Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az ÉTDR használata során számtalan gyakorlati kérdés merül fel. Ez az összeállítás ezen kérdésekre próbál választ adni az ügyfelek részére.

Az építésügyi hatósági eljárások szakhatóságok közreműködése mellett zajlanak. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg, hogy milyen kérdéskörben, melyik szakhatóságot kell megkeresnie ahhoz az építésügyi hatóságnak, hogy megalapozott döntést hozzon. A szakhatósági eljárásokra az Eljárási kódex részletes szabályokat rögzít.

A helyszíni szemle tartásával tud ténylegesen meggyőződni arról a hatóság, hogy az ingatlanon milyen építmények találhatók, és ott milyen építési tevékenység folyik. Az építtető pedig a helyszíni szemle garanciális szabályainak alkalmazásával tudja minden kétséget kizáróan igazolni, hogy az ingatlan körülményei, állapota lehetővé teszik az általa kérelmezett engedély kiadását, illetve, hogy érvényesíteni tudja ügyféli jogait. A helyszíni szemlére vonatkozó rendelkezések az Ákr. hatályba lépésével, 2018. január 1. napjától módosultak.

Az építtető 2013. január 1-jétől az engedélyezési eljárás megindítása előtt is „igénybe veheti” az építésügyi hatóság szakmai tudását. Az engedély benyújtása előtt már - a korábbi nem hivatalos egyeztetések helyett – a hatóság és az építtető jogszabályban rögzített eljárási előírások mellett kérheti a hatóság szakmai nyilatkozatát. 2016. január 1. napjától közel fél évig az építésfelügyeleti hatósághoz is lehetett fordulni.

Ha a hatóság érdemben foglalkozik az üggyel (akár kérelemre, akár hivatalból), és a sikeresen tisztázza a tényállást, a közigazgatási eljárás következő lépése a hatósági döntés. Érdemes tudni, hogy mikor lesz jogerős a döntés, és mit jelent a kézbesítési vélelem.

A kivitelezési szereplőinek főként az Építési törvény és a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) szabályaival kell megismerkedniük. 2014. január 1-jétől a résztvevők közül törölték a beruházáslebonyolítókat, és átalakult a szakmagyakorlási tevékenységek listája is.

Az engedélyezési eljárás során a dokumentációknak is rendelkezésre kell állniuk, ezért a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg, hogy az építészeti-műszaki dokumentációnak milyen iratokat kell kötelezően tartalmaznia. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások lefolytatásához elengedhetetlen a meghatározott összetételű és műszaki tartalmú, elektronikus formában előállított építészeti-műszaki dokumentáció.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság 2013. január 1-jétől részletesen szabályozott, és a korábbitól eltérő esetekben is elrendelhet kerítéssel és támfallal kapcsolatos építési tevékenységet az építtetővel, az érintett telek vagy épület tulajdonosával szemben. Az új rendeletben már szerepelnek azok a szempontok is, amelyeket a hatóságoknak a kötelezési eljárásban figyelembe kell venniük, ezáltal az eljárások kiszámíthatóbbá válnak az érintettek részére. Ezt az eljárást nem szabad összekeverni a polgármester által elrendelhető településképi kötelezéssel.

Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzései alapján egyebek mellett leállíthatja a kivitelezést és akár építésfelügyeleti bírságot is megállapíthat.

Az építésfelügyeletet hajlamosak vagyunk összekeverni az építésügyi hatósággal, pedig egymástól nagyon eltérő szervekről van szó. Az építésfelügyelet feladatai alapján kaphatná akár a „hatósági műszaki ellenőr” elnevezést is, hiszen az építkezés minőségét ellenőrzi, ezzel az építtető (mint fogyasztó) érdekeit is képviseli a kivitelezővel szemben.

A bontási tudomásulvételi eljárás (a korábbi bejelentési eljárást felváltva) a nem engedélyköteles, de az előzetes hatósági kontroll alá tartozó bontási tevékenységeket érinti. 2013-tól az építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik az eljárás. A 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 2016. június 14-i hatállyal megszüntette ezt az eljárási formát, ezért az alábbi tájékoztató a 2016. június 13-ig megindított eljárások szabályait tartalmazza.

A használatbavételi engedélyhez kötött tevékenységek köre jelentősen csökkent 2013. január 1-jétől. Főszabály szerint az elkészült épület használatbavételéhez tudomásulvételi eljárást kell lefolytatni. A tudomásulvételhez kapcsolódó részletes eljárási szabályok meghatározására döntően 2013. október 1-jei hatállyal került sor.

Az ÉTDR az a felület, amelyet minden építtetőnek meg kell ismernie, ha engedélyezési eljárást kíván indítani. Fontos tudni, hogy 2018. január 1. napjától csak az ÉTDR rendszer használatával, illetve személyesen, elektronikus adathordozón benyújtott elektronikus levelében (az ÉTDR által biztosított elektronikus formanyomtatvány segítségével) lehetséges beadni építésügyi kérelmet. Az alábbiakban összefoglaljuk az engedély iránti kérelem benyújtásának közös szabályait.

Mielőtt megvásároljuk a telket, nemcsak a környéket, a közlekedési lehetőségeket vagy éppen a szomszédokat kell alaposan feltérképeznünk, hanem azt is, hogy a telekre egyáltalán felépíthető-e a kívánt épület. Ha az adott ingatlan erre nem alkalmas, még lehetőségünk van – ha ezt a körülmények lehetővé teszik – telekalakítási engedéllyel létrehozni a megfelelő területet. A telekalakítási eljárás szabályozása jelentősen módosult 2010. január 1-jétől (hiszen ezt követően a földhivatalok végzik a telekalakítási engedélyre irányuló kérelmet elbírálását), illetve 2013. január 1-jétől.

Az elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatósági döntéssel szemben az ügyfél fellebbezést terjeszthet elő. Fontos tudni, hogy 2013. január 1-jétől az általános, a Ket. szerinti szabályoktól eltérő számos jelentős módosítás következett be az építésügyi és építésfelügyeleti fellebbezési eljárásra vonatkozó rendelkezésekben. Az alábbiakban az alkalmazandó Ket., az Építési törvény (Étv.) és az Eljárási kódex előírásait egységesen közöljük.

 Az Illetéktörvény (1990. évi XCIII. tv., Itv.) Mellékletének XV. fejezete tartalmazza az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetékét. A fizetendő illetékek összegét az alábbi táblázatokból ismerhetik meg. 

A települési önkormányzat polgármestere, illetve a fővárosi önkormányzat főpolgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és módon véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez. A polgármester a véleményében akár el is utasíthatja a beruházás megvalósítását. A véleményezési eljárás lefolytatásának számos előfeltétele van, és ezek a feltételek a Településképi törvény hatályba lépése miatt módosultak.

Az Építési törvényt módosító 2012. évi CLVII. törvény vállalkozott arra, hogy meghatározza pontosan, hogy mit kell szabálytalan építési tevékenységnek minősíteni. Korábban a fennmaradási engedélyezési eljárás szabályainál volt meghatározva az engedély nélküli vagy attól eltérő építés jogkövetkezménye, azonban a jogszabályok az építkezés szereplőinek jogosultságával és a tevékenységük minőségével kapcsolatos fogalmi elemeket nem tartalmaztak. A szabálytalan építési tevékenységek fogalmát a 2013. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 2016. január 1. napjától az egyszerű bejelentés nélkül vagy ettől eltérő építési tevékenység is jogszerűtlennek minősül.

A bejelentési eljárás jól szemlélteti a jogalkotó azon akaratát, hogy a kevésbé jelentős építések esetében az előzetes engedélyezés helyett utólagos kontrollt gyakoroljon a hatóság. A bejelentési eljárás szabályai 2010. május 28-ai hatállyal jelentősen módosultak. Az építtetők bontási, építési vagy használatbavételi bejelentést kötelesek tenni. Az építtetőnek kiemelten fontos érdeke, hogy a bejelentési eljárás szabályait ismerje, hiszen itt előfordulhat, hogy a hatóság olyan építményt bontat le, amiről az építtető úgy gondolta, hogy szabályosan készült el. 2013. január 1-jétől a bejelentési eljárás megszűnt, ezért az alábbiakban a 2012. december 31. napjáig indult eljárások szabályai ismerhetők meg. Nagyon fontos, hogy a jelenleg is hatályos településképi bejelentési eljárás nem azonos a megszüntetett bejelentési eljárással.

Az építésügyi rendszerben 2013. január 1-jétől az utóbbi évtizedek legátfogóbb változása következett be. Az épített környezet védelmét és hatósági ellenőrzését jellemző szinte kizárólagos állami kontrollt kiegészítették a települési önkormányzatok számára biztosított új jogintézmények. Az állami hatósági rendszerben összeolvadtak az építésügyi és az építésfelügyeleti feladatok, és a teljesen új szervezetrendszer, új jogszabályi környezetben, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató (elektronikus) rendszer (ÉTDR) bevezetésével egyidejűleg kezdte meg a működését.