Miniszterelnöki rendelet, Miniszteri rendelet
- a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének) rendelete[2]
- önkormányzati rendelet [Alaptörvény Alapvetés T) cikk (2) bekezdés]

Mi a jogforrás?

Jogforrás:
a jogalkotó szervek és az általuk meghozott jogszabályok.
Jogforrási hierarchia: az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal[3].

Melyek az Európai Unió jogszabályai?
Az ún. közösségi jog az alábbi elemekből áll:
a) Elsődleges jogforrások:
- alapító szerződések (Treaties) és az ezt módosító, kiegészítő szerződések,
- csatlakozási szerződések.
b) Másodlagos jogforrások:
- Rendelet: (regulation) minden tagállamra nézve kötelező érvényűek, közvetlenül alkalmazandók, anélkül, hogy a magyar jogba át kellene emelni (közvetlen hatály).
- Irányelv: (directive) kötelező erejű jogszabályok, de be kell emelni a magyar joga - külön törvényt, rendeletet kell hozni a témában. Az irányelv általában az elérni kívánt célt határozza meg, míg az ehhez szükséges eljárási szabályokat az adott tagállam szabadon hozza létre.
- Határozat: (decision) közvetlenül alkalmazandó de, csak azokra kötelező, akik a jogszabály címzettei. Magán- és jogi személyekre, illetve tagállamokra egyaránt vonatkozhat.
- Ajánlás (recommendation) és vélemény (opinion): nem kötelezőek.
c) Harmadlagos jogforrások: az Európai Bíróság által hozott döntések

Fontos:
- Az uniós jogszabályokat a Magyar Közlönyben nem hirdetik ki, csak az EU hivatalos lapjában (Official Journal of the European Union). Az uniós jogszabályokat innen töltheti le.
- A közösségi jog elsőbbséget élvez a magyar joggal szemben, ha a kettő ellentétben áll egymással, akkor az uniós jogszabályt kell alkalmazni (a közösségi jog elsőbbsége).
- A közösségi jog hivatkozható a magyar bíróságok előtti eljárásban is (a közösségi jog közvetlen hatálya).

A közjogi szervezetszabályozó eszköz

a) Normatív határozat

Normatív határozatban szabályozhatja
a) az Országgyűlés,
b) a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv,
c) az Alkotmánybíróság,
d) a Költségvetési Tanács
szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját.

Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését. Normatív határozatban szabályozhatja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját.

b) Normatív utasítás

Normatív utasításban szabályozhatja
a) a köztársasági elnök,
b) a miniszterelnök,
c) a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv kivételével a központi államigazgatási szerv vezetője,
d) az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
e) a legfőbb ügyész,
f) az alapvető jogok biztosa,
g) a Magyar Nemzeti Bank elnöke,
h) az Állami Számvevőszék elnöke,
i) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, valamint
j) a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) és a jegyző
a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét.

Törvényben meghatározott tárgykörben normatív utasítást adhat ki
a) az Országgyűlés,
b) a köztársasági elnök,
c) az Alkotmánybíróság,
d) az alapvető jogok biztosa,
e) az önálló szabályozó szerv, valamint
f) a Miniszterelnökség és a minisztérium
hivatali szervezetének vezetője, amely a szerv állományába tartozó személyekre kötelező.

A közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes. A közjogi szervezetszabályozó eszközben jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg. A közjogi szervezetszabályozó eszközökre vonatkozó rendelkezések nem érintik a kibocsátásukra jogosultak – más jogszabályon alapuló – egyedi határozat meghozatalára vagy egyedi utasítás adására vonatkozó jogát. Állami szerv vagy köztestület tevékenységét és működését szabályozó – törvény alapján kiadható – más jogi eszköz jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel nem lehet ellentétes [2010. évi CXXX. tv. 23-24. §].



[1] Az állampolgárok számára jogot és kötelezettséget megállapító nemzetközi szerződéseket a Magyar Közlönyben - a megfelelő jogszabályi formában - ki kell hirdetni. A nemzetközi szerződésben foglalt normával ellentétes jogszabályt nem lehet alkotni, és a nemzetközi szerződés tartalma nem ütközhet az Alaptörvénybe.

[2] Korábban az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkárok is bocsáthattak ki rendelkezéseket a kormány által meghatározott feladatkörben és törvényben kapott felhatalmazás alapján. Az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkári tisztség már megszűnt, de vannak még ilyen hatályban lévő rendelkezések.

[3] Egy példa arra, hogy a jogforrási hierarchia gyakran csorbát szenved: a siófoki építési szabályzat egyik szakasza alkotmányellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről szóló 24/2005. (VI. 24.) AB határozat

 

Szakmai partnereink:

 

   

SWF file not found. Please check the path.