Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

01.2. Mi határozza meg egy jogszabály rövidítését?

Egyes törvényekben megtalálhatjuk az alábbi rendelkezést: „E törvény más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: „. Nagyon hasznos, ha a jogalkotó maga határozza meg, hogy az adott jogszabályt hogyan kell rövidíteni, mert így az egyes jogalkalmazók, vagy éppen a kommentárok egy adott rövidítés esetében ugyanarra a jogszabályra utalhatnak (lásd például: Ákr., Kp., Ptk.). Véleményünk szerint káros az a gyakorlat, amely időről-időre a változatlan számú és című, gyakran hivatkozott jogszabályoknak (közte törvényeknek) más-más rövid megjelölését (rövidítését) vezeti be. Nem ritka, hogy az egyszerre hatályban lévő különböző jogszabályokban is ugyanarra a törvényre (vagy rendeletre) más-más rövid megnevezés vagy rövidítés utal, sajnos az építési jogban is.

A rövidítések korábbi jogszabályi háttere a Jszr. volt

Utána néztünk, hogy mi az oka annak, hogy „kikopott” a hazai törvényalkotásból és jogszabály-szerkesztésből az a gyakorlat, amely szerint egyes jogszabályok maguk meghatározták, hogy milyen rövidítés (vagy rövid megjelölés) formájában kell rájuk hivatkozni más jogszabályokban. Ennek oka minden bizonnyal a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet vonatkozó előírásának a megváltoztatása.

A 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (Jszr.) 50. § (2) bekezdés 2010. október 25-i szövege:
 

A 11/2010. (X. 25.) KIM rendelet 1. § 8. pontja 2010. október 26-i hatállyal törölte az ec) pontot. A törlés indokát sajnos nem tudjuk, a KIM rendeletnek nem találtunk hivatalos indokolását.

A 2010. október 26. napjától, ma is hatályosan, e bekezdés már sem a jogszabályok záró rendelkezései között, sem más logikai egységeként nem utal a jogszabály rövidítését (vagy tágabban, a rövid megnevezését) megállapító rendelkezés elhelyezhetőségére.
 

Vannak jogalkotói rövidítések, de több kellene

A Jszr. konkrét rendelkezésének hiányát azonban nem mindenki értelmezte mindeddig tiltásként; erre példának éppen az igazságügyi tárca által előkészített nagyobb terjedelmű kódexek hozhatóak fel, amelyek a Jszr. előírásának törlését követően is éltek azzal, hogy a törvényszövegükben meghatározzák önmaguk rövidítését: ilyen pl. az Ákr. és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) is [2017. évi I. tv. 158. §; 2016. évi CL. tv. 144. §].

Sajátos ezirányú rendelkezést találunk a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvényben, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt más jogszabályokban „Polgári Törvénykönyv” elnevezéssel, illetve „Ptk.” rövidítéssel kell megjelölni, illetve a saját magára más jogszabályokban a „Ptké.” rövidítést írja elő [2013. évi CLXXVII. tv. 69-70. §].
 

A jogbiztonság érdekében, illetve az elektronikus jogtárak felhasználóit támogatandó is, érdemes lenne visszahozni az Ákr., a Kp. vagy a Ptké. gyakorlatát. Ha ez jogértelmezéssel nem lehetséges, úgy a Jszr. 50. § (2) bekezdésének (vissza-)módosítása lenne indokolt.

A magyar építészetről szóló C. törvényben megjelenő, ellentmondásos rövidítésekről itt írunk.