Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Egy jogszabálytervezet kizárna egyes érintetteket az építési engedélyezési eljárásokból

2024. április 18-án jelent meg a kormany.hu oldalon az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításának tervezete. A jogszabály hatályba lépésével megszűnne az ÉTDR 2013 óta létező általános tájékoztatási felülete, és jelentősen korlátoznák az építésügyi engedélyezési eljárásokba az ügyfelek személyét és jogosultságaikat is. Az új jogszabállyal az ügyfél-hatóság közötti azon vita is lezárul, hogy az ügyfelek ÉTDR-en keresztül hozzáférhetnek-e az engedélyezési eljárás irataihoz.

Az ÉTDR általános tájékoztatási felületének jelentősége

Az építtetők gyakran nem tekintik partnernek az érintett szomszédokat, és nem is osztják meg velük az épület terveit, így a szomszédok már csak akkor szembesülhetnek az épületből, amikor az „kinő a földből”. Az ÉTDR általános tájékoztatási felületét 2013-ban hozták létre, és egy minimális információt nyújt az érintettek számára, itt ugyanis legalább a beruházás léptéke, és az utcakép változása felmérhető.

Az https://www.e-epites.hu/etdr oldalon „Általános tájékoztatási felület, ügyek nyilvános adatai” feliratú almenüre kell kattintani.

Mind az építési engedéllyel, mind az egyszerű bejelentéssel végzendő beruházások felkerülnek az ÉTDR általános tájékoztatási felületére.

Jelenleg az építésügyi hatóság az ÉTDR általános tájékoztatási felületén mindenki által hozzáférhető módon - személyes adatot nem tartalmazó - általános tájékoztatást ad a hatáskörébe tartozó megindult és lezárult engedélyezési eljárás következő főbb ismérveiről:

a) az eljárás megindulását követő munkanapon:
aa) a kérelmezett eljárás típusa és az eljárás megindulásának időpontja,
ab) az építési tevékenységgel érintett telek címe, ennek hiányában helyrajzi száma, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi száma,
ac) az építési tevékenység tárgya,
ad) az Eljárási kódex 8. mellékletben meghatározott tartalmú helyszínrajz, utcai homlokzati terv vagy látványterv,

b) a döntés kiadmányozását követő munkanapon: a döntés rövid tartalma és meghozatalának időpontja,

c) a döntés véglegessé válását követően - az építtető értesítésével egyidejűleg -: a döntés véglegessé válásának napja [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 10. § (6) bek.].

Az építkezéssel érintett szomszédok szempontjából nagy jelentősége volt annak, hogy 2021. január 1-jétől az ÉTDR általános tájékoztatási felületén bárki megnézheti – amennyiben feltöltésre kerül – már az egyszerű bejelentéssel végzendő beruházás főbb adatait, valamint a tervezett beruházás helyszínrajzát és homlokzati tervét (vagy látványtervét) [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 1. § (1c) bek. c) pont]. Kapcsolódó 2021. évi cikkünk itt elérhető: A szomszédok már tájékozódhatnak az egyszerű bejelentésű épületekről is

A szomszédok mellett a nagyobb közvéleményt is érinthetik, érdekelhetik az egyes beruházások. A Magyar Rádió épületeiről szóló cikksorozatunkban az Építésijog.hu is csak erről a felület igénybevételével tájékoztathatta Önöket az építési engedélyezési eljárás részleteiről. Az ÉTDR általános tájékoztatási felületén a mai napon még bárki megnézheti a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Palotanegyedbe tervezett új campusának helyszínrajzát, több mint egy tucat homlokzati rajzát, illetve a látványterveket.
 

Forrás: ÉTDR általános tájékoztatási felület

Megszűnik az ÉTDR általános tájékoztatási felülete

Az ÉKM társadalmi egyeztetési felületén 2024. április 18-án jelent meg egy jogszabálytervezet. A Kormány az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítását tervezi. A jogszabály hatályba lépésével megszűnne az ÉTDR általános tájékoztatási felülete.

A cikkünk első részében bemutattuk, hogy ennek a felületnek miért van jelentősége az ügyfelek, éritettek tájékozódásában, hátrányáról nem tudunk. A helyi közösségek is egyedül az ÉTDR általános tájékoztatási felületéről szerezhetnek információt arról, hogy mi épül a közvetlen lakókörnyezetükben, de az új jogszabállyal elvennék a helyi közösségektől is ezt a lehetőséget.

A nyilvános indokolásból sajnos nem derül ki, hogy a Kormány miért tervezi az ÉTDR általános tájékoztatási felületének megszüntetését. Az itt elérhető indokolás ennyit tartalmaz: „A kormányrendelet szerinti módosítás célja az építésügyi hatósági eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) tájékoztatási felületének megszüntetése”.

Az Építésijog.hu rendkívül sajnálatosnak tartja a felület kivezetését. Bízunk benne, hogy a jogalkotó legalább a minimális tájékozódási lehetőséget biztosítani fogja valamilyen más módon, vagy – és ennek még jobban örülnénk – nem is lép hatályba a tervezet ebben a formában.

Szűkülne az engedélyezési eljárásokban az ügyfelek személyi köre

A jogszabálytervezet indokolása még említést sem tesz arról, hogy a kormányrendelet az engedélyezési eljárások alapvető szabályát is érinti, pedig meghatározná, hogy kik vannak kizárva az építési engedélyezési és tudomásulvételi eljárásokból.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 10. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak [2016. évi CL. tv. 10. §]. Tehát az Ákr. szerint az, akinek valamilyen módon a jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, ügyfélnek minősül.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) 4. § [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 4. §]:
 

Látható, hogy az Eljárási kódex 4. § (1)-(2) bekezdése az Ákr. 10. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfélfogalomhoz képest különös rendelkezéseket tartalmaz, de csak azt határozza meg, hogy
a) ki az aki minden esetben ügyfél (4. § (1) bekezdés), és
b) ki az, akinél a hatóságnak minden esetben vizsgálnia kell, hogy a jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti-e (4. § (2) bekezdés).

Ha valaki nem tartozik az Eljárási kódex 4. § (1)-(2) bekezdése szerinti személyi körbe, attól még lehet ügyfél egy engedélyezési eljárásban, ha bizonyította például azt, hogy a jogszabályi előírást meghaladó épületmagasságú épület a jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti.

A jogszabálytervezet alapján a hatóságnak meg lenne kötve a keze. Az Eljárási kódex új 4. § (2a) bekezdése az alábbiakat tartalmazná:
„Az építésügyi hatósági engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárásban – kivéve, ha az építtető vagy az építési tevékenységgel érintett telek tulajdonosa részben vagy egészben az állam vagy valamely önkormányzat – az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően kizárólag az építési tevékenységgel érintett telekkel közös határvonalú ingatlan – ide nem értve a közterületi ingatlant – tulajdonosa, haszonélvezője lehet ügyfél.”

Az Építésijog.hu álláspontja szerint ez indokolatlanul szűkíti le az ügyfelek körét, hiszen így például az a szomszéd se lehet ügyfél, akit az építkezéssel érintett ingatlantól egy árok választ el. Az új előírás egyebek mellett kizárná a civil szervezeteket is az ügyféli körből, amely ellentétes a 2001. évi LXXXI. törvénnyel kihirdetett Aarhusi egyezményben foglaltakkal.

Az Ákr. rendelkezéseitől jogszabályok csak akkor térhetnek el, ha azt az Ákr. kifejezetten megengedi [2016. évi CL. tv. 8. § (2) bek.]. Az Ákr. 10. § (2) bekezdés értelmében törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek és szervezetek körét, akik (amelyek) a jogszabály erejénél fogva ügyfélnek minősülnek.

Az ügyféli kör tervezet szerinti szűkítése véleményünk szerint az Ákr. rendelkezéseivel is ellentétes, hiszen itt nem arról van szó, hogy a kormányrendelet azt határozza meg, hogy ki biztosan ügyfél, hanem azt, hogy – akár a jogos érdek mellett is – ki van kizárva az ügyféli körből.

Amennyiben a tervezet a jelenlegi szöveggel hatályba lépne, és lenne olyan érintett személy, akit emiatt zártak ki az ügyből, akkor véleményünk szerint – az Alkotmánybíróság által lefolytatott normakontrollt követően – a kiadott építési engedély semmisségét kell majd megállapítani.

Nem lehetne az ügyfelekkel megosztani ÉTDR-ben az eljárás iratait

Nem nehéz belátni, hogy egy ügyfél akkor tudja hatékonyan képviselni az érdekeit, akkor tudja jelezni a tervekben megtalálható jogszabálysértéseket, ha ismeri az ügy iratait, és a terveket. Egy építési engedélyezési eljárás olyan mennyiségű iratot és tervet tartalmaz, hogy fizikailag kivitelezhetetlen, hogy – főként egy laikus ügyfél – a hatóság helyiségében, ügyfélfogadási időben megismerhesse a teljes iratanyagot, illetve így annak a lehetőségét is elveszti, hogy szakember segítségét vegye igénybe a tervek felülvizsgálata során.

Az Ákr. 33. § (1) bekezdésére tekintettel az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Az iratbetekintési jog korlátait az Ákr. 34. § (1) és (2) bekezdése rögzíti [2016. évi CL. tv. 33-34. § (2) bek.].

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) szerint a hatóság az eljárást és annak eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében folytatja le [1997. évi LXXVIII. tv. 53/A. §]. Az Eljárási kódex szerint az ÉTDR útján történő elektronikus kapcsolattartásra az E-ügyintézési tv. (2015. évi CCXXII. tv.) és végrehajtási rendelete elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései irányadók azzal, hogy az ÉTDR-ben feltöltésre kerülő valamennyi dokumentum elektronikus aláírással vagy bélyegzővel automatikus hitelesítésre kerül, kivéve a hatósági felhasználók által készített, de kiadmányozásra nem került dokumentumokat [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 15. § (5) bek.].

Az ÉTDR az eljárás mappájának kezelését, láthatóságát ügyintézői és ügyféli oldalon eltérő tulajdonságokkal és jogokkal ruházza fel, ennek körében a program készítésénél követelmény volt, hogy a hatóság döntései, feljegyzései vagy általános levelei, megkeresései ügyféli oldalon kizárólag a kiadmányozás, az ügyfél számára történő címzés és expediálás után válnak láthatóvá. Ez megakadályozza, hogy a döntés tervezete, vagy más, meg nem ismerhető védett irat láthatóvá váljon a betekintés során az ügyféli oldalon.

Jelenleg az ügyfelek ÉTDR-en keresztüli iratbetekintés korlátozását sem törvény, sem kormányrendelet nem teszi lehetővé, ettől függetlenül vannak olyan hatóságok, amelyek ezt a lehetőséget megtagadják az ügyfelektől. Már született olyan bírósági döntés is, amely elmarasztalta az iratbetekintést ilyen módon korlátozó hatóságot.

A jogszabálytervezet ebben a vitában is új helyzetet teremtene. Az Eljárási kódex 15. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészülne ki:
 „(7) Az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság az ügyfél részére az iratbetekintést a hivatali helyiségben, a hatóság jelenlétében és a hatóság által biztosított eszközön biztosítja. A megismert adat, a dokumentumról készített másolat nem nyilvános.
(8) Egyedi kóddal történő iratbetekintés kizárólag a közigazgatási bíróság részére engedélyezhető. Az egyedi kód harmadik fél részére nem adható tovább.”

Az új rendelkezés hatályba lépésével még azok a hatóságok sem biztosíthatnak ÉTDR hozzáférést az ügyfeleknek, amelyek esetleg osztják az Építésijog.hu véleményét, és úgy gondolják, hogy az érdemi iratbetekintés csak elektronikus úton, az ÉTDR-en keresztül történhet meg, és ennek biztosítása nélkül indokolatlanul korlátoznák az ügyféli jogok gyakorlását.

Bízunk benne, hogy a társadalmi egyeztetés során beérkező észrevételek alapján a jogalkotó felülvizsgálja a tervezetet, mert az ebben foglaltakat az Építésijog.hu nem látja indokoltnak. A tervezet szerinit változással csak szűkülnek az ügyfelek számára már jelenleg is minimálisra csökkent érdekérvényesítési és jogorvoslati lehetőségek.

Véleményünk szerint a transzparens és az ügyfelek által nyomon követhető eljárások garanciát jelentenek arra, hogy az érintettek jelezni tudják az érdeksérelmeiket, és azokat még az engedélyezési eljárási szakaszban ki is lehet vizsgálni. Ha nincs a tervekben jogszabálysértés, akkor az építtető számára az ügyféli beavatkozás érdemi késedelmet nem okoz. Ha azonban a tervekben szereplő jogszabálysértés csak azért nem derülhetett ki, mert az ügyfél nem élhetett az ügyféli jogaival vagy éppen nem ismerhette meg a terveket, az a közérdek sérelmével is jár, hiszen egy jogszabálysértő épület sok-sok évtizedig jelen van az épített környezetünkben.

Álláspontunk szerint az E-ügyintézési törvénnyel (2015. évi CCXXII. tv.) is ellentétes az a rendelkezés, hogy egyedi kóddal történő iratbetekintés kizárólag a közigazgatási bíróság részére engedélyezhető. A tervezet hatályba lépését követően az építésügyi hatóságok egyéb hatóságok, vagy éppen az ügyészség részére sem oszthatnák meg ÉTDR-en keresztül az ügyeket, ami nem lehetett a jogalkotó célja. Az ügyfelek, helyi közösségek, érintettek információtól való megfosztásánál sem látunk érdemi indokot, de a hatóságok egymás közötti információmegosztásának részletei valószínűleg még finomításra kerülnek.

Amennyiben szó szerint kellene betartani rendelkezést, akkor ez azt is jelentené, hogy a bíróság - aki nem építésügyi szakember - megismerheti az ÉTDR-es iratokat, de az ügyben kirendelt szakértő csak az építésügyi iratokból, tervekből, műszaki leírásokból készíthetné el a szakértői véleményt, és közvetlenül nem férhetne hozzá az eljárás irataihoz. Érdemes tudni, hogy a bírósági iratok között fellelhető, nyomtatott iratanyagból - a sokszor gyenge minőségű, kicsinyített másolatok miatt - lényegesen nehezebb áttekinteni egy ügyet. Megoldás lehet persze, ha a szakértő a bíróságtól kéri, hogy töltse le az ÉTDR-ből az iratokat és adja át a szakértőnek elektronikus úton, ez viszont indokolatlanul növelné a bíróságok adminisztratív terheit: mert míg a szakértő ki tudja válogatni a releváns iratokat a "tömegből", ezt a bírósági adminisztrátor értelemszerűen nem tudja megtenni.